Sziasztok! Ez itt a birodalom, a

Partizán külpolitikai elemző műsora, Pap

Szilárdal és Feledi Botonddal. Nemrég

kétnapos látogatást tett Donald Trump

Pekingben Schicinpingnél, amely során

nemcsak a politikai elit mentel, a

korábban kitott külügyminisztere Marco

Rubio, hanem magával vitte a gazdasági

elit. Úgy is mondhatjuk, hogy a nagy IT

cégek és vezető világpiaci cégek

vezetőik. Ilan Musk a Tesla SpaceX

képviseletében volt ott, de vele utazott

Team Cook az Apple részéről és az Nvidia

vezérigazgató. szintén ott volt Donald

Trump kíséretében. Ezért úgy döntöttünk

Szilárdal, hogy a mostani 25.

birodalomadásban egy picit megnézzük,

hogy a platformgazdaság nagy cégei és

szereplői, illetve a mesterséges

intelligencia korszakában az ezzel

dolgozó cégek mekkora befolyással bírnak

a politikára, a politika hétköznapjaira

és tulajdonképpen nekünk választó

polgároknak az életünkre és a

demokráciáinkra, amelyek a politika

játékszabályait alkotják. Tulajdonképp

kik írják ezeket a játékszabályokat. Ezt

szeretnénk megnézni, hiszen nem olyan

régiben a Silicium völgy urai közül

éppen Péter Til a Palantír alapítója

tett közzé a Twitter egykori Twitter

mostani X-en egy 22 pontos manifesztót,

amely elég nagy portkavart, és egyébként

ezt aztán egy könyvben is

összefoglalták. Tehát bőven elég téma

van ahhoz, hogy megnézzük tulajdonképpen

kik alakítják a világpolitikai

játékszabályait.

Ha tetszenek a birodalomadásai, illetve

a Partizán egyéb műsorait is hallgatod,

akkor kérlek, támogassátok egyébként

akármilyen adományozással vagy

felajánlással a Partizán alapítványát,

illetve tudjátok, hogy a birodalom két

hetente jelentkezik, tehát mindig meg

tudjátok hallgatni a Partizán YouTube

videói között, de megtaláljátok a

podcast csatornákon is. Kezdjünk.

Szilárd, üdvözöllek. Örülök, hogy újra

személyesen itt vagyunk. Megint nem

>> Barcelona Brüsszel Expressen, hanem most

a Partizán budapesti stúdiójában

üldögélünk. És ugye azt mondtuk, hogy

arról beszélgetünk, hogy ezek a nagy

cégek hogy néznek ki. Úgyhogy csak

mondok néhány számot ahhoz, hogy

keretezzük ezt a beszélgetésünket. A MEA

ugye a Mark Zuckerbergnek a Facebookot

is tartó cége. Ugye nagyon sok

mindenféle applikációjával együtt 3,5

milliárd embert ért el egy nap alatt

korábban 2025-ös adatok szerint. Tehát

ez azért India és Kína lakosságát is

összeadva meghaladja. Tehát mondhatjuk,

hogy a Föld lakosságának közelfele

használja egy adott nap, vagy hát

legalábbis ennyi felhasználóba

jelentkezik. Ugye a az Alfabetnek a

ugye a Google

cégének pedig a adatai alapján 400

milliárdos

forgalom látszik, tehát ez azért egy

elég komoly szám. Ugye Magyarország

GDP-je van valahol 200-220-30 milliárd

dollár körül. A csehek ugye egy picit

jobban állnak. De azért érzékelni azt,

hogy ez közepes országoknál bőven

nagyobb pénzösszeg, ami fölött pusztán

disponálnak. Ugye itt vannak az

Xamasknak a cégei. Ugye az első trilium

most akarja belőtt elfaragni Jay Vens.

És itt van a palantír, ami ugye nem

különösebben a pénzéről ismert, hanem

sokkal inkább arról, hogy milyen mélyen

van benne a legtöbb mesterséges

intelligenciát az adatok kezelésében

felhasználó kormányzati szerben,

nemzetbiztonsági szerben és minden

másban. És hát akkor beszélhetnénk az

Open AI-ról, Chat GP-tről és a

többiekről. Tehát ezekről a cégekről

szeretnénk beszélgetni és melléjük tenni

a nemzetállamokat, amiket ugye a mi kis

demokratikus folyamataink többé-kevésbé

próbálnak irányítani. Ö

mennyire régi ez a beszélgetés, hogy az

emberek és a cégek, vagy az emberek és a

emberek egyesülése, hiszen ezek jogi

társaságok, azok egyesülések valamilyen

formában, hogy erről beszélgettünk itt a

világtörténelemben.

>> Ja, hát igen. Szóval szerintem nagyon

izgalmas, hogy hogy gazdasági szereplők,

hogy tudják befolyásolni a azt, hogy

merre megy a világ. És általában most az

utóbbi időben ugye arról volt szó, hogy

a tavalyi Trump beiktatásnál

felsorakozott ilyen szilícium völgyi

oligarchák, meg most igen, ez amit

mondtál a kínai látogatáson is, hogy

vitte magával a legfontosabbakat,

hogy hogy egy ilyenfajta oligarchiáról

kezdünk el beszélgetni, hogy

befolyásolják a politikai döntéseket,

tehát törvényeket, szabályozásokat

vesznek maguknak. meg szóval nem tudom

mi, de hogy szerintem van egy egy ennél

fundamentálisabb szintje is a dolognak,

hogy hogy azért mégis csak arról van

szó, hogy ezek az ezek a cégek ilyen

hatalmas erőforrások fölött disponálnak,

azokról döntenek, csatornázzák,

befektetik, elköltik valamilyen módon.

És ez már önmagában, anélkül, hogy

bármilyen politikai befolyásra akarnának

szerttenni, ez már önmagában

befolyásolja azt, hogy merre megy el a

világunk, a jövőnk, amibe aztán mi élni

fogunk. Tehát, hogy nem tudom én, ha

valaki úgy dönt, hogy a metaverzumba,

vagy ilyen virtuális univerzumokba

fektet dollár 100 milliárdokat, vagy

1000er milliárdokat, akkor az a pénz nem

valami egyébbe megy. És hogyha ráállunk

egy útra, akkor onnantól minél elébb

megyünk, annál jobban útfüggőségben

vagyunk, tehát annál nehezebb letérni

arról az útról. És akkor nem azt

mondjuk, hogy a nem tudom én abba

fektetünk be, hogy

mit tudom én mindenki számára a élelmet

tudjunk megfelelően termelni, vagy a

rákot meggyógyítani egy gombnyomásra,

vagy most csak így ötletelek, hogy mitbe

lehetne, hanem abba, hogy ilyen

virtuális univerzumokba éljünk. És ez

szerintem felvett nagyon komoly ilyen

politikai meg demokratikus kérdéseket,

hogy hogy ugye az, hogy hogy valójában

mibe, tehát hogy mi mint közösség,

milyen befolyással vagyunk erre. És azt

is, amiről szerintem ma beszéljünk egy

kicsit később, hogy hogy mit gondolnak

ezek az emberek, akik ezek fölött az

erőforrások fölött rendelkeznek, hogy mi

van az ők fejükben, mit gondolnak arról,

hogy mi a jó élet, mi a helyes, mi a

helytelen, hogyan kéne egy társadalmat

szervezni és így tovább. Merthogy pont

emiatt

az, amit ők döntenek, az erre is

befolyással van. befolyásolan arról,

hogy mi mit gondolunk utána a jó

életről, vagy arról, hogy a

hierarchiákról, vagy arról, hogy ki

kéne, kinek kellene vezetnie minket,

hogy hogyan kellene megszervezni egy

országot, vagy a világot.

>> Igen. Tehát visszagondolva az egyetemi

tanulmányaimban ez egy ilyen klasszikus

vita volt, hogy a az üzleti élet vagy a

a gazdagok, de nem nemeseknek a a

világa, hogyan viszonyul a politikai

döntéseket hozók világához, és egyébként

kell leviszonyulniuk, és ki a

szolgálóleánya a másiknak. Tehát

igazából most a modern nemzetállam

segíti ezeknek a vállalatoknak a

létezését.

