Sziasztok! Ez itt az elemző Lakner

Zoltánnal és Benyó Ritával a Válasz

online és a Partizán közös műsora. Az

elemzőben ma arról beszélünk, hogy néz

ki a rendszerváltás sűrű politikai első

pár hete, hol kezdődik a valódi

transzparencia, és hol folytatódik csak

más szereplőkkel a politikai

filmszínház? Mit mutatnak az új

miniszterek meghallgatásai? Magyar Péter

varsói útja, a Karmellita és a

várbejárások élőközvetítései,

a kegyelmi akta nyilvánossáétele, a

kekvák visszavétele vagy a

szuverenitásvédelmi hivatal

felszámolása. Arról is beszélni fogunk,

hogy amikor egy új hatalom

elszámoltatást, jóvátételt és intézményi

nagytakarítást ígér, mi választja el a

jogállami helyreállítást a bosszútól? És

mit kezdhet egy új politikai korszak

azokkal a társadalmi traumákkal,

amelyeket nem lehet pusztán törvényekkel

megoldani? Tehát kezdünk. Köszönöm

szépen, Zoli, hogy itt vagy.

>> És akkor valóban kezdjünk azzal, hogy

igazából a

>> miniszteri esk óta az első tényleges

kormányzással töltött hét az, amin most

túl vagyunk. És elég sok minden történt

is, tehát Magyar Péter első külföldi

útja és alaptörvénymódosítások

is bekerültek már. Ugyanakkor azért az

is látszik, hogy megy egy szinte

folyamatos Facebook Live.

Percről percre nézhetjük azt, hogy a

miniszterelnök hol van, kivel

találkozik, a sajtótájékoztatójai

is egyben

online performance.

Hol van annak a határa, amikor ez a

transzparenciát

sugalja? Azt mutatja, hogy minden, ami

korábban volt, hogy elérhetetlen volt a

miniszterelnök, az most megváltozik? És

hol van az, amikor amiről múlt héten is

beszéltünk, talán azzal zártunk, hogy ez

egy ilyen abszolút filmszínház marad a

tényleges kormányzás helyett?

>> Hát ez az abszolút filmszínház, ez egy

horizontális elv láthatóan. Tehát ez nem

még csak nem is beszélnék

munkamegosztásról vagy időbeli

megosztásról. Ez egy ez egy ez egy

alapelv, egy

kivételes médiaérzékenységgel

rendelkező, sőt inkább azt mondanám,

hogy a nyilvánossághoz való kapcsolódás

érzékével rendelkező miniszterelnöke van

az országnak, akinek az egész politikai

pályája arról szól, hogy hogyan tud

közvetlenül hangot találni a

választópolgárokkal, hogyan tudja őket

személyesen meggyőzni. És ennyiből

szerintem nem is lehetett tőle azt

várni, hogy miniszterelnökként máshogy

fog működni. Valójában annak a

kísérletnek vagyunk a tanúi, hogy hogyan

lehet egyszerre kormányozni és egyszerre

folyamatosan ezen a módon jelen lenni

tényleg a élőadásban, a nyilvánosságban.

És ez az, amit

lehet érzékelni. azon kívül meg hát

van egy olyasfajta kísérlet is, és

szerintem ez bizonyos értelekben kihívás

vagy tanulásra késztető

folyamata ennek az egész politikai

változásnak a médiában szereplők,

elemzők, újságírók számára is, hogy hát

a az infotainment legnagyobb

bajnoka vagy legkomolyabb szereplője ma

az ország ország miniszterelnöke, tehát

az, hogy ő közvetlen elérésben van és

információkat oszt meg, ráadásul az

információkon kívül ugye amikor

ellátogat valahova, akkor még nem tudom,

városvezetést tart, és amikor

megnyitják a kormelitát éjszaka, vagy

megnyitják a kormelitát

hétvégén, és ott ő vezeti végig a

látogatókat, hogy tulajdonképpen nem is

az újságírók tudósítanak, hanem ő

tudósítja az újságírókat arról, hogy mi

is történik. Ez azért a

nyilvánosságszerkezetben is nagyon

komoly változásokat jelent, és hosszabb

távon szerintem itt inkább az a kérdés

majd, ezt ma még szerintem nem

különösebben izgatja a közönséget, ugye

70%-os támogatottsága van a pártválasztó

körében a miniszterelnöknek, tehát nagy

kedvvel, örömmel, bizalommal,

optimizmussal figyelik őt a a nézők. De

hát majd ez talán néhány hónap múlva

számítani fog, hogy mi az a mi az a

közeg, vagy mi az a hangnem, vagy mi az

a

téma, amiben abban az értelemben

kritikus felvetéseket is lehet tenni,

vagy legalábbis kiegészítő szempontokat

fel lehet hozni, hogy rendben, hogy a

miniszterelnök saját maga elmondja, hogy

mit tart fontosnak.

De hát azért ő mégis csak egy politikus,

és ezek a kritikus közegek, ezek arra

szolgálnak, hogy más szempontokat is,

vagy más kérdéseket is fölvessenek, és

nem biztos, hogy az a magától értetődően

hiteles, mindenben hiteles tájékoztatás,

amit egy amit egy kormány saját magáról

elmond. Most szerintem tart ez a

kegyelmi állapot. Itt ennél az asztalnál

beszéltek a Partizán szerkesztői

a a hosszú 1%-os adásnaponc és ampus.

ezt a megnyújtott győzelmi pillanatot.

Szerintem most abszolút ebben vagyunk.

