Emlékeztek még erre a fiatalemberre?

>> Mindegyik megállapítás, amit a

dolgozatban tettünk, meg a körülmények

feltérképezése, az lehet, hogy

újdonságszerű, mert viszonylag

összefoglalt, viszonylag logikus, egy

helyen található, de azt hiszem, hogy a

magyar, mind a magyar közgazdasági

életben, mind a gazdaságpolitikában ezek

a felismerések már élnek, és azt hiszem

a gyakorlati döntések egy részét is,

hasonló megállapítások azok, amelyek

motiválták. Biztos sokatoknak ismerős ez

a videó, amiből kiderül, hogy Rogá Antal

még 1995-ben díjnyertes diákköri

dolgozatot írt az államadósságról, amit

egyébként a szociális kiadások

megvágásával kezelt volna a korabeli

divat szerint. Az már kevesebbeknek

maradhatott meg, hogy ez a fiatal

tehetség nem egyedül készítette a művét,

volt egy szerzőtársa is.

>> Végülis arra a következtetésre

jutottunk, hogy a deficitnek ez a

mértéke nem fenntartható. Én azt hiszem,

hogy felvő piaca nem annyira a

tanulmánynak van, hanem egy kis

szerencsével a tanulmánykészítőinek

lehet, mind András, mind én a pályánkat

is olyan helyeken, olyan intézményekben

szeretnénk folytatni, ahol ahol ezekkel

a kérdésekkel a gyakorlatban is

foglalkozhatunk.

>> Na, ez mondjuk elég jól sikerült.

Dicsőség a szakkollégiumi mozgalomnak.

A mi lobogónkat

tényes szelek fújják.

De valóban Kármán András és Rogán Antal

együtt írtak diákköri dolgozatot az

államháztartási hiányról, amikor még

mindketten a Széchenyi István

szakkollégium hallgatói voltak, ahogy

egyébként Karácsony Gergely is. És még

az eléggé jól dokumentált, hogy Rogán

Antal szolgálataira milyen lett a

felvevőpiac, de azért Kármány Andrásnak

sem kell szégyenkeznie. Ő 1997-ben a

Magyar Nemzeti Banknál kezdhette el a

karrierjét, először elemzőként, majd

osztályvezető. Végül már a pénzügyi

elemzések divízió igazgatója lett, és

ekkoriban az állami adósságkezelő

központ igazgatósági elnöki tisztét is

betöltötte. Innen a jegybankból került

2010-ben a második Orbánkormányhoz, ahol

akkor Matolcsi György alá összevonták a

pénzügyi és a gazdasági területet.

Matolcsi alatt bő egy évig volt

adóügyekért és pénzügyi szabályozásért

felelős államtitkár. A magyar kormány

egyik EU-s kapcsolattartója is volt. A

magyar hírlap viszont nem volt tőle

elragadtatva. Egyenesen úgy írtak

Kármánról, mint akinek az érkezését

értetlenkedve fogadták a Fidesz

frakcióban, mert SZDS-es szellemiséget

képviselt. Épp akkor volt adóügyi

államtitkár, amikor megtörtént az egész

harmadik magyar köztársaság legnagyobb

adóreformja. Nem egyszerűen a mai

adórendszer egyes elemeinek a

megváltoztatása

a cél, hanem egy egészen új

adórendszernek a kialakítása.

Ugye a kormányzat elsődleges célja az,

hogy senki ne járjon rosszul ezzel az

adórendszerrel, sőt mindenki járjon jól

vele, és hogy az adózás utáni nettó

jövedelme az ne csökkenjen senkinek. Na

ez viszont nem sikerült. Kármán hiába

ígérte, hogy a legcsekélyebb

jövedelemből élők anyagi helyzetén

javítanak, és hiába tűzte ki célul, hogy

senkinek ne nőjön az adóterhe, végül

két, fél millió ember adója növekedett,

átlagosan évi 75000 Fttal. Ráadásul

miközben a leggazdagabb 10% összes

adóterhe 501 milliárd Ftnyit

zsugorodott, addig az alsó 70%-nak

viszont 134 milliárdal többet kell

fizetnie az új rendszerben.

