Mi romáknak is jár az az oktatás

színvonal, mint a többségi

társadalomnak.

Van olyan gyerek, aki öt vagy hatodikos

osztályban jár és szorzót nem tudja.

Volt olyan nyolcadikos gyerek, aki

lebarlagott, hogy olvasni nem tudott.

[zene]

>> Máshol is esett a színvonal. Most vannak

pont a mérések. fehér tehát maga a én

nem szeretem ezt a fehér fekete meg

satöbbi.

>> Közunkára nem [zene] tudunk családot

alapítani. Szerintem a Fidesz egy olyan

hálózatot akart magának kiépíteni,

amivel

>> [zene]

>> ő egy biztos választókat akart nevelni.

>> Igyis ez a felelősség terheli a

politikai társadalmi lennüket, hogy

miközben ostoroznak minket, hogy

tanuljunk és dolgozzunk, csak ezt a két

lehetőséget zárják el nagyon súlyos

barikádokkal.

>> [zene]

[zene]

>> Setét Jenő, 2022-ben elnun aktivista, 10

évvel ezelőtt a romai életek számítanak

című egyik elsős leimadás után

szervezett beszélgetéssel mondta ezeket

a mondatokat, és a helyzet az oktatás

terén azóta csak romlott.

Az Európai Bizottság tavalyi jelentése

szerint a 6-15 éves roma gyermekek 62%-a

jár olyan iskolába, ahol a diákok

többsége vagy mindegyike roma. Az

oktatási szegregáció mindig probléma

volt. A Fidesz hatalomra kerülésével

viszont a helyzet tovább súlyosbodott.

nőt a főleg egyházi fenntartású elit

csulik szerepe, és ezzel párhuzamosan 10

év alatt majdnem kétszeresére ugrott a

legszegényebb diákok Mészáros György

oktatáskutató szavával gettó iskolákban

való koncentrálódása. És ez nem

véletlenek következmények. [zene]

A 2011-es egyházi törvény és az iskolák

2013-as államosítása egyrészt

megkönnyítette az önkormányzatoknak,

hogy átadják egyházaknak az iskoláikat.

Másrészt az egyházi iskolák esetében

gyakorlatilag teljesen szabadszelekciót

tett lehetővé a diákok közt. Harmadrész

pedig bőkezőbb állami finanszírozást

állapított meg nekik, mint bármilyen más

fenntartású iskola esetében. Emiatt már

2015-re úgy begugrott a nem állami

fenntartás a sulikba járó általános

iskolások aránya, hogy az EU-ban csak az

akkor még tag Egyesült Királyság előzött

minket, és ez döntő többségében

egyháziskolákat jelentett. Szűk 10 év

alatt az idejáró gyerekek aránya több

mint a duplájára szökött. Ennek hatására

sok településen alakult ki olyan

rendszer, hogy az egyháziskolák válnak

az elit iskolákkal. A diákok családi

hátterét és teljesítményét tekintve is

egyértelműen előzik az állami

fenntartásúakat.

A roma lakta településeken pedig ebből

egyenesen következik a roma és nem roma

diákok egymástól való elszigetelődése.

Sátoraja Újhely az egyik mintapéldája

ennek az összefüggésnek. Az iskolák

szegregáltsága 69%-os, azaz majdnem

teljesen, ez lenne ugye 100%,

elkülönülnek egymástól a roma [zene] és

nem roma diákok. A romák két állami

suliba koncentrálódnak, a két egyházi

iskola pedig szinte teljesen fehér. A

városban hat jelentősebb általános

iskola működik. Három állami és három

magán, amelyből kettő egyházi

fenntartásuk. Ez utóbbiakban mind 10%

alatt van a roma diákok aránya, két

állami iskolában viszont a 100%-ot

közelítő.

hogy ennek mik lehetnek az okai és mik a

következményei, arról az intézmények

igazgatóit és Sárga Attilát, a

Sátorragya Újhelyi Roma Önkormányzat

elnökét kérdeztük. Ezek között az

iskolák között milyen a színvonalbeli

különbség, és ez hogy függ össze azzal,

hogy a roma gyerekek arányában?

>> Ugye a Jókai és az Esze Tamás a többi

iskolához képest óriási különbség van.