Tehát ez egy

>> minket érdeklő probléma, de majd ez elő

fog jönni természetesen. De az

infotainment nagy mestere kétségek

Magyar PTS, bocsánat csak még annyit

hadd mondjak el ha kollégákat elkezdtem

méltatni, hogy Nezer Anitának és

Dulszabolsnak van egy ezzel kapcsolatos

nagyon érdekes beszélgetése a a az ő

podcastjukon, az öt pontban podcaston

pont ezeket a témákat érinti. Ö közben

az is látszik, mi ott fejeztük be pont

két héttel ezelőtt, hogy adás közben

nevezte meg az utolsó miniszterét Magyar

Péter, az igazságügyi minisztert, és

ugye azóta lezajlottak a miniszteri

meghallgatások. Nagyon más karaktereket

ismertünk meg, tehát egyáltalán nem egy

színű vagy egy sablonra felhúzható a

kormány. Ugye Ruf Bálintnak volt egy

nagyon kemény számonkérő miniszteri

meghallgatása, mármint ő volt

számonkérő. Ö, és közben mondjuk mondjuk

említsem Kármán Andrást, akinek meg volt

egy nagyon technokrata, szakmai

szakmailag pontos, de egy nagyon abban a

térben mozgó meghallgatása. Most csak

kiemeltem egyet, azért, hogy látszódjon,

hogy mennyire más karakterek vannak.

Öhet-e

mégis ennek ellenére egy ilyen általános

képet felfesteni most már a

kormányzásról? Erről is beszéltünk

korábban, a kiválasztás szempontjairól.

De hogyha ránéz mondjuk egy külföldi

tudósító erre a kormányképre, vagy

végighallgatta ezeket a

meghallgatásokat, akkor szerinted mi

rajzolódik ki? Milyen szerepleosztások?

Milyen feladatmegosztások?

Milyen kormányzási dinamika?

annyiból akkor egy picit korrigálom

magamat, hogy persze valamiféle

munkamegosztás mégis csak van ebben.

Tehát az elmúlt

nem tudom még 10 napban körülbelül

azért az kirajzolódni látszik, hogy

Vitézi Dávid, aki fölzárkózik ilyen

influencer

ügyekben,

>> neki van a legnagyobb tapasztalata a

nyilvánosságban.

>> Így van. influencer attitűdben a

miniszterelnökhöz, de mondjuk ugye

Kapitány István is a most már szerintem

messzeföldön híres a kávívási

szokásairól és a

és a közvetlen

modoráról még mondjuk Kármán Andrást én

nem láttam még ilyen szerepben vagy nem

tudom Lőrinc Viktoriát nem láttam még

ilyen szerep de de mondjuk Kármán András

esetében azt hiszem az ő feladata az

hogy egy kimondottan old school a

gazdasági szereplőknek pénzpiaci

szereplőknek

szóló módon politizáljon. Tehát ő nem

lesz egy ilyen varufakis típusú

pénzügyminisztere Magyarországnak. Sem

azt hiszem sem a tartalmát, sem a sem a

stílusát illetően tehát nem látom magam

előtt, hogy bőr jakóval fölpattan egy

egy motorbiciklire, de nem akarom ő

találni és aztán nem ismerem a

szokásait, de hogy neki nem ez a

feladata szemmel láthatóan, hanem hogy a

hogy a a költségvetési stabilitás

üzenetét hordozza.

Annyiból azért ez mégis csak egy jó hír,

hogy hát ezek szerint a kormányban azért

mégis csak egyéniségek vannak, akik

különböző feladatokat, különböző

megközelítéssel látnak el. Ez egyébként

azért valamennyire igaz volt még az

előző kormányra is. Tehát mondjuk Lázár

János vagy Lantos Csaba sem ugyanazt a

miniszteri szerepet vitték

természetesen. És egyáltalán nem biztos,

hogy az a jobbik jobb miniszter, aki aki

többet látszik a médiában, de

mindenesetre

ez ez a néhány nap azért azt

jelzi, hogy a hogy a a szereplők

kiválasztásának a sokszínűsége az

valószínűleg a szerepek sokszínűségéhez

is fog vezetni. És hát van néhány olyan

kormányzati feladat,

de nem akarom szerkeszteni helyet a a

beszélgetés. Szóval van néhány olyan

kormányzati feladat, ami viszont nagyon

nagyon is itt van kornyújtásnyira, és

hogy ezekben konkrétan milyen

teljesítményt fog mutatni a kormány, az

szerintem azért egy idő után fontosabbá

válik az, mint hogy kinek hány Facebook.

ilyen szempontból szerkeszteted, mert

akkor beszéljünk arról, hogy nyilván

ugye az uniós pénzek hazahozatala az egy

kulcskérdés, és ráadásul az egy időhöz

kötött kulcskérdés. És akkor beszéljünk

erről és beszéljünk még arról, hogy mi

az, amit szerinted most a nyáron muszáj

meglépni

ahhoz, hogy ne csak a látvány, hanem

aztán a gördülékenyebb kormányzás is

látszódjon?

>> Szerintem három fő kérdés van. Az egyik

az EU-s forrásoknak a minél gyorsabb és

minél nagyobb tömegű

felnyitása Magyarország számára. Itt

ugye van ez a szorító határidő a

helyreállítási alapénzeivel kapcsolatban

augusztus 31-e.

Ugye ez azért lényeges, mert 3 milliárd

euró az elmúlt években kifejezetten a az

előző kormány hibájából

visszavonhatatlanul elveszett az ország

számára. Tehát nagyon lényeges lenne,

hogy se egy, se két, se három, se négy

milliárd euró ezek után most már ne

vesszen el. Ebben különböző

jelek voltak a mi legutóbbi

beszélgetésünk óta. Ugye volt egy olyan

jelzés, ugye erről csak a sajtó ír,

tehát azt tudjuk, hogy zajlanak

tárgyalások még a kormány, az új kormány

beiktatása előtt elkezdődtek, ami

szerintem egy nagyon fontos és pozitív

jel volt az Európai Bizottsággal, de

hogy először tehát volt egy olyas fajta

jelzés, ami arról szólt, hogy a a

helyreláítási alap hitel része az

annyira távoli és elérhetetlen, hogy

lehet, hogy nem is kéne vele

próbálkozni. Múlt héten pedig az

eurológus blog, ami hát ugye mégis csak

egy specialista, tehát a jól

értesültségéről

nevezetes.