>> Az adótörvények benyújtásának napján

egyébként lemondott Kármán András, a

Gazdasági Minisztérium adóügyekért

felelős államtitkára. Szártó Péter a

miniszterelnök szóvivője erre reagálva

közölte, kármán decembertől az Európai

Újjáépítési és Fejlesztési Bank

igazgatóságában dolgozik tovább.

>> Tehát az adóreform és főleg az

egykulcsos adó bevezetésének a módja

volt az egyik oka annak, hogy Kármán már

egy év után ottgyta a minisztériumot. Ő

maga úgy emlékszik erre, az én

felfogásom inkább piacbarát és

szociálisan is érzékenyebb volt annál,

mint amilyen irányt például az

adópolitika vett. Azt is mondja, befelé

azt képviselte, hogy ugyan helyes a több

kulcsos adó megszüntetése, de azért némi

adó jóváírást meg kéne hagyni a

legalacsonyabb jövedelműeknek.

Szerinte egyfajta politikai logika

győzött, mert a Fidesz ekkor még a

magasabb keresetőek pártja volt, és

nekik szerettek volna kedvezni. A

minimálbér adómentességét ugyanakkor ő

is eltörölte volna. Érdekes, hogy most

már ezt magyarék a Fidesz fejére

olvassák. Annyi biztos, hogy Kármán nem

csak utólag találja ki, hogy voltak

kritikái, 2010-ben is megjelenik egy

HVG-s nyilatkozatában, hogy csak

halasztva és csak a legszegényebbek

valamiféle kompenzálásával kellene

egykulcsosítani az adót. 2011-ben

viszont már megvédte nem csak ezt az

intézkedést, de olyan hasonló fideszes

lépéseket is, mint a társasági adó

lecsökkentése, sőt a munkavállalói jogok

nyírbálása. Most nézzétek meg, ahogy nem

más, mint a legendás Wner János kérdezi

fel erről a parlamentben.

>> 15% számára kedvező mindössze az

egykulcsos adórendszer, 85%-a a

munkavállalóknak rosszul jár vele.

Megtudhattuk azt is, hogy

visszakanyarodott az Orbán kormány oda,

ahol legutoljára Kóka Jánosék jártak az

SDS-zel, hiszen így nem kívánja a

szociális igazságosság szempontját

érvényesíteni az adórendszeren belül. a

személyövedelemadó rendszernek az átfogó

megújítása, amelyik egyébként jelentős

többletjövedelmet okozott a a

magánszférának.

>> A jobbikos Wolner János az SZDS-es Kóka

Jánossal támadja a fideszes Kármán

Andrást. Hát töményosztalgia. Ami még

érdekes Kármán kritikáiban, hogy

elmondása szerint egyszerre zavarta,

hogy a Fidesz nem elég piacpárti és

közben nem elég szociális. Azt már

inkább én teszem hozzá, hogy akkoriban

jobban zavarta a piacba való

beavatkozás. A szociális érzékenység

felemlítése pedig sokkal hangsúlyosabb a

Tiszás korszakában. Szintén mostanra

jelent meg a megszólásaiban Magyarország

gazdasági függésének a külföldi tőke

befolyásának a kritikája, amit egy igazi

mesemondó stílusában fejt ki a Heti

Gazdaság Kármán Andrással című, súlyosan

alulértékelt, sajnos már lezárultt

műsorsorozat cáró részében.

>> Egyre több jellemzően külföldi tőkét

vonzunk be az országba.

A magyar ggazdaság tehát betagozódott a

nemzetközi munkamegosztás rendszerébe,

de az ipar nagy része alárendelt

szerepkörben a termelési értéklánc

alacsonyérrtéket előállító szegmensében

tette ezt meg. Ezért nevezem ezt a

gazdaságfejlesztési politikát

összeszerelő üzemmodellnek. Csak az

Euróban kifejezett magyar bérek

alacsonyan szintentartása árán lehet

megtartani az ide települt

összeszerelőüzemeket. Tehát ott

tartottunk, hogy Kármán kicsekkol a

Nerből. Váber György ellentétben nem az

utolsó, hanem a korai napjaiban.