És azért én szerintem itt van egy nagyon

érdekes áttétel, hogy korábban ugye ezek

nemzeti szinten működgettek, kiépítettek

egy nagy franchise-t, bármi egyebet, és

aztán a globalizációval az 20. század

második felében ez a terjeszkedési

lendület, ez a vállalatok sokkal nagyobb

részét elkezdi érinteni. Mondjuk

korábban ez a kelet-india társaság, de a

20. században sokkal inkább

globalizálódnak. És ahogy ez a

globalizáció bekövetkezik, ugye a

nemzetállami érdek kettős lesz. Egyik,

hogy megtartsa nemzetközi bajnokait,

ezeket a global championokat, hiszen ha

nem tartja meg, akkor az ő országában

jön be, főleg a nyitott piacdaságukban.

Nyilván ez Kínára ugye korlátozottabban

igaz, de akkor az ő országába bejönnek

és megeszik az ő kis közepes cégeit.

Ugye ez az Európai Unió alapvető

problémája, hogy míg az USA abba az

irányba ment el, hogy inkább támogatta a

nagy cégeket globálisan azon az áron,

ami otthon esetleg ezt nehezebbé tette,

még nálunk ugye ment a Trösz ellenes meg

nagy cég ellenes fellépés, és most sem

tudja az Unikredit megvenni a

Kommerzbankot már másfél- két éve.

Viszont nem vagyunk kint semmilyen nagy

globális céggel, vagy legalábbis európai

szempontból, ugye ez tragikusan ritka. Ö

és ebben ugye látszanak, hogy döntéseket

hoznak politikusok. Tehát az, hogy a

Westger ült sokáig az Európai Bizottság

versenyjogi főigazgatóságán is döntött

arról, hogy mi legyen. Ez egy politikai

kérdés volt. Tehát az a döntés, hogy ezt

csinek vagy azt csinek, még a

politikánál volt. És azt hiszem, hogy a

vita most azért lángol föl, de kíváncsi

vagyok, hogy te ezt így látod-e, hogy

ugye elindult az a üzletemberkör,

mondjuk a siliciumbölgyben elég jól

szerintem körbelajzolható módon, akik

szeretnének befolyással lenni arra, hogy

a politika hogyan szabja át nekik a

működési kereteket. Sőt, inkább ők

szapnák meg a politikának a működési

keretet, hogy az ő cégeik pont a teát

alatt felhozott döntéseket full szabadon

hohassák meg. Tehát ott senki ne

találgasson, ne legyen olyan mást gondol

a virzsiniai kongresszus, és ott az AI-t

nem lehet használni a választási körzet

újrarajzolásra. Tehát, hogy ezeket így

mind-mind lesöpörnék, és kőkeményen

technofejlesztés, hadd szóljon, az

államet ebbe meg ne menjen bele. De ez

már ugye közvetlen beavatkozás, tehát ez

az egymás mellett élés, a lesséfer,

ennek is voltak azért sötétebb

korszakai. És akkor ebből most eljutunk

ebbe a nagyon furcsa technoidőszakbüm,

>> amikor

>> talán közvetlenül kevésbé érezhető a

polgár számára, de végeredményben az

életére jóval nagyobb hatásra van, és

mindig ez a láthatóság és nem láthatóság

közötti feszültség az, ami még tovább

nehezíti azt, hogy erről értelmesen

beszélgessünk.

>> Hát igen, meg közben az is van, hogy

utólag visszanézve mindent sokkal

könnyebb látni. Tehát hogyha

visszanézünk 100-200 évvel ezelőtre,

akkor könnyebben tudjuk elemezni, hogy

egy adott, tehát hogy nem tudom én,

amikor Ford ho egy döntést arról, hogy

hogyan építi fel a gyárát, hogy az

milyen hatással volt aztán arra, hogy

hogyan alakul ki a nem tudom én a az

autós közlekedés hogyan terjed el, vagy

az, hogy hogy ugye a fordizmus az amire

azt gondoljuk, hogy egy ilyen egész

társadalomszervezési mód lehet, hogy a

gyárba gyártósor mellett nagyon

fegyelmezett egymás mellett dolgozó munk

munkások, akik viszont

jó fiz vagy relatíve jó fizetést kapnak

ezért a fegyelemért,

hogy cserébe viszont meg tudják venni

azokat a fogyasztási cikkeket, amiket

előállítanak, és hogy hogy ezt most

nehezebb azt elmondani, hogy vajon most

van egy új könyv ugye a Quin Lobodián és

a Bent Arnofnak ez a maskizm, maszkizmus

és ez a mintára akarják ráhúzni, hogy

hogy a fordizmus mintájára, hogy a

maszkizmus az mi lesz. lesz, de hogy

azért és erről beszéltünk, hogy mi lesz,

de hogy valójában az még nem meggyőző,

amit írnak nekem 100%-osan, hogy tényleg

ezt jelenti a maszkizmus, de egy érdekes

gondolatkísérlet, hogy mi lesz, de csak

hogy hogy jól érezzük, hogy ez mit is

jelent. Például nem tudom, van az, hogy

van ez az ilyen özocialista gondolat,

hogy egy Jason Moore nevű kutatóhoz,

történészhez kapcsolódik, hogy az, hogy

a fosszilis energia meg a gőzgép

elterjedt, az valójában nem egy

gazdasági hatékonysági döntés volt,

merthogy valójában akkor már léteztek a

vízerőművek, és a fonó, tehát az egész

textíli, azt lehetett vízerőművekkel,

tehát vízkerekek kel meg hasonlókkal

működtetni, de hogy az volt, hogy az egy

ilyen nagyon helyhez kötött valami volt.

A munkaerő is nagyon sokkal hogy

mondjam, kevésbé lehetett váltogatni,

tehát behozni bárhonnan munkaerőhez és

így tovább. és hogy a a az olyan gyárak,

amik aztán a szénre alapoztak, azokat

igazából telepíthetted bárhova, a szenet

el lehetett szállítani akárhova, és

akkor tudtál játszani azzal, hogy a

munkaerőt

megversenyezteted egymással, és hasonló,

és akkor lejjebb tolod az árakat. Tehát,

hogy az ő állítása az, hogy amúgy

valamikor így az ipari forradalom

hajnalán amúgy dönthettünk volna arra a

megújulók felé is, tehát hogy

dönthettünk volna arra, hogy a

vízerőművek irányába megyünk el, és és

az egész gazdaságunkat valójában nem a

szénre építjük fel, és aztán utána

nyilván a az olaj meg a társai. És hogy

ez egy érdekes kérdés, hogy ez nem nem

úgy született az a döntés, hogy amúgy

leültek emberek és akkor nem tudom az

angol parlamentbe megtárgyalták vagy

hasonló, hanem hogy üzleti szereplők

hoztak döntéseket a saját érdekeik

szerint, és az aztán gyakorlatilag egy

olyan útfüggőségre állított át, amiből

most nem tudom én, 300- 400 évvel később

próbálunk valahogy kihüm

matatni magunkat, vagy kihámozni

magunkat ebből az egészből. ugye a a te

példádról, hogy a mobilitást ugye vissza

vagy tovább növeljék egy adott

szektorban, mondjuk akár a textilen,

akár más helyeken,

ugye ennek az áruva bocsátás volt a

feltétele, tehát hogy tulajdonképpen a a

munkaerő maga is egy mobil eszköz, ahogy

a szén is egy mobil eszköz, és egyre

inkább akár a pénz meg a tehát a tőke

maga ugye minden árúva bocsáttatik. És

ugye erről Kárpolányi

amikor azon gondolkozott, hogy miért

történt az, ami történt a 30-as évek

Európájában,

akkor ugye azt mondja, hogy pont az

ilyen típusú eltávolítások miatt ez egy

szuper veszélyes, ám de folyamatosan és

ciklikusan történő rész az emberiség

életében, amikor mindig bekövetkezik az,

hogy a piac egy picit lekapcsolódik a

társadalomról, és a piaci

lekapcsolódásra ugye ez a második mozgás

az a társad valami reakció, amit a

politika vagy be tud csatornázni, vagy

nem tud becsatornázni. És ha nem tud

becsatornázni, vagy a populisták, vagy

totalitárius populisták kihasználják,

akkor történik, ami történt éppen a

30-as években. És ugye a kérdés az az,

hogy ezt a ciklust most hogyan

értelmezzük?

A mostani politika sem tűnik úgy, hogy

képes lenne becsatornázni töviről

hegyire az ilyen problémákat. És ez

viszont a problémát sokkal inkább úgy

helyezi át, és olyan megvilágításba

teszi, hogy mi van akkor, amikor az

üzleti elit maga is ugye megpróbálja

ezeket a politikai döntéseket, hogy mit

csinálunk a társadalmi feszültséggel,

ezt maga menedzselni, vagy a politikán

keresztül befolyásolni. Ugye, hogy a

nagy vállalkozók beálltak Hitler mögé.