Arról írt már, hogy akár a 34 milliárd

eurós maximum sem nem nem

elképzelhetetlen, hanem kifejezetten

optimista volt ez a megközelítés. A 34

az úgy jön ki, hogy abba beleszámolják a

kohéziós pénzeket, a helyreállítási

vissza nem térítendő és hitelrészt,

valamint a a védelmi, az európai védelmi

Alapnak a az összes forrását.

>> És a hétfői Magyar Péter

sajtótájékoztatóból is úgy tűnt, hogy ez

egy megcélzott,

>> hogy hát, hogy erre gyúrunk, hogy úgy

mondjam. És

hát most már a jövő hétről beszélünk,

hogy arról volt szó, hogy a 25-ével

kezdődő héten, vagy talán éppen 25-én

Magyar Péter el fog menni ismét

Brüsszelbe, én már hivatalosan

tárgyalni, és hogy ha jól emlékszem a

dátumra, 27-én a helyreállítási pénzek

lehívásához szükséges szakpolitikai

dokumentumot is bekészül adni a kormány.

Hát ez egy pár napalp. Én azt

feltételezem, hogy akik nem egy

mobiltelefonal kezükben szelfit

készítenek a a kormányzati aparátusban,

azok azok azok ezen dolgoznak. Ez tehát

az egyik és valószínűleg az egész

kormányzás időszakát meghatározó

stratégiai kérdés. És van még két dolog.

Az egyik a pótköltségvetés. Ugye a

parlament alakulásának a napján beszélt

arról Kármán András, hogy erre szükség

lesz, ami ugyancsak egy fontos üzenet,

hogy

arról szól, hogy a kormány az komolyan

veszi azt a problémát, ami fenn áll,

hogy teljesen használhatatlan a 2026-os

büdzsé, amit Orbáné az országra hagytak,

és hogy nem toldozgatni, foldozgatni

kell, hanem egyszerűen ugye ez sem a sem

a számaiban, sem a szerkezetében nem,

tehát semmire nem jó.

És most már ugye kifejezetten használja

is azt a azt a retorikai fordulatot a

miniszterelnök, hogy itt csalás történt,

tulajdonképpen ugyanolyan átverés

zajlott le, mint 2006-ban az akkori

költségvetéssel kapcsolatban. És ez alig

ha nem igaz, sőt én azt gondolom, hogy

nagyobb mértékben igaz. Tehát egy

pótköltségvetés az azt jelenti, hogy

hogy az egészet

átnézi az új kormány. És ezzel

kapcsolatosan azért vannak izgalmas

ilyen búvópatakként, de azért mégis csak

megjelenő nyilatkozatok, amikor arról

beszélnek, hogy persze rossz dolog ebben

a formában a szolidaritási

adó, amit az önkormányzatokkal

kivetettek, de ez most ezt most be kell

fizetni, ameddig nincsen másik

jogszabály. a bécsi miniszterelnöki út

kapcsán vetődött föl az, hogy ugye az

osztrák kancellár kérdezett rá a

külföldi befektetőket sújtó különadókra.

Erről is azt mondta Magyar Péter, hogy

ezek egyelőre maradnak. Én azt gondolom,

hogy ez is összefügghet a

költségvetésnek a a helyzetével. És hát

ugye van egy ilyen nincs nincs kiadási

stop, de van egy ilyen kiadási vétó joga

a pénzügyminiszternek. Tehát ez megint

csak a kormányzáshoz tartozik. mint mint

gyorsan rendezendő kérdés. És hát a

harmadik ez a ami az egész világot

érdekli, ez az üzemanyag biztonság és

áraknak a kérdése. Ugye pont a válasz

online magyi Péter írt arról, hogy

negyed évente hosszabbítgatja

személyesen Putyin elnök azt a

rendeletet, ami hát a nagyon bonyolulttá

vált kifizetési lehetőséget

nyitja meg.

Nem is megyek bele. Szóval, hogy

>> olvassák el Magyar Péter cit, mert

egyébként megalapozja azt is, hogy

milyen más lehetőségek vannak.

kapitány ami ugyancsak nagyon lényeges.

Ugye ott van Trump összes folyamatban

lévő akciója, melyeknek egyikeek sem ér

a végére, de mindenesetre, hogy mennyire

biztonságos az üzemanyagellátás, és

közben pedig ugye a védett áraknak a a

fenntartásáról döntött a kormány, ami

meg láthatan fogyasztja a stratégiai

tartalékot. Tehát ezek ezek ezekhez én

nem értek. Ezekhez az energetikai és

üzemanyag ellátási kérdésekhez

feltételezem, hogy kapitány István ért

hozzá a Shell élén töltött évtizedek

alapján, vagy a Shell vezetésében

töltött évtizedek alapján, de

mindenesetre ezek ezek égető és azonnali

problémák, amelyekkel kapcsolatosan

megnyugtató megoldásra van szüksége a

magyar állampolgároknak. Ezek nem

elméleti kérdések. Ö, és a nem elméleti

kérdésekre egyébként gyakorlati válaszok

már kezdődnek is. Ugye az alaptörvény

módosítás amellett, hogy és majd

beszéljünk külön a miniszterelnök

>> nyolc évére vonatkozó részről, ami

leginkább egy szimbolikus és egy

választási ígéret, de van két olyan

alaptörvénymódosítás, ami összefog

egyébként az uniós pénzek

hazahozatalával. Ugye az egyik az, ami a

szuverenitásvédelmi hivatal kivezetését

fogja végül is eredményezni. A másik

pedig a kekváknak

ugye ez a a gyakorlatilag ugye az

alapítványá tett egyetemeknek a

visszaállamos

az, ami ráadásul sarokköve volt a az

uniós vitáknak. Ö közben itt, és akkor

majd beszélünk a a kritikákról is,

merthogy amellett, hogy ezek arra

szolgálnak, hogy visszahozzák vagy

elindítsák az unióval a folyamatokat,

nyilván van más jelentése is, vagy lehet

más következménye is ezeknek. Te első

körben ezekből az

alaptörvénymódosításokból

mit olvasol ki?