[zene]

Sok elégedetlenség jött fel a Jókaival

kapcsolatban. Többször előfordult, hogy

a tanárhiány miatt akár takarítón [zene]

menve órát tartani.

>> A szakos tanárhiány volt a probléma.

Most ezt már szeptemberben rögtön azzal

oldottam meg, hogy már szakos kollégát

is vettünk föl.

Mennyire érzed egyébként torzítóképnek

azt, amit itt a Jókairom, mondjuk akár

bennem kialakult, amikor így

beszélgettem szülőkkel, hogy vagy

mennyire csak az, hogy egyszerűen van

egy ilyen előítélet azzal kapcsolatban,

hogy roma iskola, akkor az biztos rossz

is. Ez egy torzítókép. És igen, én nekem

még sokszor rosszul is esik, amikor

amikor ilyen véleményeket hallok, és

igen, megpróbálom megvédeni. Most már

okkal tudom megvédeni, mert tudom, hogy

mivel én irányítom, és hogyha valami

probléma van, akkor igen, kikérem a

szülőknek a véleményét, együtt

megbeszéljük. Erre törekszem, hogy ne

ilyen torsk kép alakuljon ki az

iskoláról. Erre, hogyha még így alakult

is a helyzet, így alakul a helyzet,

akkor is igenis ezekkel a gyerekekkel el

tudunk érni sok mindent.

eszélyben voltunk most azt mond ott

mondta az igazgató, hogy ott például

kifejezetten ilyen laptop programban

részt vettek, hogy a diákok haza is

tudják vinni a laptopokat.

>> Azt hazaviszük és ha kell, akkor

visszahozzák tankerület. Igen, ez egy

elett projekt ez [torokköszörülés] az

ország helyen tud.

Tehát jól felfelt is

[zene]

nagyjából a mi intézményünknek olyan

[zene] 60%-a hátrányos, halmozottan

hátrányos helyzetű. Persze ugye látjuk

azt, hogy java részt [zene] roma tanulók

járnak az iskolánkba, de mi elsősorban

gyerekeket tanítunk, és nem gondolom,

hogy az lenne a probléma, [zene] vagy az

probléma lenne, hogy roma tanulók járnak

egy iskolába. Itt kell azt megcsinálni,

hogy a hátrányokat kompenzálni tudjuk,

és ezek a gyerekek a lehető legjobb

[zene] eredményeket tudják elérni.

Mióbálunk minél változatosabb

programokat biztosítani a gyerekek

számára. Én úgy gondolom, hogy nagyon

színvonalos munkát végzünk mi itt, de én

nem gondolnám, hogy a Jóka iskolában nem

színvonalas a munkavégzés. A Jókai,

amikor mi ott tanultunk t 6-18 évvel

ezelőtt

elit iskola volt, hogy jár az embernek

az, hogy megismerjük egymás kultúráját

és felzárkózunk az egyik a másikhoz.

>> A pedagógusok, az igazgatók és

elmondások [zene] szerint a sárospataki

tankerület is mindent megtesznek azért,

hogy azokat az iskolákat, amik gettó

sulinak [zene] számítanak, a

lehetőségeikhez képest a legminőségibb

módon működtessék. Az szinte 100%-ban

roma jókaiban és eszében sem a wcpapír

és a villanykörte hiányzik, de még csak

nem is a digitális tábla, a laptop és a

felkészült tanárok, pusztán az integrált

oktatás, amelynek hiánya alapvető

okozója a városban évtizedek óta

jelenlévő etnikai feszültségnek. [zene]

>> Hogy küzdött meg mondjuk az elmúlt 20

évben, amire te rálátsz a város azzal,

hogy egyre több roma és ezzel gyakran

összefüggően hátrányos helyzetű gyerek

jelenik meg az oktatási rendszerben?

Hát lehet, hogy durvát fogok mondani.

[zihálás]

Hát szerintem sehogy. Tény, hogy ahogy a

országosan is, az itt itthon is jellemző

az, hogy mindegy ki milyen oldali

beállítottságú

a

hát a a az úgynevezett rasszista

vélemények azért azért benne vannak a

társadalomban.

Mindig ezt a ezt a témát

mindig elodáztuk. Az, hogy az iskoláink

jelenlegi helyzete és az összetétele

inkább azt mondom, hogy ez így alakult.