Úgy most mi történik, amikor egyébként

ezek a abszolút top tőzsdei cégek óriási

kapitalizációval azt mondják, hogy nem

az emberi oldalát próbálom

megmenedzselni ennek a történetnek,

hanem azt, hogy akkor a politika még

mindig az én keretrendszeremben a

negyedéves kapitalista szemlélettel a a

tőzsdei osztalékfizetéssel

menjen inkább és ehhez alkalmazkodjon.

És ebből azért a feszültség az születik.

És ugye ebben a számomra a paradoxon az

az, hogy azok az emberek, akiket a a

Peter Teek és mások idéznek, Ilan

Muskok, ők mind azok, akik egy picit

kiszolgálják ezt a problémát. Tehát a

azonosítjuk, hogy igen, van egy ilyen

diagnózis, hogy a demokrácia az

gyöngélkedik, de az ő következtetésük

az, hogy akkor nyírjuk ki a demokráciát,

legyen technopeudalizmus, és majd

mondhatunk még pár variációt erre a

névre. Ö míg ugye a demokraták meg azt

gondolják, már most a magunk fajta

demokraták, nem az amerikaiak, hogy a

rendszerpont azért akadozik, mert az

ilyen típusú nagy tőke beavatkozások,

azok viszont eltorzítják magát a

érdekképviséleti arányosságot.

Abszolút. Amúgy nagyon jó, hogy mondod a

Polányit, mert ugye Magyarországon

keveset hivatkozzák a Polányi itt ahhoz

képest, hogy mégis csak hazánk fia és a

magyar, nem tudom, a századfordulós

magyar értelmiségnek az egyik fontos

képviselője. És most jött ki az új

magyar fordítás egy pár hónapja a a nagy

átalakulásnak, amiben erről a erről a

kettős mozgásról is beszél erről a

piacbe és kiágyazódásra a társadalomban.

Úgyhogy most új szép magyar fordításba

lehet olvasni. És amúgy nagyon durva,

hogy akárhova megy az ember

így mindenhol ismerik Polánit, tehát

hogy hivatkoznak rá, és hogy

Magyarországon mennyire kevéssé szerepel

amúgy a

>> és egyébként nagyon zárójában annyi

ilyen magyarunk van, hát akiket még

mindig nem ismerünk itthon. Most a

transzhumanizmusban is van a a Zoltán,

de van a Kénak kutatásban a Ladányi

László, tehát hogy tele vagyunk ilyen

ismeretlen magyarokkal. Na nem baj, hát

majd egyszer egy magyarságkutató talán

ezzel is foglalkozik.

>> Na igen.

>> Zárójá bezárva.

>> Zárójá bezárva. Igen. Hát igen. É, hogy

ez a csak azt nem tudom eldönteni, ahogy

arról, amit Mariról itt most beszélünk,

hogy hogy ez valójában tényleg mennyire

új, mert hogy merthogy mindig volt

tehát, hogy ez a része most csak így a

30-as évekre utaltál vissza így Polányi

kapcsán, de régebbre is vissza lehet

utalni, hogy ez mindig volt, hogy így a

egy-egy piaci szegmens az így vagy

egy-egy nagy vállalat így nagyon

kiszakad, nagyon hatalmas nagy hatalomra

tesz szert és döntéseket hoz, és ilyen

szempont ból tényleg így a mondjuk a

tényleg a mostanában sokat beszélnek a a

kelet-indiai társaságról, a brit

kelet-indiai társaságról, de a holland

kelet-indiai társaságról is kicsit, akik

gyakorlatilag tényleg a a korukba, tehát

mondjuk a a hollandkelet-indiai társaság

az az 1600-as évekbeen, a brit az inkább

később az 1700-as években, nem tudom

ilyen sok százezer hadsereggel

rendelkeztek, tényleg nagyobb GDP-jük

volt, mint az egész ors, mint az annak

az országnak, ahonnan jönnek, tehát

nagyobb vagyon fölött rendelkeztek,

bármit meg tudtak csinálni, tehát

mondjuk nem tudom, népirtársokat

levezényelni és ilyen a gazdaságot

teljesen átalakítani, tehát amikor a

a világgazdaságot teljesen átalakítani,

tehát amikor a brit kelet-indiai

társaság megérkezik

Indiába az 1600-as években,

akkor a Mogul birodalom a világ egyik

legnagyobb gazdasági hatalma. A bengáli

textilipar az gyakorlatilag bármi, tehát

hogy mindent lemos a a piacon, tehát

hogy akkora GDP van a a moguloknak. Hát

a ez ez az egész ilyen t ez az időszak,

amik a Touchmahalt építik meg minden,

ami ilyen nagyon szépen lehet látni,

hogyha hogyha az ember Indiába jár, és

és beépülnek ilyen közvetítőként

gyakorlatilag, és fokozatosan

kihasználva részben a belpolitikai

szétmenést a Mogul birodalomba. az

1700-as évek második felére az egész

indiai szubkontinenst elfoglalják

gyakorlatilag és befolyásuk alá szerzik.

És ezzel csak azt akarom mondani, hogy

ott is felmerülnek ugyanezek a viták,

hogy egy magáncég mit tehet meg.

gyakorlatilag ö Angliában van is erről

egy nagy vita, a

Warren Hastings per, The Impeachment of

Warren Hastings, aki a skeletindiai

társaság egyik első kormányzója volt.

Vagy hát nem első, de az 1700-as évek

közepén pont amikor elfoglalnak mindent,

tehát így a plesszí csata után az

1760-as70-es években.

Ö és akkor ő amikor hazamegy, akkor a

parlamentben tartanak egy ilyen

impeachment eljárást, ahol egyébként

Edmund BK a az angolszáz konzervatívus

konzervativizmus atja képviseli a vádat.

Ő a vád ügyvédje, mint mint Vig

képviselő a a parlamentben. Ő támadja,

ez az élete autósan nagy aktusa.

Gyakorlatilag elveszti a pert a a az

Edmund BG. És nyilván azóta a forrad a

francia forradalomról írt könyvé

könyvéről emlékezünk rá, és nem erről a

perről, de lényeg az, hogy már akkor az

1700-as évek végén erről vitatkozik a

brit parlament, hogy mit csinálhat meg

egy cég, hogy mennyire volt korrupt és

és elnyomó mondjuk a Warren Hastingsnek

a működése és az egész kelet-indiai

társaság működése.

és akkor még nem tudják letörni, de hogy

ez így folyamatosan feljön, és aztán az

1800-as évekre az van, hogy egy adott

ponton az állam felülkerekedik, de már a

Viktoriánus állam az 1850-es

években, amikor meg már a az indiai

lázadás és az utána a nagy mészárlások

után az állam államosítja gyakorlatilag

és átveszi az uralmat India fölött. De

hogy ez a vita maga, nem soha, és hogy

csak ezt akartam, bocsánat, ez hosszú

volt, de hogy ezt akartam kérdezni, hogy

hogy te mit gondolsz erről az új régi

dologról, hogy ebbe a mostani ilyen tech

oligarchiába van-e valami specifikusan

újszerű,

vagy ezt a mintázatot látjuk, vagy nem

tudom? Szerintem

ez az, amin valószínűleg még több nyári

koktélt meg kell idunk, hogy hogy

jussunk egy legalább véglegesebb

véleményre, mert tényleg nem triviális,

hogy mi az, amiben itt kilóg a mostani

helyzet, ami amin én morfondírozok, és

nekem egy izgalmas

megközelítési

szempont, hogy ugye az biztos, hogy te

is mondod, hogy léteztek mondjuk hívjuk

őket nem szuverén entitásoknak, tehát

Kelet-india társaság ugye a másik példa,

amit ismerek a jezuiták

ábá

a szverének ugye el tudják intenni.

Tehát valóban náluk van a főhatalom. A

szverenitás másik klasszikus definíciós

eleme az erőszakmopólium.

Tehát pont ez, hogy a a társaság az tud

harcolni katonákkal és el tud nyomni,

azért az egy egészen másik történet.

Ugye erről szól Irak Blackwater kérdése,

amikor nem az amerikai hadsereg, hanem

outsource katonák harcolnak, a Vágner

csoport ennek egy sokkal kisebb része,

de mondjuk ezek csak a zsoldos

emberek, akik jobb esetben szuverének

befolyása alatt állnak.