A hát a ezek a kekvák, szörnyű

kifejezés, tehát ezek ilyen közérdekűnek

nevezett alapítványok. Ugye ez egy ez

önmagában egy ilyen egy ilyen justice

mord, tehát hogy ezek magánalapítványnak

vannak meghirdetve, de közben ugye ebben

kormánykáderek ülnek, és a közvagyon

átruházás történt, és mindez úgy, ez

2020-21-nek az eredménye, és mindez úgy

történt, hogy

az alapítójogukról lemondott a magyar

állam és ez ez volt valójában az igazán

drámai fejlemény. miközben az előző

kormányzat az egyetemi autonómiára

hivatkozott, ami hát, hogy is mondjam,

szóval a

nem is tudom, szóval az arcátlanságnak

azért egy egy még még még az előző

kormány gyakorlatában is egy igen magas

foka, aközben valójában itt a közvagyon

politikai

alapú kiszervezése az, ami valójában

megtörtént. Ugye ezzel kapcsolatban

fogalmaz

vált híressé az elhíresült mondat az

elvesztette közpénz jellegét. Az ugye

még az MNB Alapítványok, de az volt az

előfutára ennek gyakorlatilag ennek a

módszernek. Igen, és pontosan ennek az

átláthatatlanságnak, vagy hát

éppenséggel nagyon is átláthatóságnak a

következtében a jogállamisági eljárás

feltételeinek a listáján szerepel az,

hogy ez az egész konstrukció úgy, ahogy

van

megszüntetést

igényel. Tehát nem csak a minisztereket

kellett kioperálni a vagy kellett volna

kioperálni ezekből a kuratóriumokból,

hanem ezt az egész szisztémát felül kell

vizsgálni. És tulajdonképpen

az nem előírás, hogy állami egyetemeknek

kell ezeknek ismét lenniük, de hát egy

átlátható felsőoktatási

szervezetként kell majd működniük. Tehát

ha tetszik, ez egyrészt feltétele az

Európai Uniós pénzek lehívásának. A

herinki bizottságnak van egy

fantasztikusan látványos infografikája

arról, hogy melyik pénz mit szabadít

föl, vagy melyik feltétel milyen pénzt

szabadít föl, de ráadásul ahogyan az

Európai Uniós jogállamisági feltételekre

ez általában igaz, ők olyan dolgokat

várnak el tőlünk, ami nekünk jó, mint

magyar társadalomnak.

Szóval az, hogy itt első körben az

alapító jogoknak a visszavétele történik

egy alaptörvény módosítás által, ez

lehetővé teszi azt, hogy a közvagyon

visszaszálljon a közre, és innentől

kezdve a kormányzat tud olyan döntéseket

hozni, amelyek amely döntések alkalmasak

lesznek arra, hogy hát a magyar nép

rendelkezhessen a képviselői útján az őt

illető pénzekkel, és hogy itt valóban az

egyetemi autonómiának, akadémiai

szabadságnak megfelelő döntések tudjanak

születni. Hát a szuverenitásvédelmi

hivatalról nem is tudom, hogy mit

mondjak. Tehát ez ugye egy ilyen

nem tudom, egy ilyen feketea autó

nélküli ávó volt eddig is, tehát hogy

egy ilyen furkus botja volt a

kormánynak. Ö ugye elképesztő volt maga

a tevékenysége, tehát sajtókutatás és

konteók kombinációja volt, minden olyan

jelentés, amit a szuverenitásvédelmi

hivatal

elkészített, miközben ugye olyan

eljárásokban volt, ha nem is hatósági,

de javaslattételi joga a hatóságok

számára, amelyek adott esetben ugye

érintették vagy érinthették volna civil

szervezetek, médiatermékek működési

lehetőségeit. És ennél fogva a szerintem

a nyilvánosság megfelelő

tájékoztatásáról gondoskodó embereknek a

a napi megélhetési

egzisztenciáját. ilyen értelemben a

szuverenitás védelmi hivatal ennek az

egész ö

előző rendszernek egy hát egy ilyen

koronaégköve volt. Én ugye a kritikák

azok hát Gulyás Gergely most például ö

de próbálok Na szóval Gulyás Gergely sok

kritikát fogalmaz meg, csak én próbálok

közben meg arra figyelni, hogy amiket

mond tartalmilag, az lehet, hogy jogos.

És attól, hogy aki mondja, aki évekig

vagy év másfél évtizedig nem feltétlenül

a jogállamiság építése fölött örködött,

azt ne söpörjük le csak azért az

asztalról, merthogy ő mondja. Hasonlóan

>> hasonlóan a a fideszes megmondó

emberekhez. Ö, szóval ugye Gulyás

Gergely

a kekvák kapcsán azt fogalmazza meg,

hogy nem csak

az állami vagyon visszaszerzéséről lehet

szó, hanem lehet olyan vagyon, ami

mindig is magánvagyon volt, de bekerült

ugye ugyanabba a bugyorba,

összekeveredett. És most, hogyha azt

mondjuk, hogy állami, akkor olyan is

állami lesz, ami soha nem volt előtte

állami, és hogy ez rossz időket idéző

államosítás. Ez az egyik. A

szuverenitásvédelmi hivatal kapcsáni

alaptörvény módosításra pedig azt

mondja, hogy ugye nem csak a hivatal

megszüntetése előtt nyit teret, hanem a

migrációs paktum felülvizsgálata

előtt is teret nyit. és hogy igazából ez

búvópatakként annak az előkészítése

a

annak a bizonyos mondatnak a kivezetése,

hogy megteremtsék a jogalapot arra, hogy

elkezdjék

a menekültek menekült kérvényeit úgy

vizsgálni, hogy közben a menekültek azok

itt vannak. Ugye nagyjából ha

lefordítom, akkor erről van szó.

