Sziasztok! A mostani videóban a három

tőzsdére törtető gigászról, az XI-ról,

az Open AI-ról és az Endropicról fogunk

beszélni. Miért éppen most mennek

tőzsdére? Kinek lesz ez? Jó, hát nyilván

nekik biztosan. Mik a kockázatok? Miért

ilyen magas árazással lépnek ezek a

moslomok a parketre? És hogy alakult ki

az a fura helyzet, hogy hát mindegyik

egyből ilyen tőzsdeegi gigászként kezdi

a karrierjét, nem úgy, mint a régi szép

időkben pár száz millió dolláros cégként

érkeznek. hogy aztán hosszú évek alatt

nagyjájenek. A három cég tőzdére

menetele, amiről most beszélünk, piac

értéke nagyobb, mint az azt megelőző 10

év összesen, és ez még tovább is

hízhatott volna, mert van még tőzsdére

lépő aspiránsunk, de hát inkább

elkerülik a nagyok árnyékát és jövőre

tolja a tőzsdére menetelét. Például a

135 millió dollárra értékelt felhőalapú

adatplatformos data bricks, a fizetési

rendszert működtető 160 milliárd

dollárra értékelt stripe a kibocsátását

szintén jövőre csúsztatja. és a most már

76 milliárd dolláros értékeltségen

forgó, mármint a tőzsdénk kívüli piacon

forgó magát egyre inkább bankként

pozicionáló Revolut, az meg a 2028-at

lőtte be tőzsdérrelépésként.

Miért várnak ilyen sokat ezek a cégek a

tőzsdérem menetellel? A szabályozói

környezet, a tőzsdei létet hát

Amerikában is komplikáltabbá tette. A

negyedéves jelentéseket egy bazi nagy

púk minden cég hátán. Pár Trumpit

kezdeményezte a fél éves jelentés

bevezetését, ami több európai ország

tőzsdi esetén is működik különben. A

mostani negyed éves rendszerbe hát

mindig növekedést szeretnének látni a

befektetők. Ez nyomást helyez a

menedzsmentre. A tőzsdén kívül sokkal

jobban tudnak a hosszútávú terveikre

fókuszálni, ami akár az eredményesség

kára árán is ugye a hosszú távon

eredményt hozhat. Hát tőzdei cégként ezt

így nehezebb előadni, főleg anélkül,

hogy ne felezze meg magát az árfolyam.

Ha az entropikus Dario Amadei tőzsdei

cégként azt mondja az új misrá modelljük

érkezésekor, hogyha ezt nem szabad az

emberiségre szabadítani, mert ez túl jó,

ez veszélyes, inkább várjunk még hosszú

hónapokat, hát nagyságberúgást kapott

volna a befektetőktől. Tőzsdén kívül ezt

könnyebben meg tudta csinálni. Bár

vélhetően tényleg az áll a háttérbe

igazából, hogy egyszerűen nincs elég

számítási kapacitásuk, hogy kiszolgálják

az igényeket. Ezek a cégek azért sem

mentek eddig tőzsdére, mert a kockázati

tőkefinanszírozóknak nem volt fontos. A

tőke áramott a szektorba, pörgő

másodlagos piac alakult ki, ahol a nemt

tőzsdei cégek részesedése simán gazdát

tudott cserélni, miközben a valós

megmérettetés hiányában, mert a tőzsde

azért mégis csak egy kemény valós piac,

szóval ennek hiányába felfele lehetett

hajtani az árfolyamokat mindenféle szép

történetekkel. Ha már az árazásnál

járunk, a SpaceX értéke, a fekete vonal,

hát ilyen szépen haladt fölfelé, és

teljesen logikusan együtt mozgott a

sikeres kilövések számával, ami a kék

oszlop. Hát már csak a cég nevéből

adódóan ez így elég logikusan hangzik.