De a hatalom és az erőszakmonopólium

ugye nem csak a konvencionális erőszakot

jelenti ma. És talán ebben van a fő

különbség, amit még amikor egyetemre

jártam, akkor strukturális hatalomnak

hívtunk. Tehát ugye amikor

kondicionálással tudunk társadalmi

csoportokat

önérdsértő tevékenységre rávenni, hát

ezt most nagyon szépen mondtam, de hogy

ugye kommunikációval más egyébbel rá

tudunk venni embereket, hogy ne az

legyen, amit ők szeretnének. Tehát a

hatalomnak messzerem csak a gumibot az

eszköze, és a 21. század pont arról

szól,

>> hogy hogy ilyen strukturális hatalmi

teregkben és csatornákon szuperül el

lehet nyomni szerintem és egyre inkább,

sőt tulajdonképpen egy exponenciálisan

növekedő hatékonysági görbényt tudunk

elnyomni. Tehát amihez kellett több

100000 titkos rendőr a NDK-ban, annak

idején kellett Németországban a vasfügg

mögött. Ahhoz valószínűleg most

technikai értelemben néhány informatikus

és egy folyamatos éjelfejlesztés kell és

nem más. Tehát ezeknek a cégeknek az

erőszakmopólium feletti kihívása az

tulajdonképpen egészen durván

kezd arányaiban felzárkózni a szuverén

kapacitáshoz. Sőt, és tulajdonképp itt

jön be a paltírmanifesztó és a más

problémák, hogy ezek a típusú cégek

kiszolgálják az állami

erőszakmonopóliumot már most. Ugye a

palantír maga tényleg állami

erőszakszerveknek árusít Európában

mindenütt. Egyedül a németek hoztak most

döntést, hogy mégis a francia ugyanilyet

veszik meg.

De Palo Altó látja el ugye fél

Közép-Európa kiberbiztonsági védelmét.

Tehát mehetnénk végig, hogy ezek a

cégek, akik nem annyira vannak a szemünk

előtt, de végeredményben ennek a hatalmi

struktúrának abszolút kivéthetetlen és

már nem helyettesíthető részeivé válnak.

Na és ebben lógunk ki egy picit. Na

igen, ez az érdekes, hogy tényleg, hogy

hogy gyakorlatilag ők azt mondják, hogy

és ez benne van ebbe a maszkizmus

gondolatban is, hogy a tech a az állam

szuverenitásának technológia általi

biztosítása, hogy ez a mondása a maszk

részéről is.

De a palantír az egy jó példa, de a

SpaceX az szintén egy kiváló példa ebből

a ebből a szempontból, meg az egész

Starlink, hogy valójában igen

platformokat adnak arra, hogy az állam

igazából azt csináljon, amit ő szeretne,

tehát hogy használja ezeket a

platformokat arra, csak mivel valamilyen

módon egy-egy területen monopóliumot

élveznek ezek a cégek, onnantól meg

valójában megfordul a viszony, mert

hogyha te egészen, mint állam, az egész

tevéken

valahogy integrálódik egy ilyen adott

platformba. Tehát azt mondod, hogy te

azokat a műholdakat használod, amiket

Elon Musk lő fel. És hát valójában az

elmúlt években már a a az űrbe küldött

műholdaknak a globálisan az 50%-a körül

az már a maszkhoz tartozik, vagy ugyanez

a a a SpaceX kapcsán a a az űrutazásnál,

de ugyanez a különböző ilyen rendvédelmi

megfigyeléseknél, de vagy úgy egyáltalán

a palantír az ugye valójában állami

adatbázisokat akar összekötni, tehát az,

hogy a nem tudom én a

társadalombiztosítási adatb bázist meg

az adóhivatal adó és hogy egy csomó

ilyen dolgokat a rendőrségi

adatbázisokat és akkor ezeket így

összeköti, tehát hogy valójában ő adja

ezeknek a a az alapját. Onnantól

te, mint állam egy adott ponton nem

tudsz másként dönteni, mint amit ők

akarnak, mert hát nem tudsz máshova

menni, nem tudod vinni máshova ezeket a

dolgokat, és itt ez az útfüggőség.

Tehát, hogy ebben érdekes ez a fajta

platform

kapitalizmus, ami mondjuk lehet, hogy a

a múltban múltban nem így nézett ki

tényleg.

>> Igen, ez a

ez a megközelítés hozza be azt a

problémát, hogy attól még a demokratikus

külsőségek megmaradhatnak, hogy adott

esetben mi történik mögötte. És hát

tényleg észak-úriától kezdve látjuk a

hivatalosan létező kínai parlamenten át

az őszer sorra kerülő orosz

választásokig ugye idézőjelben. Tehát

hogy ezek mind-mindel játszák a

demokrácia díszleteit és ebben nem

vagyunk mi se kivételek. Ugye most erről

még nem is tartottunk külön birodalmat.

Lehet, hogy ezt még érdemes napirendre

tűznünk nyár előtt, ugye, hogy hogyan

használják az AI-t a választókörzet újra

rajzolásban, és az egész választókörzet

újrajzolás, mint mint verseny a két nagy

párt között az Egyesült Államokban a

félidei választás előtt. Tehát ez egy

egészen elképesztő dolog, ami nem tudom,

hogy tarkon fog-e még minket csapni

Európában, de de mutatja azt, hogy azért

a demokratikus intézmények ennek

abszolút kitettek.

És ebben ez a Shadon Bing féle fordított

totalitarizmus, tehát az, hogy a cégek

hogyan tudnak ugye tényleg a klasszikus

state capture az állam foglejtése

mellett működni. És itt talán megint az

a az a az a kellett india társaság

problematikánk, hogy ezt egy-öt cég

teszi meg, vagy pedig egyébként azért

ezek egymással

reálisan versenyezni képes és egymás

érdekeit faragni képes cégek. Tehát ha

úgy vesszük, a céges közösségen belüli

demokrácia és fékek és ellensúlyak

rendszere működik-e, ugye ha amerikai

tőzsdemutatokat nézünk, azért az

látszik, hogy ez a top néhány digitális

cég mindent visz, miközben ugye a

klasszikus cégekben a beruházások is

csökkennek, meg a tőzdei érték és

kapitalizációjuk is csökken. Tehát nem

azt látjuk, hogy van egy versenyző

energiaszektor, egy telekomszektor

mellette egy klasszikus élelmiszer,

hanem van a wrestli, a az ipar, a kéz,

tehát a fizikai termékek, ugye van a

pénzügyi szektor és van a digitális. És

innentől kezdve viszont megint ez lesz a

probléma, hogy tényleg oligarchia az a

meg tudjuk nevezni ezeket az embereket

két kezünkön már biztosan, akik ezekre

mind-mind hatással vannak a saját egyéni

döntéseikben. És innentől kezdve azért

ez

hát

>> lehetőséget ad nekik, hogy tudnak-e vele

élni vagy nem, akarnak-e vele élni vagy

nem, azt nem tudom. Az amerikai

szilícium völgyi megszólalásokból

viszont azt látjuk, hogy inkább igen,

mint nem. Tehát Pétertnek is vannak

nagyon komoly elképzelései arról, hogy

hogyan kéne az államokat átalakítani.

Ugye a Volinnál eljut oda ez a gondolat,

hogy hogy az államfők azok CEOK, és

tulajdonképpen nem állampolgárok

vagyunk, hanem részvényesek az

államokban, és ha nem tetszik egy

ország, menjünk át a másikba. Hát azért

ugye ez

>> nagyon sok szempontból látjuk, hogy

hányhelyen problémás elképzelés,

de abszolút mind antidemokratikus.