Nem vagyok teljesen tisztában a ezt

bevallom a kekvák vagyoni helyzetével,

és nem tudom, hogy ez hány esetben és

pontosan mire érvényes, hogy akkor így

most magánvagyon az államra szállna

vissza. Én gondolom, hogy az eljárásban

lehet ezt cizellálni, de hogyha kicsit

pikírkedni akarok, akkor azt mondanám,

hogy egész pontosan melyik rossz időkre

gondolom, mikor magántulajdontól való

megfosztásról beszélünk. A trafik ügyre

esetleg, vagy vagy mire? Én én gondolom,

hogy ő nem tudom a 1945 utáni

államosításokról

beszél, ami valóban nagyon széles

társadalmi csoportoknak okozott ö

fájdalmat, akár több generációs

fájdalmat, de sajnos ennél vannak

azt hiszem, hogy hát sokkal közelebbi

ügyek is. Én gondolom, hogy nem célja

ennek a jogszabálynak, hogy törvényesen

szerzett magánvagyont

tól bárkit megfosszon, nem tudom, hogy

mennyiben következik ebből az

alaptörvénymódosításból, hogy ez

bekövetkezhet,

ami a migrációs paktumot illeti, hát

lehet, hogy esetleg a migrációs

paktummal való ijesztgetést kellene

abbahagyni. egyébként az én legjobb

tudomásom szerint a hivatalban lévő

miniszterelnök egy ilyen optoutra

készül, tehát egy kimaradási jognak az

érvényesítésére

készül a migrációs paktummal

kapcsolatban, ami nem biztos, hogy

sikerül, mert az opoutot azt előre kell

mondani, és nem

utólag lehet bemondani. Ez egy érdekes

tárgyalási szituáció, de egyébként a

nálunk a jelennek az oldalán lehet

léderer Andrással olvasni egy

egy friss interjút most jelent meg

néhány nappal ezelőtt, és az András hát

elég pontosan, mivel ő ezzel

foglalkozik, ért hozzá és elmondja, hogy

ugye a migrációs paktum az nem azt

jelenti, hogy ha abba mi belépünk, akkor

holnap jönnek a menekültek. Ugye itt

opciókat kínál föl ez az uniós

megállapodás vonatkozóan, hogy vagy

átvesznek

menekülteket

olyan országoktól

más országok, amely országok hát

frontszágok és nagyon erősen küzdenek

ezzel a problémával és ez egy szervezett

áttekinthető folyamat. Tehát nem nem az

történik, hogy belépünk és akkor holnap

megérkezik ide 150000 ember, vagy 15000

ember, vagy akár csak 15 ember. A másik

lehetőség, hogy

az uniós szolidaritás jegyében

támogatjuk anyagilag azoknak az

erőfeszítéseit, akik ezzel a problémával

frontországként szembesülnek, vagy

tudáscsere történik, tehát logisztikai

vagy ilyen knohow típusú támogatást

adunk egymásnak, amiről például az

András elmondja, hogy miután 10 éve,

10-11 éve széjel vertédék az egész

magyarországi menekültügyi és migráció

ós hatósági rendszer. Tehát ez például

nem fenyeget bennünket, hogy a magyar

állam ilyes fajta segítséget tudna

nyújtani bárkinek.

azon kívül ugye arról is beszél, hogy

azok a számok, amelyeket nem tudom a az

időről időre előszedett Bakondi

Györggyel az élen szokott mondani a

kormány, hogy milyen csúcson volt

2025-ben is ismét a a migrációs

probléma, hogy ez egyszerűen nincsen

úgy.

>> Szóval, hogyha esetleg sikerülne

lenyugodni ebben a kérdésben, akkor az

is világos lenne, hogy egyfelől

nincs ez a fajta fenyegetés,

másfelől van tárgyalási pozíciónk.

harmad részt meg attól, hogy

megpróbálunk úgy csinálni, mintogyha nem

lenne menekült kérdés, vagy ez egy ilyen

ráolvasás módján elmúlna az egész

európai kontinens számára, attól ez még

így nem fog elmúlni, és inkább tudásra

és hozzáértésre van szükségünk, és nem

ezekre a fajta hát hozzászólásokra, mint

Gulyás Gerő? Ö, ez az egész téma egy

sokkal általánosabb témát is felvet,

hogy küzdünk azzal, és nagyon régóta

küzdünk azzal, és mi is elmondtuk nagyon

sokszor, hogy az életünket hosszú távon

befolyásoló nagyon fontos kérdésekről

egész egyszerűen ebben a társadalomban

képtelenség beszélni. Ugye igazából nem

szólt másról a kampány alatt a Tisza

adócsomaggal való riogatás Tarzoltán

mondatának a kiemelése, az, hogy nem

lehetett a több kulcsos adóról, a

progresszív adózásról egyáltalán

beszélgetni. Ezek mind olyan kérdések,

és viszont úgy tűnik, minthogyha ez

jelen pillanatban Magyar Péter még

mindig félne ezeknek a témáknak az olyan

asztalraételéről, hogy mondjuk így a

migrációs paktumról mondjuk így

beszéljünk ennyire szél szétszálazva,

merthogy másfél évtizeden keresztül,

vagy mondjuk a migráció 2015 óta olyan

mélyen lett plakátokkal, nemzeti

konzultációkal

Balási Gyula áldásos tevékenysége által

a magyar népbe belediktálva, hogy hogy

az csak rossz, félelmetes és borzalmas

dolog lehet, hogy egész egyszerűen ez,

amit te most elmondtál, ha ezt ma valaki

elmondja, az már aha. Szóval te puhítani

és érzékenyíteni akarod a társadalmat

arra, hogy ugyanúgy nézzünk ki, mint nem

tudom, és akkor elkezdenék sorolni a

német városokat. Ön azt nem tudom

megmondani, hogy Magyar Péter mitől fél.

