AI és a következő nagy pénzügyi válság
327 segments
Sziasztok! A mostani videóban végre
szakítunk ezzel az állandó optimizmussal
és örömködéssel. Helyette megbeszéljük,
mi köti össze a mostani mesterséges
intelligencia lázat a 2001-es
elroncsőddel, vagy akár a 2008-as nagy
pénzügyi válsággal. Mindig, amikor
átmegyek így nagyon optimistábban
visszaesik a csatorna nézettsége, hát
kell már egy kis paráztatás. Így működik
ez a médiabiznisz. Ez azon csőd 25 éve
nagy show volt, mert sokan
szupersztárnak gondolták a céget meg a
menedzsmentet. A pénzügyi igazgató a
csőd előtt egy évvel az év pénzügyi
vezetője címet is megkapta. Aztán
kiderült, hogy kihasználva amúgy egy ma
is létező jogi formát külső cégekbe
tették az adósságokat meg a rossz
minőségű eszközöket. Hát akkoriban volt
egy olyan szabály, hogyha egy külső
befektető van a cégbe és övé a kontroll,
akkor nem kell konszolidálni a mérlegbe
a cég eredményét. Hát ezt tette a Zenron
is a cégekbe. A külső befektető az ENR
mellett, mondjuk az előbb említett
pénzügyi igazgató Andrew Festov volt,
aki már azóta öt évet ült börtönbe, és
most céges tanácsadó, meg pénzügyi
etikáról tart előadást. Hát erre
mondják, hogy rablóból lesz a jó pandú.
A lényeg, hogy mivel sok csúnyaság külső
cégekbe volt pakolva, az en így elsőre
jól nézett ki, hát amikor kiderült az
igazság, akkor egyből földbe állt a
vállalat. Ez a 25 éves sztoriát hol
kapcsolódik a jelen? Ez ugye a
befektetők sokat aggódnak a
nagyfelhőszolgáltatók,
Google, Microsoft, Amazon adatközpont
költése. Ezekhez a cégekhez
hozzákapcsolhatjuk még a Metát meg az
orkelt is nyugodtan. Ezek együtt idén
több mint 800 milliárd dollárt költenek
beruházásokra. A Google-nek, Teslának a
legutóbbi negyedévben már cashfowja is
negatív volt, vagyis több pénz ment ki,
mint ami bejött, ami hát eléggé sokkolta
a népet, főleg a Google esetébe. Az
adósság ezen cégek mérlegeiben hát
szépen elkezdett fölfele kúszni, de nem
csak a mérlegben nőnek az adósságok,
hanem a mérlegen kívül is, méghozzá az
Enron sztoryhoz hasonló struktúrába.
Hogyan működik ez a gyakorlat? Hát ott
van például a Metának a Louisián
adatközpontja, ami a hangzatos Hiperion
nevet kapta. Például 27 milliárd
dollárba fog kerülni. A Meta és a Blue
All nevű tőkebefektető társaság
alapítottak egy céget, aminek 20%-a a
metai, a maradék 80 a Blue Holly. A
hitelt az új új cég veszi föl. Itt ugye
a tőketársaság, ez a Blue All az aki
finanszírozza az egészet, úgyhogy tőkét
gyűjt intézmény ügyfelektől és
magánszemélyektől is. Ez a Blue All
csomó oréka adatközpontban is benne van
amúgy. Hasonló magántőketaság
egy hasonló mérettel legalább egy tucat
van Amerikában. Ez az új cég, amit
hetünkben a Meta és a Blue All
létrehozott. Ez az úgynevezett special
purpose veicle SPV néven fut. ugye
birtokolja az adatközpontot és bérbe
adja azt a metának. A bérleti díjból
fizeti a cég a kamatokat a
finanszírozóknak. És amikor az
adatközpont elkészül, akkor bérleti
díjat, mint kötelezettséget a MEA
beteszi majd a könyveibe, de teljesre
csak négy éves szerződést kötöttek meg
opciót a folytatásra. Tehát csak így
négy év fog bekerülni kötelezettség a
MEibe, miközben egyéb garanciákat is
vállalt, hát azok így mérlegen kívül
maradnak. Szóval tényleg egy kicsit
büdös a sztori, de hát nem atomtitok,
nincs semmi elrejtve, csak így mélyebbre
kell ásni a negyedéves jelentésekbe.