Hát igen, ez ez nagyon érdekes két

szempontból is, hogy hogy egyrészt az,

amit mondasz, az nagyon jól példázza ezt

a hogyan válik el a társadalom és és a

piac, vagy a piacnak egy szegmense

egymástól, merthogy pont ezt látjuk,

hogy

ugye szokták nevezni ezt ilyen vibe

recesszi, vibe session vibe

recessziónak, hogy hogy mi miért van az,

hogy amúgy a tőzsdei mutatók meg az

ilyen nagy makrogazdasági mutatók ilyen

nagyon jól néznek ki a sok válság

ellenére is, és hogy az iráni háború meg

nem tudom én mi semmi nem a a vámok a

tavaly meg ezek így semmi nem hatott

valójában és így megy felfele a tőzsde

de hogy közben a társadalmaknak a vagy

hát a nyugati társadalmaknak a megélése

a saját gazdasági helyzetéről az meg az

az meg nagyon rossz és hogy így elválik

ez a kettő és hogy miért van ez és akkor

erre van magyarázat hogy hát ez így

ilyen vibe dolog hogy

hogy recesszió hogy hogy az valójában

nem igaz csak így azt érezzük, hogy

rossz nekünk, de hogy szerintem pont,

hogy pont hogy inkább az van, hogy hogy

tényleg minden döntés abba megy, hogy

azokat a tőzsdei számokat, azokat

fenntartsák. És látjuk Trump minden

mondata. Meg látjuk azt, hogy ezek a

siliciumvölgyi

oligarchák mennyire jól tudják

manipulálni és eladni azt, hogy amit ők

csinálnak, az egy ilyen nagyon

forradalmi

jövőbe tekintő technológia, ami miatt

érdemes foly tehát, hogy nagyon jól

tudják fújni ezt a spekulatív lufit a

saját cégeik közül.

szerintem nagyon tehetséges, ahogy

megteremtette azt a

>> de az egész Trám család nagyon

tehetségesen az a másik része, de az már

ilyen nem tudom, az az ilyen nagyon

lakosság

vagy nekem az ilyen nagyon lakossági,

hogy igen tényleg ez az ilyen stakeet

eladunk meg bitcoint meg ilyen

NFT-ket, de hogy itt azért a a MK

tényleg gyárt dolgokat, tehát a Tesla

gyárt fizikai dolgokat és a SpaceX gyárt

fizikai dolgokat. Ö de hogy közben meg

azért jól el tudja adni ezt a ezt a

dolgot. Szóval szerintem ez erre is jó

példa. És hát a másik igen ez a

szabadság meg a demokrácia kérdése, hogy

itt valójában

ez egy kicsit már ilyen

orveli is talán. Pár nem szeretem ezeket

a mindenre ráhúzni a 1984-et, de hogy ők

itt ugye azt mondják, hogy valójában a

szabadságnak a gátja, a demokrácia, it

az ő szabadságoknak lehet, de hogy azt

az állításuk, hogy mindenkinek a

szabadságát gátolják a kortárs

demokráciák, és hogy hogy valójában

ebből az egész ilyen szilícium völgyi

ideológia az ebből az ilyen kaliforniai

60-as70-es évekbeli hippi ideológiából

jött, ahol ez a felszabadulás a nem

tudom az egyéni

társadalomból, a rossz társadalomból

való ilyen ki azonosulás vagy kiszállás,

és a az egyéni ilyen heterodox,

unortodox, nem tudom, ilyen különleges,

különálló valaminek a a

istenítése vagy a az értékelése, és

abból jön, és és valójában ezt állítják

a a Teal is, a Musk is, és hasonlók,

hogy ők a Zuckerberg az egy kiváló példa

szintén erre. De hát a annak idején a

Team Cook meg a Bill Gates is ebből a

ebből a kultúrából, a Steve Jobs,

bocsánat, nem a Team Cook, ebből a ebből

a kulturális millióből jönnek, és hogy

vagy az Alex Kart ugye a Tilnek a a

munka vagy a a munkatársa, a

palantírceója,

ők mind valójában ilyen kicsit ebből az

ilyen hippis közegből jönnek, és hogy

valójában szabadságot árulnak, de hogy

hogy igen, az ő úgy úgy lehet szabad,

hogy az ő platformjaikat használod

valójában. És ez nagyon érdekes, hogy

hogy fordul át ez a ez a gondolat itt.

>> Igen, itt itt van számomra az a pont,

amikor nem tudom, hogy ők oportunisták,

akik akik valóban az egyéni teljesen

céges érdekük miatt belevágnak a

demokrácia szövetébe, és azt mondják,

ugye ez az egyik kedvenc ideológusok, a

Jarwin

>> Ühüm. arról beszél, hogy ez a katedrális

nevű intézmény, ami amit ő az

akadémiától az NGO-ig, a liberális

politika értig mindent belepakol, hogy

az elnyomja ugye az embereknek a a

szóválszáglehetőségét,

>> de ez ugye minden, amit ő nem képvisel,

tehát ez tulajdonképp semmi számomra nem

más, mint egy politikai ellentét, amit ő

ideologizál és átol egy intézményi

szintre, ami hát főleg most 2026-ban

szerintem már nehéz lenne azt mondani,

hogy ez így ebben a formában látható a

világban.

És ugye kérdés, hogy ezt ilyenkor a

Péter tilk akkor hoppá, itt van egy

ilyen történész, akkor tegyük ki a

műsorba, jó lesz ez még nekünk valamire.

És a Twitter X ugyanez a probléma, hogy

miközben ő a szórásszabadság atyjának

tekinti magát, és ezért beleáll az olyan

szélső jobboldali figurák támogatásába

Európában, mint az Alice Wider vagy a

Robin a Egyesült Királyságban.

>> Igen. Tommy Robinson.

>> Tommy Robinson.

és beszakad a Tesla értékesítésed. Tehát

a németeknél 2025-ben több mint 70%-ot

visszaesett a Tesla értékesítés, és

mégis megéri neki. És ugye ilyenkor

viszont megijeddek, hogy mégse

pragmatista, oportunista, mert hajlandó

az ideológiája miatt bevállalni ezt a

vállalati veszteséget. És valahol ugye

ugyanez a politikusoknál is az izgalmas,

amikor Orbán Viktornak megérte a napi 1

millió eurót kifizetni a büntetésbe, ami

már most 800 millió környékén tart

mindennel együtt,

mert csak nem akarta azt a migrációs

jogszabályváltozást megcsinálni.

És innentől ugye amikor hajlandó egy

üzletember a kockáspapírján mínuszt

tenni azért, hogy zoomoljon egyet Alice

Wildel egy kampányban, onnantól kezdve

azért lehet aggódni, hogy ők tényleg

bele akarnak szólni az életünkbe. És

valahol itt jön számomra vissza ez a

problematika, hogy minden, amit ők

elkezdenek támogatni a

underground alternatív szélső jobbors és

ezeknek a különböző egyelege, tehát a a

neoreakciós

különböző

ez a dark enlightment, sötét

felvilágosodás, és tehát ez a ez az

eszmevilág, ami nem elég, hogy

antidemokratikus,

és itt jön be az ő érdekük, ami viszont

kőkeményen opportunista,

antiegalitárius.

>> Ühüm. Tehát teljesen egyértelműen, mert

ugye a a populizmus az még csak anti

esteblishment, de az, hogy

antiegalitáriusként beleállunk abba,

hogy te ilyen részvényes vagy ebbe az

országba, te meg hát csak olyan, azért

az egy nagyon-nagyon kemény üzenet, ami

hát nehéz elképzelni, hogy társadalmi

>> recepciója az tapsikolva végigmegy az

Egyesült Államokba, vagy nagyon-nagyon

át kell ezt csomagolni. És ehhez csak

egy statisztika.

2025-ben Financial Times-ban volt, tehát

nem valami NGO-s,

2025-ben az Egyesült Államokban a

fogyasztói költések több mint 50%-át

a top 10%-a keresőknek tette meg.

>> Ühüm.

>> Tehát azért és a a másik oldal ennek,

hogy a top alsó 80% egyébként 10-20%

között, tehát hogy helló. Ö, tehát az,

hogy mit érez, tényleg azt érzi, hogy

nyilván ott egy repülőgép, egy

magánrepllőgépvásárláshoz egy kisebb

falu egész életére szóló jövedelmet

lefel. Tehát, hogy érzem, hogy hol lehet

ezt a statisztikát ennyire

kiegyensúlyozatlanná tenni, de hogy ők

majd pont ebbe akarnak hinni, azt is

nehéz elképzelni. És akkor ugye jönnek

az ezoterikus további részek, hogy akkor

transzhumanizmussal és minden máshol is

meg vannak ezek fejelve, vagy el lehet

erre kanyarintani, hogy hogyan élünk

majd örökké meg a közös lelkiismeret

vagy közös tudatba föltöltött

életek és memóriák. Ö, tehát nem tudom,

hogy ez az ideológia helyettesítő és

kiszolgáló lendület, hogy érzik a

spirituális igényt és vagy radikális

kisegyházak adják ezt meg. És akkor itt

jön be a J. Eventsnek az integralista

katolikus megközelítése, ami szintén

aligarig különbözik a Sária

bevezetésétől a muzuulmán világban, vagy

pedig vagy pedig hogyhogy ezek fel

tudnak jönni. Tehát ez nekem azért

nagyon második mozgásyanús a a

Polányitól, hogy ilyen szintű

>> önérdekellenes történetek ekkora számban

ennyire erős játékosoktól a többiek

felé, ez azért egy történelmileg

kritikus pillanatnak tűnik. Hát én ezért

is gondolom amúgy azt, hogy hogy nem

fog, vagy hogy szó, hogy ideológiailag

biztos, hogy nem fog működni ez a

hegemóniai építésük, mert hogy igen,

valahol mindig kell egy, tehát hogy nem

elég csak az elnyomás, hogy stabilan

fenn tud tartani egy ilyen uralkodó

rendet, ahhoz nem elég az elnyomás

önmagában, hanem kell valami

pozitívum, valami pozitív dolog, amit

adsz a szélesebb társadalmi rétegeknek.