Nekem nem tűnik annyira félősnek. Azt

inkább látom, hogy tehát ő egy politikus

és politikusként nyilván arra törekszik,

hogy úgy nyúljon hozzá politikai

ügyekhez, hogy ez a teljes népességben

most 60, a pártot választáni tudók

körében 70%-os támogatottsága, ez minél

tovább fönn tudjon maradni. Ezt azért én

egy politikusnak nem rovom föl, hogy

megpróbálja megőrizni a választók

támogatottságát, és azt sem vitatom el

tőle, hogy adott esetben ő esetleg

tényleg elutasítja mondjuk a migrációs

paktumot. Nem tudom, hogy mennyire

vannak erről kielt

nézetei. Ö

tehát ez lehet nem a nem félelem

vezérelt ilyen értelemben, hanem

egyszerűen ez a meggyőződése, és

megpróbálja egyszerre fönntartani a

választói támogatottságot, meg azt a

politikai irányt, amit ő helyesnek

gondol. De közben azt is tudja, hogy

neki egy európai politikai térben kell

egy alkupozícióba helyezkedni. Még azt

sem zárom ki, hogy ez valamiféle

tárgyalási taktikának sem rossz.

annyiból, hogy

tisztában van bele, hogy az egész

Európai Unió számára egy

megkönnyebbülés, hogy nem Orbán Bétóival

kell szembesülniük, akkor viszont ez egy

alkóalap ahhoz, hogy nem ad oda minden

engedményt, és mondjuk olyan dolgokban

fog utoljára engedni, amelyekben adott

esetben a saját politikai nézeteinek

megfelelően sem szívesen engedne. Én ezt

én ezt egy

megragadható vagy elemezhető politikai

pozíciónak látom, hogy ennek mi lesz

majd a konkrét eredménye, ezt tényleg

heteken belül fogjuk látni, de de

taktikai pozícióként szerintem lehet

érzékelni. És az, hogy megváltozott

pusztán Orbán Viktor távozásával

Magyarországnak a külpolitikai

környezete, az azt is lehetővé teszi,

hogy a magyar kormány a maga által

kialakított

politikai pozíciót az vétók nélkül,

tehát a többiekkel való állandó

összeveszés nélkül legyen képes

érvényesíteni. Én én azt olvasom ki,

hogy valami ilyen utat keres Magyar

Péter a saját kormányzása számára. Ja,

akkor hadd hívjam fel itt a figyelmet,

hogy Orbán Anita első külügyminiszteri

interjúját a Válaszon-nak adta a Blonci

Bálintnak és Vörös Szabolcsnak, és ő

pontosan arról beszél ebben az

interjúban, hogy hogy innentől kezdve

26-oknak nem arra kell majd figyelniük,

meg nem arra kell kitalálniuk a

politikájukat, hogy a 27-kel szemben,

vagy azt kivédve hogyan kell az európai

politikát intézni, hanem inkább valóban

ugye a partnerség. Ö, az első hivatalos

útból, a Varsyi útból, a bécsi útból és

az Orbán Anita interjúból

az elmúlt szintén másfél hét

eseményeiből az ukrán külügyminiszterrel

való informális egyeztetésről,

az orosz nagykövet behívásából miket

olvasol ki, mi az, ami a szavakon túl

ténylegesen már látszik a kormány

mozgásából? Szerintem nagyon érdekes

volt minden ez. Tehát túl azon, hogy túl

azon, hogy ugye végigélőzte a lengyel

meg az osztrák utat a miniszterelnök

stábja. Tehát ez a ez a bevonó,

közvetlen elérés, átélhetőség, talán ez

a legfontosabb

átélhetőség élményének a nyújtása. Ez

egy külföldi úttal kapcsolatosan is fönn

állt, és

és ott is nem tudom, hogy ez milyen

diplomáciai előkészítésnek volt az

eredménye. Ez a utcai sétálás,

szelfizés, a nem tudom, a gdki

polgárokkal

kézfogások. Szerintem ennek a

vendéglátók is örültek, mert azért

mindig mindig jó dolog egy kicsit

fürdeni a fényben, mégha az valaki

másnak is a fénye. Szóval, hogy ezen

túlmenően elég érdekes dolgok vannak

szerintem

ezekben az első külpolitikai

megnyilmánulásokban. Először is az, hogy

Lengyelországban Magyar Péter

találkozott

nem csak Donald Tusk miniszterelnökkel,

aki az ő egyik fő politikai

szövetségese, hanem Károl Navrocki

köztársasági elnökkel is. Ez annak a

korszaknak a végét jelzi, amikor amit az

határozott meg, hogy Orbán Viktor a

személyes szimpáti szerint csinálta a

magyar külpolitikát. Tehát az, hogy

Magyar Péter ott voltan és találkozott

mind a két nagy politikai oldal vezető

személyiségével, ez jelezte, hogy mi

tiszteletben tartjuk a lengyelországi

politikai viszonyokat. egyébként

Ausztriában nincs ilyen fajta

szembenállás az államfő és a és a

kormány között, de ott is az a helyzet,

hogy egy zöld párti hátterű köztársasági

elnök van, és egy néppárti

szociáldemokrata liberális kormány.

Tehát tulajdonképpen ott is ez a

politikai

teljes lefedettség

az megnyilvánult azokkal kapcsolatosan,

akik hivatalos pozícióban vannak. A

másik, hogy ez kicsit ilyen

protokollárisnak tűnhet, akár hogy egy

V4 csúcsot

helyezett kilátásba, és előtte egy újabb

lengyelmagyar találkozót Budapesten,

vagy Magyarországon

Magyar Péter, de ez szerintem ennél

többről szól. Egyrészt mi most az

elnökei vagyunk, a ez a rotációs

elnökség van a visegrádi országoknál is.