És a mindig a az anyagi megfontolásból

nem gondoltunk előre, mert per

pillanatot kellett megoldani és nem,

hogy 10 év múlva mi lesz. Így szűnt meg

például a Petőfi Sándor álltános iskola,

amikor a gyereklszám annyira lecsökkent,

akkor a a kazincisk iskola igazgatója

azt mondta, hogy akkor igen, a Petőfi

iskolának a kis létszámú, megmaradt

kislétszámú diákjait be tudjuk tenni a

kazinciskolába. Közben az üres épülettel

megcsinálni kellett valamit, mert

merthogy ugye az az úgy nem állhat

állagromlás satöbbi.

Odaadtuk a református egyháznak.

A a református egyház pedig nyilván

elkett, hogy indítsa az oktatást, és az

addigi jó minőségű osztályokat adó Jókai

iskolából a az a négy-öt pedagógus egy

az egybe elvitte az alsó tagozatot.

Onnan kifutottak a felsősök, ami maradt,

az már a kisebbségből töltődtek fel,

elvitték a fehér lakosság gyerekeit. És

ami érdekes, hogy igazából nagyon sok

ateista család vitte a a gyerekét

átyházi iskolákba.

[zene]

>> Öt-h évvel ezelőtt is még még voltak nem

roma származású gyermekeink. Most már

persze egyre kevesebb. [zene] A

szülőknek mivel szabad iskolaválasztás

van, emiatt ők már nem ide hozták a

gyereket.

>> Ezzel szemben sem a Jókai iskola, sem mi

nem tudtunk semmit se tenni. Tehát mi

mai napig csak azt tudjuk, hogy

biztosítjuk a gyerekeket, akik ide

jönnek arról, hogy a lehető legmagasabb

színvonalú képzésben [zene] részesítjük

őket, amiben tudjuk. Én úgy gondolom,

hogy a 28 évet, amit ott töltöttem a

Jókaiskolában, azalatt jó sok változás

volt. Nem miattunk, nem az emberek

miatt, nem az itt élő emberek miatt, nem

is a városvezetés miatt, nem is a

tankerületek megérkezése óta, illetve

még akkora klikk volt, hanem egyszerűen

abból, hogy itt kik élnek, kik maradtak

itt, kik mentek el. Az, hogy milyen

arányuk van, az pedig jöttek a törvények

egymás után, és amíg nem volt egyházi

törvény, addig ugye könnyebb volt. Addig

állami iskolák voltak, csak nem volt

ennyi választási lehetőség. És itt a

szülők azok, akik ezeket legnagyobb

részt befolyásolják, meg befolyásolták.

Ugye most ominózus eset az, hogy most

szegáció, ezt a szót nem is szeretem

hallani se és kimondani se. Nem szegáció

[zene]

volt ez, hanem a törvény betartása.

[zene]

[zene]

>> Ugye az egyházi iskolák sokkal lazább

törvények vonatkoznak, hogy milyen

felvételi szabályokat [zene] szapadnak.

Emért, aztán sokkal inkább tudnak

szeletkelni tanárokban is, meg diákokban

is az elitet tudják elszívni. És emiatt

aztán az államiskoláknak jól nehezebb a

dolguk.

>> Itt azért megint vissza kell

kanyarodnunk ahhoz, hogy ugye a szülőnek

szíve jóga, hogy hova viszi a gyermekét.

>> A roma szülők persze, hogy ide fogják

hozni, vagy az eszeiskolába fogják vinni

a gyereket, mert lehet, hogy nem is

fognak próbálkozni azzal, hogy akár

valamelyik egyházi iskolába vigyék.

>> Nem érzed úgy, hogy ez nem nem

feltétlenül igazságos, hogy az iskolák

között egy ilyen kimondatlan hierarchia

alak?

>> Nem nem tudunk ez ellen mi mit tenni.

Tehát az az igazság, hogy mi minden

gyermeket fölveszünk, aki ide

beiratkozik. Körzethatár csak kettő

iskolában volt. Ez a Jókai és az Esze.

>> Körzetes iskola ugye azt jelenti, tehát

a körzetébe tartozó gyerekeknek

kötelezően felvételt kell biztosítani.