nek, hogy ők utána belenyugodjanak ebbe

a társadalmi rendbe, vagy hogy aktívan

ne kezdjék el

ellenezni. És és ez mindig volt, tehát a

mindenféle elnyomó rendszerekbe is be

tudjuk azonosítani, mi az a mik azok a

pozitívumok, amik és ezt az ilyen

lightosabb, nem tudom ner tekintély

jelűségbe is be tudjuk azonosítani, és

egészen a nem tudom sokkal sokkal

elnyomóbb rendszerekig is be tudjuk

azonosítani, hogy mi volt az a

pozitívum. Ugye a fordizmus példáját

hoztam, hogy hát igen, hogy ott tényleg

az volt, hogy a a fordét belemásztak az

tehát, hogy konkrétan ilyen magán

spiccliket állított a munkásaikra rá,

hogy isznak-e munka után, merthogy a

részegesek részegesség az nem jó, amivel

egyetértek, de hogy hogy és akkor

kirúgták azokat, akiket a spicllik le

lefülelték, hogy hogy ők isznak. ö akár

adott esetben otthon, tehát a saját

otthonunkba este munka után berúgnak,

azt is figyelték és kirúgták az

embereket. De hogy közben tényleg

relatíve a korábbi bérekhez, tehát az

ilyen dikenciánus világ van a bérekhez

képest, relatíve sokkal nagyobb a

közösen megtervált javakból sokkal

nagyobb részt juttattak a munkásságnak,

mint mint előtte jutott. És hogy ezért

nem tudom, hogy hogy ebbe itt mi a

pozitívum, mert hogy tényleg az van,

hogy hogy ez egy ilyen nagyon erősen

társadalom meg embersiség ellenes dolog,

amiket ezek a ezek az arcok tolnak.

Tehát a fú volt tavaly volt szerintem a

Peter Teve ugye házzal ezzel az egész

antikrisztus gondolatával.

Igen. Tartott egy négy részes előadásot

taval.

>> Igen, volt a Vatik, volt Rómában is. És

volt cikke erről, hogy a a pápa így

megtiltotta, hogy bárki is végig így egy

közelébe is menjen. Szóval, hogy így

konkrétan az összes püspök meg bíboros

meg mindenki ilyen tilalom alatt volt,

hogy nehogy ennek az embernek a közelébe

menjetek. Úgyhogy végül Romában úgy ment

előadást tartani, hogy senki nem

képviseltette magát a katikus egyházm.

Na mindegy, hogy miközben

antikrisztusról meg ilyenekről akar

beszélni, hanem azt akartam mondani,

hogy ez igen, szóval, hogy egy ilyen

nagyon társadalomellenes valami, és ez

kicsit jön ebből a tehát visszakövethető

ebbe az ilyen kaliforniai hippi

ideológiában, hogy a társadalom az

valamilyen szempontból ez a rossz

elnyomó konformizmust kényszerít a a az

önkifejező különleges hópi egyénre.

És az ő a ezek a a tilék meg a máské

szempontjából meg meg konformizmust

kényszerít a zsenire, az alkotóra, aki

aki látja a jövőt és majd a saját

puszta egyénes egyéni erejével képes a

történelmet mozgatni.

És akkor ebből jönnek ezek az ilyen, ki

kéne lépni valahogy a társadalomból

dolgok. Tehát a nem tudom, tehát a a

Musknál az az elképzelés, hogy hogy ki

kéne menni majd az űrbe valahogy, és

akkor majd ott egy külön álló kolóniát

alkotnia a speckó embereknek, akik nem

akarják ezeket a tömegyéneket, meg

ezeket a konformista hülyéket, akiket

végülis hát el is mondja a Musk, hogy

hogy mi ez a nonplaying karakter az

NPC-knek, tehát a számítógépes

játékokban azok a karakterek, akikkel

nem játszol, hanem a maga Az az

algoritmus vezérli őket, hogy az

emberiség nagy része az valójában ilyen

NPC, ilyen ö

nincs saját gondolata, saját akarata,

semmi, csak egy ilyen massza. Azért az

kemény mondások,

>> azért ezek kemény mondások, de hogy azt

akartam mondani, hogy a Tilnél is nagyon

vicces volt a

tavaly volt szerintem a van ez a Ross

Dudet nevű konzervatív gondolkodó, vagy

ilyen konzervatív újságíró, akinek én

amúgy tökre szeretem az interjú itt, a

New York Times-ba podcastol, és ott

csinál interjúkat. Na és akkor adott egy

interjút neki a Teal, és van egy

pillanat, amikor a Ross megkérdezi, hogy

hogy de hogy akkor szerinted az

emberiség amúgy megérdemli, hogy

túléljen? valami,

és az a nagyon hosszú csend, amíg utána

így válaszol erre, és nem ad egyértelmű

válasz, hogy amúgy azt gondolja, hogy az

emberiség az egy jó dolog, aminek így

túl kéne élnie, és hogy szóval, hogy

innen nézve én tényleg nem látom, hogy

hogy tudnának

hegemóniát építeni, hacsak nem tényleg

ilyen puszta puszta erőszakkal, ami ami

azért egy nagyon nagyon,

>> hogy ezt egy másik dimenzióval átemeljük

még itt a a az utolsó körb be ugye azért

a éghajlatváltozással,

potenciális túlszaporulattal és ami jön

akár élelmiszerválság, bármi egyéb

nézzük vízhiány sújtja az emberiséget.

Tehát az, hogy mint közös emberiség túl

tudunk elérni, vagy pedig tulajdonképpen

ezek a levállások evolúciósan azért

történnek, hogy legyenek túlélő hibrid

csoportok, akik most nem biztos, hogy a

máknak a kolóniájában kell gondolkoznunk

az űrben, de hogy ez egy mennyire

tervezetes reakciója a csoportnak vagy

az emberi fajnak, hogy ki kell válni és

valami történik. Van ez a kérdés. És a

másik kérdés számomra, hogy

megnézzük azért abból a szempontból,

hogy a hierarchiába szerveződése az

állatvilágban egyes nagyobb

csoportoknak, egyed csoportoknak és vagy

az emberiségnek ugye az mennyiben

hatékonyságnövelő tényező. És ugye azért

a elmúlt 5000 év állam építése

tulajdonképp így nézem, akkor erről

szól, hogy hierarchiába szerveződve

hatékonyan oldottunk meg közfeladatokat.

Tehát egy falu nem építi föl a hidat, de

Szentendének mégis vagy más ügyeknek van

hídja. Tehát, hogy ebben az esetben a

hierarchiába szerveződés, ha egy

globális problémával küzdünk, akkor

lehet, hogy előbb fogja tudni egy

globális cég megszervezni.

Nem biztos, hogy a jó eszközökkel, de ha

versenyzőnek tekintjük és tisztán

versenyzőnek egy futamban a

nemzetállamot és ezeket a multikat,

akkor ha most csak félszemmel és

hunyorogva nézem, nem biztos, hogy nincs

több esélye ezeknek megszervezni ezt a

típusú a túlélésre alkalmasabb

hierarchiát. Lehet, hogy ez nagyon ö már

darvinistába hajló értelmezés, de

nyilván ők ezzel provokálnak minket,

hogy hogy az amit mondasz, ez azért

nagyon megfogott, hogy az emberiség

önmagában jó-e, és ha erre ne nincs

valakinek egy azonnali igen válaszol,

vagy nem kell túléljen, vagy hogy MPC a

társadalom nagy része, ugye? Tehát ezzel

minden legitimitást és mít, ami

összetart minket a szabad akarattól

kezdve, az kuka.

És akkor nagyon máshogy gondolkozunk

arról, hogy a túléléshez mi kell. És

akkor ha a túlélés az az kell, hogy az

embiség nagyobb része meghalljon, ezt

most lehet, hogy nem akarja egy New York

Times interval bemondani, de nem tudom,

hogy este nem ezt mondja-e a zárt körű

antikrisztusos beszélgetésein.