Cserébe bizonyos esetekbe például
késedelmes építés esetén a meta ki is
pattanhat az üzletből, szóval a
kockázatát is mérsékli egy kicsit.
Fontos leszögez, ugye ez teljesen
legális, meg szemben az Enronnal ezek a
cégek nem titkolják el a dolgokat. A
Bloomberg például ilyen szép ábrát
tudott készíteni a mérlegben lévő meg a
mérlegen kívüli
kötelezettségvállalásokról.
Tehát ha átlag befektető ránéz az
adósságmutatóra, akkor így elsőre
megtévesztő számot lát, és hát macerás
összeszedni a tényleges adósságszámokat,
de hát azért messze nem lehetetlen. Hát
ezért is tudnak rajta most sokan
aggódni. Szóval ez az Enron
összehasonlítás szerintem több mint
túlzó. Ott az eltitkolás volt a főgond.
A mai modern számviteli rendszerekben az
a főszabály, hogy a gazdasági kontrollt
kell vizsgálni, hogy ki kontrollálja a
külsős céget, nem pedig a tulajdoni
hányadott. Ugye amikor ezeket a speckó
cégeket nézik, ugye ez az SPV, ez a jogi
kategória van számítani nevük is a kettő
eseténben. Ugyanaz. Szóval amikor a meta
auditora, az ernst and Young, az ezeket
nézte, akkor ők is elmondták utólag,
hogy hát igen kemény dió volt eldönteni,
hogy a metának mekkora direkt ráhatása
van ezekre a cégekre. De aztán meglátták
a szerződést, meg hogy mekkora összeg
szerepel rajta, és akkor így egyből
könnyebb volt a besarolás számukra.
Ennek az adatközpont építésnek messze
nincsen vége a Sauron mindent látó
szemével rendelkező goldmenzek szerint
2030-ig az előbb említett ötös fogat
5800 milliárd dollárt fog számítási
kapacitásra, vagyis adatközpontra
költeni. Hát egyi eddig mindegyik cég
ontotta a pénzt, tehát ennyi már nekik
sincsen. Elkezdett nőni mindegyik cég
adóssága, mert már annyit költenek, hogy
saját maguk által megtermelt cash. Az
ugye messze nem elég. elkezdtek
vállalati kötvényeket kibocsátani, ugye
először dollárosat, aztán eurósat,
angolfontosat, mindenféle devizába. Már
most is ugye ezek a cégek alfabetis
társai, a legnagyobb vállalati kötvény
kibocsátók, és már most elárasztották a
piacot ezekkel a termékekkel, ugye ezért
mentek a dollárpiacon kívülre angolfont
meg satöbbi kötvényeket kibocsátani, és
részben ez indokolja a mérlegen kívüli
adósságokat is ezekkel a különleges
cégekkel. Tehát ha akarnánk se lenne
megoldás, hogy dolláros kötvényeket nyom
mindegyik a piacra, ahogy ez a nagy
könyvben írva vagyon. De most egyből egy
újabb sötét időszakkal lehet ezt a
mostani szituációt összehasonlítani,
méghozzá a 2008-as nagy pénzügyi
válsággal, akkor rossz minőségű
jelzállóhitelek voltak sok pénzügyi
termékbe belegyúrva, hát amikkel
elárasztották a piacot. Most a világon a
legnagyobb kötvénykibocsátások hát mind
a mesterséges intelligencia kiépítéséhez
kapcsolódnak. Legyen az eurós, dolláros,
Google kötvény vagy Microsoft kötvény,
illetve nagyon sok magántőketársaság,
mint Blue Apollo, Black Rock szintén
tőkét vonnak be, amivel adatközpontokat
finanszíroznak a már bemutatott
speciális konstrukcióba. Szóval
szétporlasztják a finanszírozást, de
lényegében hát ugyanaz a mögöttes eszköz
lesz sok befektetési termék mögött
valamilyen formában adatközpont. Még
hogyha így különböző terméknek is
tűnnek. Miként az 2008-ban is volt? Azt
biztosan tudjuk, hogy 2008-ban ezek az
eszközök, ezek a másodlagos jelzálló
kötvények, ezek itt semmit nem értek. De
hát mi van a mostani szituációval? Ugye
ezt már így ezelszer elmondták sokan,
hogy milyen rossz, hogy a Google,
Microsoft és a többiek biznise régen
tiszta szoftver volt, semmi drága eszköz
nem kellett. Aztán most tessék. A
világtörtelmi legnagyobb tárgyi eszköz
beruházását hajtják végre ezek a cégek.