Június 30-ig még elnökök vagyunk. És

ebbe egyébként bele szokott férni egy

csúcstalálkozó, de már volt olyan magyar

elnökség, amikor annyira rosszban

voltunk itt a közép-európai

barátainkkal, hogy nem volt nem volt

csúcstalálkozó. Tehát ez önmagában egy

jó üzenet szerintem. Másrészt az, hogy

Ausztriát meg esetleg más országokat is

meg akarnak hívni, vagy bővítést

helyezett kilátásba, azt hiszem, ez egy

gázebb úgy borcsa interjúban jelent meg

Magyar Pétertől. Ez egy nagyon komoly

geopolitikai üzenet azzal kapcsolatosan,

hogy Magyarország nem csak Európába tér

vissza, Közép-Európába is visszatér, és

egy olyan közép-európai érdekérményesítő

szövetségi rendszert szeretne

létrehozni, ami alkalmassá teszi arra,

hogy az Európai Unión belül kérdezni,

hogy ez ez felválthatja azt, hogy ugye

Orbán Viktor igazából a patriótákra

támaszkodott, nem pedig feltétlenül

országok vezetőinek a a szövetségére

támaszkodott. Ugye a V4-ek például ezért

vérzett ki, miközben korábban volt egy

ilyen informalitás, hogyha mi külön

valamiről megállapodunk, akkor utána azt

sokkal erősebben át tudjuk vinni, és nem

pártszövetségeken keresztül. Ez látszik,

nem a pártszövetségek fognak az uniós

politikán belül számítani.

>> Hát most az, hogy a a egy ország

miniszterelnöke úgy gondolja, hogy csak

a csak a barátainak válaszol a Messenger

üzeneteire, szóval ezt egy magánember

megteheti, de egy kormányfő nem. Nyilván

számít az, hogy ki milyen

pártszövetségbe tartozik, és Magyar

Péter nem véletlenül vitte be a Tiszát

2024-ben éppen az európai Néppártba, a

legnagyobb pártszövetségbe, de hát

láthatóan tisztában van azzal, hogy a

különböző kormányfők, államfők más

pártcsaládokhoz is tartoznak. És a

magyar visszatérés Közép-Európában azért

is lényeges, mert ezt erről nem nagyon

szoktunk Magyarországon beszélni, de hát

létezik olyan, hogy slavkovi formátum,

ami cseh szlovák, osztrák együttműködés,

ugye a Wejmári háromszögön keresztül

Lengyelország az európai középhatalmi

státuszát

alapozza, építi Franciaországgal és

Németországgal együttműködve. Tehát,

hogy nem igaz, hogy a visegrádi

együttműködés az egyedülálló lenne, és

mivel teljesen összeférhetetlen volt a

magyar kormány, ezért mindenki keresett

valamit, ami amiben valódi partnerekre

talál. Tehát az, hogy itt ennek ennek

az élire áll ismét Magyarország, az nem

csak egy ilyen szép a nem tudom a

visegrádi királytalálkozó hagyományát

fölelevenítő

történelmi ágyazott kezdeményezés, hanem

ez nagyon fontos mai és jövőbeli

irányt is kijelöl. És a harmadik, ami

érdekes, vagy lehet, hogy még van egy

negyedik is, hogy

egyrészt ezeken a nagyon nagyon

ünnepélyes és nagyon tényleg jó

hangulatú találkozókon is azért

kiderült, hogy itt

itt érdekérvényesítés zajlik. Tehát

amikor a magyar miniszterelnök szóvá

tette a a

szennyezett építőanyagoknak a

beérkezését Magyarországra az osztrák

kancellárral, akkor szerintem

demonstrálni is akarta, hogy ez most itt

nem egy ilyen jó pufizás, hanem ő a jó

kapcsolatokat éppen hogy arra akarja

fölhasználni, hogy tudja érvényesíteni a

magyar érdekeket, és hogy

>> az ukránoknál is körülbelül ez látszik,

nem? Orbán An is erről beszél, tehát

hogy nem vétózni kell, hanem tárgyalni,

és pont ahhoz kellenek a jó kapcsolatok,

hogy érdekérvényesítő képességünk

legyen. Tehát nem ordibálni kell a

partnerekkel, hanem tárgyalni kell

ahhoz, hogy hogy elérjük, amit

szeretnénk. De hát a partnereink is

elmondták, hogy ők mit szeretnének. az

osztrák kancellár szóvá tette a, ahogy

mondtam, a különadóknak a kérdését, vagy

Radoszlab Sikorszki, lengyel

külügyminiszter, meg hát a Telexen

olvastam el egy interjút és

hát elég egyértelműen elmondta, hogy

Magyarországtól azt várják, hogy

villámsebesen váljon le a az orosz

energiahordozókor még ugye azt is

fölvetette, hogy ebben Lengyelország

partner lehet a saját tengeri

kijáratával. Nyilván ők sem járnak

üzletileg rosszul, hogyha ez így van, de

hogy ezt a dolgot nagyon gyorsan meg

kéne oldani, és az ukrán

uniós csatlakozással, vagy legalábbis

valami csatlakozáshoz közelítő

integrációval kapcsolatosan is inkább

támogató magatartást vár

Magyarországtól, zárulja el az ukrán

csatlakozást, illetve most éppen a német

kancellárnak van egy olyan terve, ami

egy csatlakozás nélküli szorosabb

együttműködést tesz lehetővé. Ezt csak

azért mondom el, vagy tenne lehetővé,

ezt csak azért mondom, mert mert itt is

mint a migrációs paktumnál ilyen csak

feketefehérálláspontokat

tett lehetővé az előző kormányzat,

miközben ennél sokkal árnyaltabb,

összetettebb

és mindenféle hát

megoldáskombinációkat

keresőálláspontok léteznek. És van még

két dolog, vagy vagy egy dolog, és annak

két része ez az Oroszországgal való

viszony, ami

>> hát elég

érdekes, vagy hogy is mondjam. Szóval

fölvett kérdéseket. Orbán Anita ugye azt

mondja nálatok, hogy

pragmatikus viszonyra törekszünk

Oroszországgal. A jól értem ez azt

jelenti, hogy nem nincs módunkban rájuk

borítani az asztalt energiaügyekben.