Ezekhez a kilövésekhez volt köthető ugye

a kommunikációs Sztálin kiépítése. A cég

értéke szépen, arányosan mozgott a

kilövésekkel. Hát egészen az elmúlt

évekig, ahol ez a szórzó ugrott egy

hatalmass, tehát természetesen fölfele.

De ebben megint csak van ráció.

Kiderült, hogy egyre több minden épülhet

erre a hatékony űrbejuttatási

képességre. A rakéták üzemanyaga ugye

csefolyós oxigén is, csefolyós metál. Ez

elvileg olcsóbb tud lenni, mint a

kerozin, amit a repülőgépekbe kell

tankolni. Az új Starship lesz az első

űrhajó, aminek minden része újra

felhasználható, ami óriási

költségcsökkentést hoz a hasznos teher

űrbelövését, illetően az új Starlink

műholdjuk, ami akkora nagy batár, hogy

csak ebbe a Starshipbe fér be,

mobilhálózatot is tud biztosítani

világszerte, tehát globális

kommunikációs és internetlefedés jön

majd az űrből. Meg hát persze ott

lesznek az űrbelőlt adatközpontok, ami

különben csak ugye a realitás lehet, és

akkor a hold meghódításáról még nem is

beszéltünk. Az más kérdés, hogy a most

tervezett 1800 milliárd dolláros

árazásba és az ehhez járó 135 dolláros

kibocsátási árfolyamba, azért már úgy

vastagon mérik ezt a szép jövőt, és

előre kifizettetik veled. Meg az esetek

döntő többségében azért a kereskedés

első három hónapjában az árfolyam a

kibocsátási ár alá szokott esni. Szóval

még Ilon Mass rajongóknak sem kell

rohannia szerintem. Bár most figyelnek

arra, hogy ne legyen olyan nagy

kereskedhető részvénybőség. Oké, de ha

ilyen szép a tőzsdén kívüli élet, akkor

miért mennek most ezek a cégek mégis

tőzsdére? A SpaceX már ugye régi motoros

2002-ben alapított a maszk. Itt sok

befektető van, aki hát rendes napi

árfolyamot szeretne látni. Valamint jön

ugye a novemberi félidős választás, ahol

hát ugye most baráti kormányzat van a

szenátusban, kongresszusban, mindenhol.

Tehát ki tudja, hogy aztán mi lesz.

Trump iráni kalandja az nehezen akar

végetérni. valamint rajt vanhoz

közeledett már az Entropic is, az Open

AI is, és azért mégis csak jó, hogyha

téged az első gigatőzgyére menetel a

világon. Hát valamint most tombol ez az

AI forradalom, éppen megint nagy a

befektetői lelkesedés, kielégíthetetlen

a kereslet a cégek szolgáltatásai iránt,

főleg a mesterséges intelligencia

számítási kapacitás és a nyelvi

modellekre gondolok. Így a részvények

iránt hát fokozottan nagy igény várható.

De azért volt valaki, aki villámgyorsan

meg tudta trollkolni Elon Muskot, és a

75 milliárd dolláros tőkemelési koronát,

azt elvette tőle. Ez pedig nem más volt,

mint Larry Page és Szerge Bren, a Google

vagy Alfabet alapítók, ugyanis villám

gyorsan javar és zár körben. Egy 80

milliárd dolláros tőkemelésről

döntöttek. Aztán ezt felemelték

84,75-re.

Rélhetően volt érdeklődés. és 10

milliárd dollárral a Burkser hetevé is

beszállt az üzletbe. 351,81

dolláros árfolyamon vettek Google

részvényeket, ami minimális diszkont

volt az akkori piaci árhoz, és hát most

is a közelébe ugrál az árfolyam. Ez

egyben az AI buborék vagy nem buborék

kérdést is megválaszolja, vagy

legalábbis a Google-t illetően

megválaszolja. A Google ugye lényegében

megmérettetett, és piaci áron beszálltak

a befektetők a tőzsdén. A tőzsdén kívüli

cégeknél. Tehát csak most jön ez az

igazi megmérettetés.