Ugye a többi intézmény, nekik más

előfeltételük van,

>> ahová nem kellettek a gyerekek, mert nem

feleltek meg annak a feltételnek, mert

ugye németből kellett tudniuk valamit

mutatni, sportbólt kellett

felvételizniük, vagy angolból kellett

felvételezniük. Ha ebből nem felelt meg,

akkor csak az a két iskola maradt.

>> Nem tudok azzal mit kezdeni, hogy

esetleg a jobb módú szülők nem

hozzánkiratják be a gyereküket. De azzal

egyet, hogy itt itt új helyen inkább

elitelebbé vált mondjuk a református

iskola, mondjuk akár a kazinci, vagy

főleg a jókai?

>> Hát

őszintén mondva látszódik

valamilyen szinten.

>> Szóval lehet, hogy vannak drága

elektronikai eszközök, közösen kifestett

folyosó és erdélyi kirándulás a

cigányiskolában is, mégis a szegregált

oktatás következménye szemmel látható.

Figyelj már ráj.

>> Pont ott jártunkban laktak a

középiskolás diákok, akik az összes

suliból felvonultak a város főterére

Kossut Lajos Szobra alá, Szamosföldi

Péter polgármester úr színeé.

Az arcok egyszínűsége megütköztető volt

egy olyan városban, amelynek

bátrabblések szerint harmada,

óvatosabbak szerint negyede biztosan

cigány. És annak, hogy kevés a roma

ballagó, köze kell, hogy legyen ahhoz,

hogy milyen általános iskolába jártak.

[zene]

Itt az a baj, hogy a cigány gyerek egy

cigány közösségbe tanul az oktatást, ott

szokja meg azt a légkört,

és amikor bekerül középiskolába, ugye

már ottan most a többségi társadalom

például ilyen 70%-a, 30%-a roma nem tud

nem mer kibontakozni a gyerek,

ugye, mert nem ismerjük

egymás kultúráját. Persze, hogy fél. A

legtöbb roma gyerek kilenc kilenc vagy

10 osztályt elvégzi és annyi. Azt is meg

kéne vizsgálni, hogy 16 év alatt

hány szakmunkás gyerek lett.

>> Mondjuk osztályonként hány gyerek tudott

tovább?

>> Osztályként egy-kettő. Nekem ez nagy

sérelem,

mert a romák csak ebből tudnak megélni.

Munka, munka, munka.

Másból nem.

Most lehet, hogy ez csúnya, de hogyha

egy olyan községben növök fel, mint hogy

csak szegregálva vagyunk, akkor lehet,

hogy nem tapasztalom meg azt a sok jót.

>> Tényleg egyébként megdöbbentő, hogy

mennyire ha az ember a belvárosban, a

főtéren leül, akkor így

nem gondolná, hogy itt a lakosság

majdnem harmada vagy, de legalább

negyede Roma. Ha pedig idejön, akkor meg

egy teljesen más várost lát. Tehát, hogy

ez a kettő így úgy mint a fallal lenne

választva. Hát szó szerint szegre állva

vagyunk,

mint iskolailag, mint óvodailag

[horkantás] és mint a közéletben. És

>> én látok igen, belvárosban is vannak,

meg eljönnek rendezvényekre, megjelennek

nagyobb számba és akkor és akkor

látszik, hogy vannak sokan, de még

mindig igazából ők lent vannak a

városnak azon a részén.

>> Az nem probléma, hogy lakóhelyileg is

azért döntően elkülönülnek. egy két jól

meghatározott rész a Pázsit utca és a

hátsó elkerült melletti rész. Ezt képezi

le az is, hogy az iskolákban is

elkülönül, de hozzá is járulhat az,

hogyha mondjuk roma diákok nem

találkoznak nem roma diákokkal, vagy

csak kisarányban és fordítva, akkor

nyilván sokkal nehezebben alakul ki egy

városközösség.

>> Igen.

>> Hogy nem gondolod-e, hogy ezen az

oktatásnak feladata lenne, hogy a az

integrációt ilyen módon is elősegítse?

Lehetséges, hogy van ebbe ráció, mert

ugye

én úgy gondolom, gyerek, gyerek,

minél

tehát minél sok színűbb egy iskola,

annál jobb. Én például jobbnak látnám,

ha máshol is hasonló közösség lenne,

mint akár itt. Az én fiam odajár, és

sportszakon van. Ott is vannak egy

heten, nyolcan romák az osztályba, és

a kazincit azt nem tudom annyira

hibáztatni, mint az egyházi iskolákat.