Hát minden változik, ez is megváltozott.
Ez tény. Jó vagy rossz ez? Hát az attól
függ, hogy mekkora lesz a megtérülés
ezeken az eszközökön. Eddig a
felhőszolgáltatók állbevétele az
irtózatosan növekszik. Google Microsoft
jelentett eddig. Hát bőrületes
növekedéseket látunk. Itt talán ugye a
Microsoft a legérdekesebb, mert a
vállalati AI kereslet. Tán itt látszik a
legjobban ugye a cég mélyen be van
ágyazva a vállalkozásokban is. Hát
43%-kal nőtt az felhő szolgáltatás, ami
bombaszám. hogyha nyelvi modellek
oldaláról nézzük a dolgot, ugye a
résztvevő cégek együttes árbevételét
nézzük, Entropic, Open AI, kurzor és a
többiek, akkor ez már eléri a 100
milliárd dollárt évente. Hát ugye az
egész biznis lényegében két év alatt
indult el. Hát ilyen bődületes ugrást
még soha az életben nem láttunk. Szóval
itt az AI út elején vagyunk még
egyelőre, és a piac az nagyon keresleti.
Ez látszik a felhőszolgáltatók robbanób
bevételén. Hát az AI optimisták szerint
jelenleg nem a finanszírozás a gond, meg
nem ebben van a kockázat, hanem az, hogy
nincs elég csép meg nincs elég áram. Ez
utóbbi kettő a lufi építés lehetőségét
is kizárja különben, mer fizikailag nem
képes akar ananit építeni, hogy igazán
így túlépítsék magukat és bazi nagy lufi
legyen. Amúgy jelenleg a gépű ugye
számítási kapacitások azonnali bérleti
ára az kétszerese a régebbi hosszútávú
szerződések árának. Tehát jelenleg az
adatközpont építő cégek kevesebbet
keresnek, míg a szerződéssel, fix
szerződéssel rendelkező AI cégek, Open
AI meg a többiek ők jól járnak. Ezek
sokszor ilyen 10 éves szerződések, de
általában három-öt évente átvizsgálják
az árakat. Így jövőre meg a következő
évben lesznek kifutószerződések, amik
után ugye jobb helyzetbe fognak kerülni
a felhőszolgáltatók, és ez lényegesen
javítja majd a cash pozíciójukat. Most a
cipgyártókhoz düllé, de itt lesz egy
fordulat minden bizonnyal, hogyha jól
alakulnak az ALC-keknek a dolgai, és
akkor a felhőszolgáltatók javára fog ez
eltolódni. Lényegében a vitamin most
zajlik a befektetők fejébe. Hát az egy
kicsit zavaros is tud néha lenni, hogyha
a Microsoft konkrét példáját nézzük,
sokan a cég fejéhez vágják, hogy a büdös
életben nem térülnek meg ezek a
beruházások.
Kósavetylik azt a sok szá milliárd
dollárt. Közben a másik oldalról azért
is támadják a Microsoftot, merthogy ez
egy szoftver cég lényegében is az AI az
mindent átalakít, vagy minden máshogy
fog működni, és a szoftver cégek rosszul
járnak. Hát ez a kettő azért úgy eléggé
ellentmond egymásnak, mert hogyha az AI
mindent átalakít, akkor azért csak kell
hozzá majd adatközpont is. Közben hát az
is lehet, hogy öt év múlva még mindig
használunk azért Excelt, Teamset,
Outlockot. Igaz, már mindenféle AI
agentek segítik a munkánkat, és az is
lehet, hogy ezeket az AI, az ezek
mögötti AI modell, mondjuk a Microsoft
lesz, sőt még az adatközpont is. Azon is
sokan tudnak aggódni, úgyhogy haladunk
előre az időben. A chipek és az egész
technológia egyre hatékonyabbak lesznek,
kevesebb számítási kapacitással
működnek, majd olcsóbb is lesz minden,
vagyis nem kell majd ennyi adatközpont.