Hát ja, ez szóval, hogy szerintem ez

tehát, hogy most ezek a tech oligarhák

kapcsán ez a fajta ilyen antihumanizmus

vagy valami az mostanában igen ebbe az

ilyen altrightos, szélső jobbos izében

van. De hogy én azt azért érdemes nem

ekkora erős erősséget, de hogy azért azt

fektessük le, hogy ennek van egy ilyen

progresszív, balos ilyen mélyzöld

verziója is, amikor azt mondjuk, hogy

hát hogy itt az emberiség az az

elpusztítja a földet és hogy nem tudom

én az állat.

Szóval mindegy, ezek most ilyen olyan

dolgokat fogok mondani, amik nagyon

lehet, hogy felháborítóak lesznek, de

hogy

>> nekem mint és itt nem tudok

elvonatkoztatni az értékvilágomtól, hogy

én egy humanista értékvilágot vallok,

amelyik azt gondolja, hogy az ember az a

azáltal, hogy tudatos és képes morális

döntéseket hozni jórról és rosszról, és

képes emiatt tudatosan magát

fejleszteni. Ez egy más kategória, ami

egy értékes dolog, amit szerintem

érdemes megőrizni. És azt hiszem, hogy

valahol ebbe az irányba megy el a pápai

gondolkodás is mostanában, tehát a a 14.

Leónak a gondolkodása így AI kapcsán meg

ilyen kapcsán, hogy a az embernek ezt a

morális értékét és a morális döntőképes

döntésképességét

határoz, vagy teszi a középpontba.

Szóval, hogy innen nézve az a fajta

ilyen

nagyon radikális ilyen környezetvédelmi

gondolat, amelyik azt gondolja, hogy

hogy el, hogy a földgolyó megőrzése az

értékesebb még akár az emberiség

megőrzésén

ellenére is, vagy értékesebb, mint

megőrizni az emberiséget. miközben én

azt gondolom, hogy a földgolyót érdemes

megőrizni az emberi élet számára ki

lehetőségként, vagy vagy terepként, de

hogy van ez az ilyen emberellenes

gondolat, ez a ne szüljünk, ne tudom,

nem tudom én mi vonuljunk ki a

társadalomból, ugyanez a típusú gondolat

megvan ott is. Szóval, hogy ez egy ilyen

általános dolog, de kétségtelen, hogy

ebbe a ebbe az ilyen szélső jobbos

verzióba van most van most dominanciája,

de hogy csak visszatérve arra, amit

felvetettél, hogy nem-e tehát ez ez most

csak ez a akartam egy ilyen humanista

zárójelet tenni, de hogy a másik része,

hogy nem tudná erőteljesebben

megszervezni a egy egy cég, mint a mint

a társadalom. Én itt pont azt gondolom,

hogy hogy biztos, hogy sok sok

szempontból tud hatékonyabban

csatornázni bizonyos dolgokra m

irányokat. De azért ha megnézzük például

az űrfelfedezést, vagy az, hogy mit

tudunk az űrről, m

azt valójában még most is nem a a

SpaceX-nek meg a Starlinknek

köszönhetjük, hanem egy állam által

összes magánszereplőket is

összeszervező, de egy állam

koordinációja alatt közös

erőforrásokból,

közösségileg meghatározott célok mentén

történő dolgokból tudjuk. Tehát az

emberiség együttműködése. Én én én

mondom, én én szfiken nőttem fel, tehát

én én gyerekkoromban izé nagy Star Trek

meg ilyen ilyen rajongó voltam. Szóval

én imádom ezt az egész én nagyon

lelkesedem az egész Apollo projekt

meguset az egész Artemis missziótól. Én

így teljesen tehát, hogy nekem így ezt

tényleg ki tudok fordulni magamból,

annyira imádom ezt a dolgokat, és hogy

pont ezt látom, a az űrállomás, az

Artemis projekt, egy csomó minden, az

valójában az emberiség

együttműködéséből, közösen lefektetett

célokból, egy demokratikus állam

koordinációja mellett csatornázott

erőforrásokból valósult meg. És az a

gondolat, amit Lindon Johnson ír az

önéletrajzában, hogyha embert tudunk

küldeni az űrbe, akkor meg tudunk etetni

minden kisgyereket, és iskolába tudunk

és gondoskodni tudunk minden idősről,

hogy ezt gondolom, hogy az emberiség

képes közösen fantasztikus dolgokat

megvalósítani, és szerintem érdemes

mennünk az űrbe is, és érdemes lenne

tényleg hol mi további felfábbi

ö ö ö ö ö ö ö

nem tudom én öö ö missziókat és és

felfedezéseket tenni, és kutatni, és

megérteni a világot, és megérteni az

univerzumot. Szerintem ez fantasztikus

dolog, de hogy én nem hiszem azt, hogy

ezt és a múlt se azt mutatja, hogy ezt a

magáncégek tudnák a leghatékonyabban

megcsinálni, hanem hanem kell egy egy

ilyen demokratikus és állami

kontroll fölötte, vagy koordináció.

Igen. Tehát ugye az érdekeknek a

hozzutávra való kivasalása, és kérdés,

hogy ezek a cégek pláne, amikor a

vezetőik egyébként effektív, transzhumán

dolgokban gondolkoznak és a saját életük

meghosszabbításában és gépi

tökéletesítésében,

akkor akkor ezek eltolódnak, miközben a

a demokratikus döntések meg nem, hogy

négy, hanem lassan kettő vagy egy évre

szűkülő idő és ciklusperspektívában

gondolkoznak. Plusz ugye a coviddal, a

2008-9-es pénzügyi válsággal elképesztő

transzfer valósultak meg a

pénznyomtatással, a cégek irányába.

Tehát az erőforrást átpakoltuk a túlsó

oldalra, miközben az állami

eladósodosság megnőtt, és most már ugye

a franciáktól kezdve mi szerintem

Magyarországon is decemberig fogunk még

azért itt pikánsak látni.

Azért nagyon más erőforrásokkal kezdünk

el rendelkezni. Tehát amikor tényleg a

Google-nek van kétszer annyi pénze, mint

a magyar GDP, akkor akkor szerintem

azért más az aggodalom szintje, mert a

Kelet-india társaságot tulajdonképp, ha

kellett volna, akkor hadsereggel így

vagy úgy, vagy valahogy elintézik, de

most ebben máshogy vagyunk. És ugye pont

a palantir 22 pontos

manifesztója kapcsán ugye az volt a a

főkritika, hogy ez egyszerűen már túl

sok helyre van bekötve a kormányzásba,

tehát egyszerre a katonai, felderítési,

mesterséges intelligencia szintbe, a

targetállás szintbe, de végeredményben

tényleg lehet, hogy az utolsó

buszmenetrend is bizonyos helyeken már

ennek az alapján készül. Tehát, hogy

hogy az az információ, amivel ők

rendelkeznek, és ugye ezt mindig azt

gondoljuk, hogy Európában szeretjük a

GDPR-t, ebből a szempontból biztosan az

Egyesült Államógyán soha nem is volt

ezen a szinten, tehát hogy hova

vándorolnak ezek az adatok. És akkor

22-es nem nem fontos cikk az, hogy

egyébként a a Dózs, tehát Elon Musknak

még ugye a tavaly tavaszi kormányzati

departmentje vagy osztálya az mennyi

akár a teljes amerikai TB

társadalbiztosításra vonatkozó adatot

kitermelte magának. Ja, hát tényleg, de

ebből nincs per, nem beszélünk róla.

azért ha elgondoljuk, hogy ez az adbázis

mire jó, vagy akár amit most a

társadalmi elnyomás, de egész biztos,

hogy azt megérteni, hogy mivel van dolga

a politikának vagy a a társam

irányításának, az azért ezek

elképesztően nagy

>> előnyt adnak neki. Hát még még a 19.

század végéig azért csak azt ráadásul

csak a katolikus egyház nyonttatott,

tehát a az az információ mennyisége, ami

a katolikusoknál ott volt, az

ellensúlyozta, ha kellett az

arisztokráciát, az arisztokrácia ha

kellett, akkor az új ipari elitet. És

ezek így ugye egymást legalább

>> megpróbálták egyensúlyban tartani fék és

ellensúlyok így működik. Nem intézményes

szinten, nem? Igen. És ez az, amiből

szerintem most egy picit, ha ha őszintén

nézünk a motorháztető alá, akkor akkor

nem azt látom, hogy még mindig ne

egyfajta monopolizáció történnem. Ühüm.