Tehát mondjuk akkor szerintem a zene

ideális, ha mondjuk így nézenek ki az

iskolák, mint mondjuk a kazinci, hogy

osztályharmada mondjuk roma.

>> Hát az lenne az ideális.

>> A kazinci iskola abból más, hogy a

sportiskolai oktatásnak a feltétele

[zene] az egy előzetes felmérés. A német

nemzetiségi oktatásnál pedig sokszor a a

szülő is belátja, hogy egy kéttanítási

nyelvű oktatásba még emellett mennyire

tud a gyermekkel foglalkozni. Tehát ahol

nincs meg egy magabiztos háttérben

nyelvtudás, nem biztos, hogy tud a

gyermekkel úgy foglalkozni.

>> Hát csak úgy pont ez is az oka lehet,

hogy az OSCD országok közül

Magyarországon termeli leginkább újra az

ottalási rendszer a társadalmi

egyedlőtlenségeket, hogy igen, hogyha

van valahol idegen nyelvi háttér, akkor

teheti meg a szülő azt, hogy beiratja

egy-két nyelv iskolába a gyerekét. Nem

lehet, hogy ez is valahogy része részévé

vált ennek a kaszrendszernek, merthogy

nyilván a roma társadalom sem homogén.

Mondjuk a te gyerekeid egy egy

biztosabb háttérből érkeztek, mint

mondjuk lehet, hogy itt másoknak.

>> Igen.

>> És akkor tehát, hogy van az gazdagabb

elitnek az egyházi iskolák, az ilyen

középrétegnek a kazinci és a

szegényeknek meg a jókai.

>> Ez szerintem nem pénzkérdése, hogy ki

hogy neveli a gyerekét. Mindenkinek jár

a színvonalas oktatás.

>> A színvonalas oktatás viszont sajnos

önmagában nem elég, hisz mindegyik

igazgató, akivel beszéltünk, úgy

gondolja, és ezt nincs akunk kétségbe

vonni, hogy színvonalosan oktatja a

rábízott gyerekeket. Így gondolja a

katolikus iskola vezetője is, aki a

három magániskola igazgatója közül

egyedüliként válaszolt kérdéseinkre

anyagunk lezártáig.

Intézményünk elkötelezett az egyenlő

bánásmód elve mellett, és határozottan

elítéli a szegáció mindenformáját. A

származás nem képezheti hátrányos

megkülönböztetés alapját. Városunkban

kötelező felvételt biztosító köznevelési

intézmény az Esze Tamás és a Jókai. A

jogi szabályozás szerint a kötelező

felvétel feladata állami kötelezettség,

amelyet az állami fenntartású

intézmények látnak el a kijelölt

körzetek alapján. Lukács Tamáson kívül

Donkó József tankerületi igazgató

válaszolt kérdéseinkre. Tájékoztatott

róla, hogy az egyházi iskolák felvétele

gyakorlatára [zene] nincs rellátása. A

szegregációs problémát pedig a

tankerületi tanács évről évre minden

érintettel teljes körűen megvitatja.

Konkrétumként egy jókaiban indított sak

és küzdősportoktatást említett.

Nyilvánvaló, hogy ezek a megoldások csak

tüneti kezelések lehetnek egy súlyosan

beteg rendszerben. A jó szándék, a

színvonal nem elég. Egyenlő és integrált

oktatás kell ahhoz, hogy szocializációnk

alapintézményei, az iskolák olyanok

legyenek, amilyen országra vágyunk. Ez

pedig csak állami szabályozással, a

rendszer alapjainak újragondolásával

érhető el.

>> Mondt, hogy a szülők akaratával ti nem

tudtok szembeszállni. Hát nyilván iskola

nem tudtok, de szabályozási szinten

szembe lehet szállni. Tehát mondjuk ti

mindenkit fölvesztek, aki ide

jelentkezik, de mondjuk a református

iskola nem vesz föl, mert felvételi

követelményeket támaszt. ők megtehetik,

ti pedig nem, hogy ez nem egy

igazságtalan helyzete. Szerinted ezen

nem kellene, nem lenne ideális?