Hát a múlt alapján ez szinte biztosan
nem igaz. Az árcsökkenés összességében
így exponenciálisan növeli majd az
igényeket a számítási kapacitások iránt
minden bizonnyal, merthogy még több cég,
még több ember fog majd AI-t használni,
tehát berobbantja az igényeket. Ha azt
gondolja valaki, hogy ezek az AI
beruházások megtérülnek, akkor különben
érdemes ránézni az Oré körre, akinek
több mint 600 milliárd dolláros
rendelésállományuk van. Ok, ennek a nagy
része az Open AI, de a piac ezt kábé
nullára áraza jelenleg. Igaz, az oré
kölől van a legjobban így legatyásodva
vagy eladósodva. Nem jön össze az AI
sztori, hát ott borulni fog a Billy
rendesen. De a lényeg, hogy a 2008-as
időszakkal való összehasonlítás az így
nagyon billeg, legalábbis egyelőre
szerintem. Ott vannak még az Nvidia
finanszírozási ügyei, amikor beszállnak
vagy garanciát vállalnak partnerek
beruházásaiba, ahol a végeredmény
nyilván az, hogy Nvidia c chi csippeket
vásárolnak, és sokan ezt agályosnak
tartják. szerintem joggal. Másrészről
ezek a garanciák a felhőszolgáltatók
számára megnyugtatóak. Tehát az
Nvidiának azért van pénze rogyásig. Az
Nvidia szempontjából különben logikus,
hogy a saját pozícióját be akarja
betonozni. A Google például 35 milliárd
dollár értékbe vállalt bérleti díj
garanciát az Entropic számára új
adatközpont építésnél. Nyilván ezekbe az
adatközpontokba a Google Trillium
chipjei lesznek. Na, az ilyet nem
szereti az Nvidia. Az előző videóban
beszéltük, hogy az Nvidia legnagyobb
konkurense ugye az AI csépek területén
lényegében meg a Google. De a lényeg
most ha szép, ha nem, ezek a garanciák
összességében kedvezőek a felhő
szolgáltatóknak. Szóval szerintem ezek a
világvéke hasonlatok még egyelőre erősen
erőltetettek, de ki tudja lehet, hogy
pár év múlva beérnek. Hát addig is jó
világösszeomlás várást mindenkinek. A jó
hír, hogy az AI segítség válttag. Az
orvostudomány hamarosan 100 évre nyújtja
majd az emberi életkort. Tehát így lesz
idő kivárni az összeomlást. Na, ennyi
fért a mostani videóban. Köszönöm szépen
a figyelmet. Ha tetszett, segítségedre
volt, lájk, feliratkozás, megosztás,
valamint várom a kommenteket
szeretettel. Köszönöm, hogy itt voltál.
Sziasztok!
Ask follow-up questions or revisit key timestamps.
A videó a jelenlegi mesterséges intelligencia (MI) beruházási lázat elemzi, párhuzamot vonva a 2001-es Enron-csőddel és a 2008-as pénzügyi válsággal. A szerző bemutatja, hogyan használnak a nagy technológiai cégek (például a Meta és a Google) mérlegen kívüli gazdasági struktúrákat, úgynevezett SPV-ket az adatközpont-beruházások finanszírozására. Bár az adósságok nőnek, a videó rávilágít, hogy ez a folyamat jelenleg legális és transzparensebb, mint a múltbeli botrányok idején. Emellett szó esik az MI-piac robbanásszerű bevételnövekedéséről, a Microsoft sikereiről, valamint a fizikai korlátokról (csip- és áramhiány), amelyek gátolhatják egy klasszikus piaci lufi kialakulását.
Videos recently processed by our community