Ja, ez érdekes amúgy, hogy milyennek a

mert szerintem zárásnak ez talán akár

érdekes is, hogy milyennek a az

ellenereje,

merthogy hogy látom, hogy Amerikában van

most ez az ilyen AI ellenes érzések,

hogy hogy emberek nem akarják, hogy nem

tudom én, adatközpontok épüljenek a

környezetükbe. És akkor most megy

politikailag is van az, hogy nem tudom

én egyrészt a

ezek az ilyen pénzelő, a politikát

pénzelő ilyen

political action committeic, ezek a

packek, nem tudom, a Markenek, tehát ez

a te köréhez tartozóknak van egy saját

packjük, és akkor ők ilyen pro AI

embereket finanszíroznak, de az

Antropiknak, a Darodeéknek is van egy

különálló packjük, ami ez a jó az etikus

mesterség es intelligenciát, de hát

valójában az is próerséges

intelligenciás. És akkor vannak ilyen

ellenzők, és nem tudom, tehát több ilyen

most ilyen előválasztásokon, demokrata

meg republikánus előválasztásokon a

félidős választásra, ez ez téma volt,

hogy olyan jelöltek csapnak össze, ahol

az egyiket az Andrej zenék

finanszírozzák, a másik meg ilyen AI

ellenes. New Yorkban volt erre példa, de

azt hiszem ez egyik New Yorki

kongresszusi körzetbe, de azt hiszem,

hogy Georgában meg Floridában is vannak

ilyenek.

Szóval nem tudom, ez az önmagában de sok

sokat beszéltük, hogy nyilván ilyen

amerikai vidéki amerikai

politikai folyamatok döntenek arról,

hogy mi fog velünk történni a világban.

Mindegy most tegyük félre.

>> Mindig félreteszek. Csak de csak, hogy

tényleg olyan, mint hogy az, hogy BKS

négy-ben döntenek az emberek a saját

közösségükről,

legitimen választanak egy képviselet, és

az majd befolyással lesz arra, hogy a

japánok, vagy a szomáliaiak, vagy a

chileiek hogyan élnek. Ez azért igen, de

a másik dolog az, hogy amikor csináltam

ugye ezt az a az Unortodox sorozatban

interjút a Kori doktorovval, akkor nekem

az egy ilyen nagyon optimista üzenet

volt a részéről, hogy szerinte Európában

kezd összeállni egy ilyen társadalmi

koalíció, ami nem csak annyi, hogy

alulról emberek ilyen nimbi alapon

frusztráltak, hogy ne épüljön melléjük

valami, hanem hogy nagyon sok különböző

típusú társadalmi csoport kezd

összeállni ez ellen a főleg amerikai, de

egyre inkább kínai központú ilyen tech

dominanciával szemben, hogy hogy ezt

mondta, hogy hogy vannak azok, akik

nemzetbiztonsági alapon

fél vagy aggódnak amiatt, hogy hogy az

adataik nagy részét kiküldjük Amerikába,

meg hogy Kína tudja meg megfigyelni a

izét. Tehát van ez a nemzetbiztonsági

rész, vannak akik

polgári jogi szempontból, tehát NG,

tehát mint a doktorov is ilyen NGO

harcosok, akik nem a nem a hé, nem a

nemzetbiztonsági héják, de ebben a

kérdésben meg tudnak állapodni. Akkor

vannak a a a nimbik, akik nem akarják,

hogy épüljenek. Vannak a a az ipar

iparmágnások, akik azt akarják, hogy

helyben legyenek ezek az iparágaknak egy

része. És hogy így akkor össze tudnak

állni egy egész val mondjuk Európában

össze tudna állni egy olyan többségi

társadalmi koalíció, amelyik ez ellen

hatna.

Nem tudom, hogy ez mennyiben valósulna,

valósul majd meg. De hogy én ezt látom

inkább egy ilyen

én ezt az ilyen nagyon ideológikus

dolgot most nem ideológikus

szembenállást ezekkel nem látom annyira

célravezetőnek. Tehát, hogy mondjuk én

most egy ilyen nagyon mély balos

szembeállást képviseljek, mert szerintem

az nem siker, nem fog sikerre vezetni

ilyen hatalmas erőkkel szemben, de

mondjuk, hogyha Európában kialakul egy

ilyen tőkések egy részét és a csomó

különböző embert egybefogó koalíció,

akkor az az szerintem már egy

ütőképesebb valami, de ja, nem tudom,

hogy ez mennyire reális, vagy nem tudom

te mit gondolsz. Hű, tényleg csak

zárógondolat, mert szerintem ezt a

beszélgetést valószínűleg folytathatnánk

órákon át. A

a tehát ebből az MPC jelenségből azért

azt hiszem eléggé gyomorba vágó.

>> Jó.

>> Ebből a jelenségből az a kérdés, hogy

végeredményben ezeknek a nagy

vállalkozóknak azért a bevétele abból

van, hogy ezek a polgárok léteznek,

tehát a palanti se futna, hogyha

egyébként ezek a polgárok nem utaznának

buszon, meg mennének el harcolni, meg

csinálnának más dolgokat. az Egyesült

Államokban is. Tehát ez a ez a

silógondolkozásnak szerintem valahol egy

egy non plus ultrája, amikor odajutunk,

hogy délelőtt a CEOként

MPC-knek és fogyasztóknak tekintem őket,

a napvégén vacakdemokratikus Lipsiknek.

És egyébként valószínűleg együtt élek

néhánnyal, és ugye ők is különböző

meglehetősen liberális setupokban

szoktak lenni ott a szilícium völgyben,

tehát ezek azért nem klasszikus

nagycsaládok.

És akkor innentől kezdve ez számon

abszolút nem áll össze. Tehát az, hogy

hogy ha nem lesz fogyasztó, akkor azért

ő se lesz.

Vagy akkor tényleg az van, hogy a teljes

emberiség megy a levesbe és ő

megelédegél valamilyen önfenntartó

szigetecskéjén. Oké, de de ezt kizárva

ezt az opciót egyébként tényleg

szükségünk van egymásra. És tulajdonképp

ez az, amire azért egy elég jó struktúra

kialakult az, hogy a középosztályt hogy

lehet érdekelté tenni az alsó osztálynak

a érdekképviseletében, és emiatt aztán a

felső osztályt kontrollban tartani.

Tehát nem nem olyan rossz dolgokat

találtunk ki ebben a 20. században a a

sok tragikus lecke miatt. Úgyhogy tehát

ennyiben én is optimista vagyok, hogy

van ébredés.

Európának annyira szorult a helyzete,

hogy muszáj, és amit koalíciót mondasz,

még csak mindig eszembe jutt, mert meg

Brüsszelbe. Mostanában belefutok. Tehát

már ez egy ez egy létező koalíció, hogy

ott a fúziós energia, hogy a fúziós

energiapártiak, akik így vagy úgy, vagy

amúgy ezt finanszírozni akarják, hogy

Európa ebben is önállóbb lehessen.

Tehát, hogy tényleg látni azt, hogy

nagyon pragmatikus gondolatok is

kezdenek végre besziválogni, miközben

mondjuk az autószektort már

kiszolgáltatottuk, meg annyi minden

mást. Úgyhogy na szuper üzgi. Szerintem

itt most álljunk meg, tegyünk egy

vesszőt és a birodalom 26. részével

fogunk júniusban jelentkezni. Addig

kitaláljuk, hogy pontosan milyen témával

és ezt hogyan folytatjuk. Szilárd,

nagyon köszönöm, hogy itt voltál. Nagyon

örülök, hogy összejött ez a két osztató

helyett a Egységes budapesti stúdió

felvételünk.

>> Én is. Szuper volt.

>> Folytassuk majd így, hátha találunk erre

alkalmat. És nektek is, nézőknek,

hallgatóknak nagyon köszönjük, hogy itt

voltatok velünk. Meghallgattátok a

birodalom 25. adását. A 26-kal a

következő hónapban, júniusban fogunk

jelentkezni. Ha tudjátok és tehetitek,

akkor támogassátok a Partizán adását a

akár Patreon más formában, illetve

hallgassátok meg a többi akár podcastot,

akár videót, ezeket is megtaláljátok. Ha

tudtok, akkor iratkozzatok fel

Szilárdnak a köztes nevű Subst

Hírlevelére, illetve a heti feledire, a

külpikai heti szerdai hírlevelemre.

Mindezekről bővebb információt a

leírásban fogtok találni. Még egyszer

köszönjük, hogy itt voltatok velünk.

Sziasztok, szép napot.