>> Köszönöm még kiszállok.

>> És a HVG már ekkor arról ír, hogy

koncepcionális nézetkülönbségeik miatt

utolsó ott töltött hónapjaira már szóos

kontroll alatt tartották őt és csapatát

Matolcsiék.

>> Lesz otthon. Lesz beni.

>> Lesz persze de hogyan jó.

>> Ahogy Sziártó Pétertől már hallhattátok

2011. december 1jétől ő az Európai

Újjáépítési és Fejlesztési Bank

helyettes igazgatója, később a magyar

cseh szlovák, horvát Gru országcsoport

igazgatója. Ezután az történt vele, ami

oly sok kipörgött politikussal,

tárdkarokkal várta a magánszektor. 2015

tavaszán lett a háború kutyája, illetve

az Erztebank projektetője.

>> A Shell, az Erzte és Brüsszel egy

háborús szövetséget alkot. ők azok, akik

keresnek a vérontáson.

Ők azok, akik érdekeltek a harcok

folytatásában.

Ők a halálvámszedői,

a háború kutyái.

>> 2025 augusztusában tehát innen tért

vissza a politikába. Emlékezetes, hogy

magyarék ekkoriban ugye minden fideszes

eseményre rászerveztek egy saját

programot, hogy Orbán egyetlen napot se

uralhasson. Így tettek Köccsén is, ahol

Orbán ugye megígérte, hogy minden fel

lesz jegyezve. Carman pedig Forst Hofer

Rgnnessel együtt ekkor mutatkozott be a

Tisza új arcaként. A párt azóta jól

ismert gazdasági programja mellett arról

beszélt, hogy amikor elkezdett dolgozni

a Tisza gazdasági munkacsoportjában, azt

kérték tőle, hogy vegye észre a számok

mögött az embereket. Ne csak a

forintokat lássa, mivel egy működő

országnak elsősorban emberségesnek kell

lennie. Egy hajót kell újra jó irányba

fordítanunk, amelyet a Fidesz gazdaság

politikája

éveken át rossz széljárásban, rossz

kezekben kormányzott.

>> Végül mégsem a gazdaságfejlesztés,

hanem a pénzügy, a költségvetési

politika területét kapta meg. Igaz, egy

előgyéhez képest kibővített hatáskörű

pénzügyminisztérium élén. Ez azt

jelenti, hogy az ő feladata lesz például

a kapcsolattartás Varga- Mihály

jegybankelnökkel, akit ugye nem tervez

lemondásra késztetni az új kormány sem.

De talán még érdekesebb, hogy Kapitány

Istvánnal hogyan alakul a kapcsolata,

hiszen átfednek a hatásköreik, és

látszik, hogy Kármán jobban belenyúlna a

gazdaság szerkezetébe. Inkább beszél

arról, hogy át kellene pozícionálni

Magyarországot a világgazdaságon belül,

míg kapitány inkább csak

korrupciómentesítene és a szabadpiacra

bízná a dolgokat. Kicsit mintha olyan

munkamegosztás lenne, hogy Kapitány

István viszi a működő, Kármán András

pedig az emberséges részt a Tisza

szóenyéből, tekintve, hogy láthatólag

tényleg a társadalmi igazságosság és a

nagyobb állami szerepvállalás felé

mozdultak a nézetei a fideszes korszaka

óta. De kérdés, hogy hogyan működnek

ezek együtt a gyakorlatban, például a

gazdaság területén, ahol egyszerre

ígérnek több jóléti kiadást és közben

nagyobb költségvetési fegyelmet. És

egyszerre kell ezeket teljesíteni,

előrezámítani a várható uniós pénzekre,

kalkulálnia a vajon visszaszerzésből

állítólag majd beérkező forrásokkal, és

közben beindítani a gazdasági

növekedést. Kármány András 1995-ben

díjnyertes diákköri dolgozatíróként úgy

érezte, tudja a gyógyírt a magyar

gazdaság bajaira. Most megnézzük, mit

kezdvelük a gyakorlatban.

เฮ