Ebbe én nem szeretnék állás foglalni, ne

haragudj megérted, de nem szeretnék

állásfoglalni, mi igazságos és mi nem.

Jelenleg ebben a rendszerben dolgozunk

és ebben a rendszerben kell helytállnunk

és ebben mi igyekszünk is helytállni.

>> Annyiban egyenlősíteni a pályát, hogy

mondjuk egyenlőfelvételi feltételek

vannak, tehát mondjuk mindegy mindegy

mindegyik iskolának van saját körzete,

ahonnan muszáj fölvenni a diákokat.

Ugyanogy az egyháziaknak is, mint a

kazincénak, nem csak ennek a két

iskolának,

>> és mondjuk nem támaszthat nehezebb

felvételi követelményeket,

mint mint más iskolák, akkor már egy

egyenlőbb pálya lenne arra, hogy hogy

osztanak el a diákok.

>> Ez akár egy megoldás is lehet. Tehát te

mondjuk egy szigorúbb rendszert is el

tudná képzelni, hogy minden iskola

mondjuk körzetesítve van. És akkor

>> hát hát például például igen,

>> legyen meg a körzethatár, tartsák be a

körzethatárt, és akkor ezeket a ezt az

utcát, vagyis ezeket a cigánytelepet

szét lehetne osztani a hat iskola közt

is, a pázsitot is.

>> Tehát akkor azt mondanád, hogy ebbe

viszont akkor az államnak aktívabban

kéne

>> így van.

>> Jobban kéne szabályoznia, mint most.

Mert lehet, hogyha nem a abba jártam

volna a Jókaiba, lehet nem ülnénk itt,

nem beszélnék, nem képviselném a

romákat.

Hát én azt gondolom, hogy az egyházi

iskoláknak is ebből szerepet kellne

vállalniuk. Az az, hogy ez egy egy város

közösségére hárul, és azok a családok

pedig tulajdonképpen kivonják magukat a

a probléma alól, mert akik az egyházi

iskolákban jártják a gyerekeiket, ők ők

nem néznek szembe azzal a azzal a

közösséggel, ami ami egyébként az egész

közösségnek a a problémája. Ezt a

körzethatárokkal vagy beiskolá

beiskolázási szabályokkal kellene ezen

is változtatni. Az nyilván nem fog

menni, hogy most én fogom a Jóka

iskolából ilyen osztályokat amehát

beteszem ide, beteszem odabehát

szétkenem ezt az egészet. Ez ez így ez

így nem fog menni. Itt egyszer

nagyon-nagyon széles és mély társadalmi

párbeszédre van szükség ahhoz, hogy hogy

hogy ők is megértsék, tehát az egyházi

fenntartású intézmények is megértsék. és

azoknak a vezetői, hogy hogy

össztársadalmi érdek az, amiről

beszélünk.

>> Politikai változás történt, lesz újra

oktatási minisztérium egy felkészült

miniszterrel szint a programban

szerepel, hogy az oktatás segregációját

felszámolja Tisza viszont közvetlenül

utána szerepel az oktatás szabadságának

a visszaállítása is. És ez a kettő egy

lehetet mond egymásnak, mert hogy azért

alakulnak ki szegátiskolák a

leggyakrabban, mert [zene] a szülők

odaviszik a gyereküket.

>> Így van. Így van. Így van. És te melyik

irány mellett döntenél? Melyik irányt

látnád jobbnak?

>> Hát szerintem mint amit mindenki, hogy a

szegációnak a [zene] megszüntetése,

tehát hogy tényleg a gyerekek úgy

tudjanak fejlődni, hogy esetleg látnak

más kultúrát is.

>> De [zene] ez természetesen nem lehet

tudni, hogy hogy fog alakulni.

>> Az egész utalás szegációs mozgalmod

egyes állokból indult, ahol

>> amikor 60-as években az elkezdődött,

akkor az első fekete diákok mellé

nemzeti gárdastágot [zene] kellett adni.

Szóval ez nem egy konfliktus mentes.

>> Így van. Persze ez természetes. [zene]

Biztos, hogy nehéz lenne. Biztos nehéz

is lesz, hogyha esetleg ezt ezt el

fogják kezdeni, és valamit fognak

csinálni, mert igen, ezt halljuk

mindenhol, hogy ezen változtatni [zene]

szeretnének.