Az ügy kapcsán leszögezhetjük, hogy a

Google-nek piszkosul kell a pénz. Az

idei évi tőkeköltésüket az 190-ről 195

milliárd dollárra emelték. És a

mesterséges intelligencia kapcsán hát

hatalmas növekedést lát a menedzsment,

és ezt láthatóan a piac elhiszi. Van

saját fejlesztésű chip, saját nyelvi

modell, önvezetés, kvantumszámítógép

érdekeltség, ugye? És akkor még a

alfabet portfóliójában lévő uncsi

dolgokról, mint a keresőbiznis meg a

YouTube nem is beszéltünk. Ez egy olyan

cég, ami hatalmas, rendkívül jövedelmező

üzletágakat működtet, ami rengeteg

adatközpontépítést tud finanszírozni. De

hát akkor a növekedés látnak, hogy ehhez

a töménytelen pénz sem elég, még több

kell. Ha az Entropic Open AI

tőziremenetelét nézzük, akkor egy nagyon

izgalmas csata közepébe csöppenünk.

Mindkét cégnek szüksége van a sok

tőkére, pedig nemrég kalapoztak össze

irtulatosan sok pénzt. Az Open AI Record

122 milliárd dollárt, az Entropicn meg

65-öt, mint tőzsdei cég. Hát tőkéhez

könnyebben, gyorsabban, olcsóbban jutnak

hozzá véletően a jövőbe. Elon Musk is

ezzel indokolta a tőzsdére lépést,

amikor a JP Morgan top 1800 ügyfel előtt

kérdezte őt erről Jimmy Diamond

bankvezér. 100000 műholdat,

holdbányászatot és mindenféle csodát

adott el a gazdag befektetőknek mask. De

az biztos, hogy a SpaceX is tudja majd

mire költeni ezt a 75 milliárd dollárt,

amit összegyűjtenek, építenek még

adatközpontot, és ott van a Terrafap

chipgyártó, és akkor még a Holdról nem

is beszéltünk. A két nyelvi modelles cég

között, az Entropic és az Open AI között

verseny van a tőzdiremetelt illetően is,

ami az árbevételt illeti. Hát mindkét

esetben soha nem látott növekedést

látunk. Az Open AI 2025-ben már túllőtt

a 20 milliárd dolláros árbevételbe, ami

háromszorozást jelent, ami szédítő. Csak

az a baj, hogy ott az Entropic, akik már

az 50 milliárd dolláros 12 hónapos

árbevételnél járnak, és ez egy tízszeres

növekedés. És igazából a növekedésünknek

csak a kapacitáshián szabárt. És azért

ez zárójelbe teszi az Open AI

eredményét. A mennyi idő alatt ért el 10

milliárd dolláros árbevételt a cég

versenybe, az Entropic hát mindenkit

legyűrt. És a várakozások szerint így

sok 100 milliárd dollárig fog nőni az

árbevétel. Hát nyilván valamivel alá

kell támasztani ezt az 1000 milliárd

dolláros árazást, de itt tényleg

repkednek a 300-400 milliárd dolláros

árbevétel várakozások. Persze nem

holnap, hanem így három négy-öt év

múlva. Hát minél távolabb van valami,

annál inkább különben a találgatás

mezeire lépünk. De az, hogy az AI tovább

dübörög, én teljesen elhiszem, hogy

melyik új cég ebből hogyan fog

részesedni, azt nem tudom. Az Open AI

ugye egy kicsit késő fordult rá a

vállalati felhasználókra, de hát több

vasat tartanak a tűzbe. Saját elmondásuk

szerint a Johnny Iveszal, a korábbi

Apple-el és a mostani Ferrari

designerrel együttműködésbe készülő AI

ketyeréjük, az fantasztikus lesz, bár

saját termékét még nem ekézte senki. Az