>> Tehát úgy gondolod, hogyha ez

konfliktus, nyilván minden kevésbé

konfliktus lenne, ha az lesz, akkor ezt

fel kell vállalni.

>> Igen, igen, igen. Így van, így van.

[zene]

>> Ehhez, ehhez fel kellene nőnünk, meg fel

meg kellene érni a társadalomnak. [zene]

És ezért mondom, hogy ez egy hosszú idő.

Tehát hosszú idő, mert nagyon sokáig nem

csináltunk semmit.

Laner Judit személyében 16 év óta

először egy olyan ember kerül most az

oktatási miniszteri pozícióba, [zene]

akinél alkalmasabb pedagógust arra, hogy

segítsen minket ebben a fölnevésben,

valószínűleg tényleg nehéz lenne [zene]

találni.

>> Az oktatási rendszer elsődleges

feladata, hogy minden gyermek számára

társadalmi háttértől, [zene]

etnikai hovatartozástól, lakóhelytől

vagy fogytékosságtól függetlenül

biztosítsa a minőségi, inkluzív és

eredményes tanulás feltételeit.

>> [zene]

>> a gyermek mindenek felett álló érdekének

megfelelően.

>> Az igazán [zene] jól működő rendszerek

azért ennyire jól működök, mert az

alulévőket is föl tudják húzni. És

nálunk sajnos amióta [zene] a pízamérés

van, azóta mindig az első háromban

vagyunk, ahol a legnagyobb mértékben

határozza [zene] meg a családi háttér a

teljesítményt. És ez egy egyszerűen ez

egy ez bebetonozza a társadalmat. Én ezt

tartom a legnagyobb [zene] problémának.

És az, hogy ebből kijöjjünk, az egyik

legfontosabb dolog és szemléletváltás

lenne. Mi hátrányos helyzetű gyerekekkel

is foglalkozunk, és igenis [zene] nagyon

sok eredményt lehet elérni velük. Nem

elég szeretni őket.

Hinni is kell abban, [zene] hogy ők

többre képesek. A kettő nem ugyanaz.

Amit gondolunk a másikból, előbb-utóbb

olyan is lesz. Tehát ezért nagyon

fontos, hogy jót [zene] gondoljunk

egymásról, mert akkor a jót hozunk ki

mindannyiunkból. Valóban ez a

legfontosabb, hogy mit tanulunk [zene]

meg egymással az iskolában, hiszen ez az

intézményrendszer az, amely

legalapvetőbb alakítója a

társadalmunknak. Az tehát, hogy milyen

oktatási rendszert építünk, [zene] attól

függ, hogy milyen társadalmat

szeretnénk. Olyat, amilyenben most

élünk, ahol roma polgártársaink legjobb

esetben is mellettünk, de [zene]

őszintén megvallva inkább alattunk

kényszerülnek élni, vagy olyat, ahol

velünk. [zene] Ha ez az utóbbi víziónk,

akkor azt az iskolában kell elkezdeni,

hogy ilyenre alakítsuk a társadalmunkat.

A probléma viszont az, hogy ebben

össztársadalmi egyetértés sajnos soha

nem lesz. A szülőknek [zene] mindig a

saját gyerekeik érvényesülése lesz az

elsődleges, és mindig lesznek fehér

szülők, akik nem szeretnék, hogy

gyerekeik roma diákokkal járjanak egy

iskolába, mivel nem ismerik őket, ezért

félnek, tartanak tőlük. [zene] A döntés

a kormányé, hogy felvállalja-e a

konfliktust a fehér többséggel, és

kitart-e a víziója mellett, hogy egy

méltányos oktatási rendszer az egyetlen

valódi ellenszere a félelemnek, vagy

feladja a közös Magyarország álmát. Az

oktatás az egyik legfontosabb

újraelosztó rendszerünk, amely nem csak,

hogy sok forrást igényel, de komplexen

[zene] illeszkedik az egész társadalom

szövetébe. Átszabása ezért nem

elsődlegesen pénzbe, [zene]

hanem sok konfliktusba, türelembe,

politikai tőkébe kerül. A befektetés

viszont sokszorosan megtérül. [zene]

[zene]

>> [zene]

[zene]

>> เ