Open AI további erőssége, hogy ők sokkal

több pénzt fektettek a számítási

kapacitásba, többet kötöttek le a

Microsofttól meg a többiekről, és ez még

2027-ben is előnyt ad nekik, és ezt

tudják majd hangsúlyozni a

befektetőknek. Az Entropicnál tényleg

van olyan, hogy azt mondja a

felhasználóknak az AI, hogy apám gyere

vissza délután, az open AI nem csinál. A

tőzsdí hát azért mégis csak az első

nyelvi modelles cég lesz az etalon.

ahhoz mérik a másodikat, ezért az Open

AI-nak lévén ők most azért a másodikok

sok tekintetben ebben a versenybe fontos

lenne, hogy hát ők legyenek az első

tőzsdére lépők. Pletykák arról szóltak,

hogy az Open AI már május végén még az

Entropic előtt beadta ezt a tőzsde

felügyeletnek. Bár lehet, hogy ezt azért

szivárogtatták ki, mert tudták, hogy az

entropic is lépni készül. Ugye a

tőzsdére lépés első fázisa az titkos. Ez

entropic egy ilyen blokpban ezt

kiszivárogtatta. Ugye a tőzsdefelület

ilyenkor átnézi az anyagot, kérdéseket

tesz fel, a cég válaszol és aztán jön ki

a publikus anyag a befektetőknek. Az

először érkezés a tőzsde indexbe való

bekerülés miatt is fontos lehet. A

Nazdak és a Russell ezer indexeket

gündoló cégek lazítottak a szabályaikon,

és akár a tőzsdire lépés követő 15.

napon már az indexbe is landolhat a

SpaceX, meg majd az először érkező

nyelvi modelles cég is. Az S&P 500

azonban hosszas gondolkozás után kemény

maradt, és nem változtat a szabályaikon.

Itt továbbra is 12 hónapot kell

eltölteni a tőzsdén, nyereségesnek kell

lenni, és a részvényközkész hányadnak,

vagyis az elérhető részvényeknek el kell

érni az összes részvény 10%-át.

Ez most 5% lesz a SpaceX esetében, és

több tulajdonos eladási korlátozás lesz

hosszú hónapokig, így az első napokban

valószínűleg hát jól fog szerepelni a

SpaceX a tőzsdén. Nem fog senki így nagy

tételeket a piacra dobni. A kis

közkézhányad miatt a spaceek súlya

Russell 1000-ben 0,1%

lesz, a Nazdakban 0,7-es,

hogyha most bekerülne, és ha bekerülne,

de most ugye nem fog, 15% lenne a súlya

az S&P 500-ban. A nazlakos súly miatt az

indexet követő alapoknak olyan 6-7

milliárd dollárér kell majd SpaceX-et

venni, ami azért nem olyan borzasztóan

sok. Abban is más ez a mostani világ,

hogy a meglévő nagyok, Microsoft,

Google, Amazon finanszírozzák sokszor a

feltörekvő új cégeket. Hát persze azok

azért vesznek tőlük mindenféle

szolgáltatásokat. Meg hát 1999-ben,

amikor kipukkat az internet lufi, az

üvegszálos optikákon alig csordog át még

az internet sokáig, most meg hát fullon

pörög minden, nincs kihasználatlan

kapacitás, és hitel sincs még olyan sok

a rendszerbe. Azért elég sok mindent

saját cashből csinálnak a cégek. Hát

miért ne mehetne ez még tovább akár

hosszú évekig? No, ennyi félt a mostani

videóba. Köszönöm szépen a figyelmet. Ha

tetszett, segítségedre volt, lák,

feliratkozás, illetve hát várom a

kommentjeidet szeretettel. Én meg a

algoritmus meg mindenki a földön.

Köszönöm szépen, hogy itt voltál.

Sziasztok! M.