Hozzáteszem, ugye van egy amerikai meg

egy uniós tiltás is energiahordozó

vásárlásra. Szóval, hogy

>> 27-től,

>> hát ugye most 26 van, szóval 26 közepe,

szóval, hogy azért ez nem olyan

rettenetesen távoli. Tehát az, hogy

pontosan mi az asztal fölborításának a

valódi alternatívája, annak nagyon hamar

ki kell derülnie. És Magyar Péter meg

egy másik nagy lengyelnak arról

nyilatkozott, hogy ő szerinte ha végetér

a háború reményei szerint minél

gyorsabban, akkor majd egész Európa

ismét fog energiahordozókat vásárolni

Oroszországtól. Hát ami ugye vagy így

lesz, vagy nem, de mindenesetre egy

szándék tükröződik benne, amely

szándékot szerintem például a lengyel

kormány nem oszt, és lehet, hogy más

kormányok, mondjuk balti kormányok, vagy

nem tudom, észak-európai kormányok sem

osztanak. Tehát azért ezek a dolgok

kijelölik azokat a pontokat, amelyeknek

a kapcsán ezek szerint a mostani magyar

kormányzat is vitákat fog folytatni. meg

lehet civilizáltabb és

kompromisszumkeresőbb vitákat, de

vitákat fog folytatni sok európai

országgal. Van két nagyon erős

szimbolikus ügy. Ugye az egyik, amit már

félmondattal említettünk,

még egy alkotmánymódosítás, ez ugye a

miniszterelnöki ciklus nyolc évben való

rögzítése alaptörvényben. Ez ugye

választási ígérete volt Magyar Péternek

már nagyon korán. Hosszan, sokszor sokat

beszélt róla. Ö most mégis, mintogyha

meglepő lenne, so úgy reagálnak, hogy ez

pontosan az a törvénykezési metódus,

amit az Orbánkormányban sokat

kritizáltak. egyrészt személyre szabott,

másrészt visszamenőleges.

Akkor először is ezt tisztázzuk, hogy

az, hogy ez a törvényjavaslat bemegy, az

fölülírja-e azt, vagy alátámasztja-e

azt, vagy hogy viszonyul ahhoz, hogy ez

egy választási ígéret volt?

Hát ez egy választási ígérheten, ami

azért lényeges, mert mert szerintem

része annak a csomagnak, amire szavaztak

az állampolgárok, abszolút nem

reprezentatív, amit most mondani fogok.

Nekem személyesen volt egy olyan

tapasztalatom, hogy a választási kampány

időszakában, az ugye két év, amikor így

emberekkel, módon volt különböző

helyeken az országban beszélgetni,

számomra meghökkentően sokan teljesen

maguktól ilyen szabadszavas keresés

alapján fölhozták ezt a nyolc éves

miniszterelnöki

ciklus korlátozást, mint szerintük

nagyon pozitív és és ilyen jövőbemutató

és perspektívikus intézkedés. Én

őszintén ez nem gondoltam volna, hogy

hogy ennyire mondom nem reprezentatív ez

a tapasztalat, de de soha korábban ilyes

fajta tapasztalatom nem volt, hogy egy

alkotmányjogi változtatást az emberek

ilyen módon számon tartsanak és és ezt

üdvözöljék.

Ismerem az ezzel kapcsolatos vitákat, és

nem vagyok alkotmányogász, tehát nem

szeretnék jogilag állást foglalni. Én

azt érzékelem, hogy a visszamenőlegesség

sem magától értetődő, hiszen nem

visszafelé vett ki egy szankciót

valamilyen magatartásra, hanem már egy

múltbeli magatartást figyelembe véve ad

egy szabályozást a jövőre nézve. És

kétségtelen, hogy mondjuk Német Mikló

kétségtelen, hogy Német Miklóst és

Bajnai Gordont leszámítva ugye

nagyon sok szóba jöhető miniszterelnök

jelölt a múltból nincsen. És Orbán

Viktor az, aki kitöltött nyolc évet.

De én azt gondolom, hogy szóval, hogy

van, aki azt mondja, hogy ez nem nem ez

nem visszamenőleges hatály, mert nem egy

szankciót vett ki Orbán Viktor

egyébként, nem csak Mellétei Barna

Márton, aki benyújtotta ezt az

alaptörvény módosítást, hanem ha jól

emlékszem a ha nem is ebben a stúdióban,

de a másik stúdióban a Partizánban még

még hetekkel ezelőtt a választás utáni

napokban Somudi Bernadet nyilatkozott.

nagyon hasonlóan tehát, hogy ez szerinte

az ő értelmezésében

nem visszamenőleges hatály. És ugye a

másik fajta vitapont, hogy parlamentáris

rendszerekben lehet-e szabad-e,

szokás-e, nem szokás. A miniszterelnök

ciklusra vonatkozó korlátozást

>> meg hogy van-e esetleg értelme akkor,

hogyha mondjuk a pártelnök az viszont

ugyanaz, hogyha egyébként informális

hatalmas sokkal, tehát hogy lehet, hogy

Magyar Péter nyolc év után nem lesz

mondjuk miniszterelnök, most szándékosan

őt mondom. De neki lesz akkora

informális hatalma egyébként a

Tiszapárton belül, hogy tök mindegy,

hogy névileg kit nevezünk

miniszterelnöknek. Ugye ez a másik

kritika.

>> Igen. Igen. Tehát egyrészt van ez a

jogszokás, erre is mindjárt raak, mert

ez is fontos. Én ezzel úgy vagyok, hogy

szokása vagy nem szokás, hogy

hát lehet, hogy érdemes időnként a

szokásainkon változtatni. Ön vagyok hív

annak, hogy óránként módosítsuk az

alaptörvényt, de hát hogyha van egy

tapasztalatunk arról, hogy a fönnó

jogintézményeinkan nem tudták

megakadályozni azt, hogy mondjuk

legyenek autorit kísérletek, akkor akkor

valamit lehet, hogy az intézményeken is

változtatni kell. Ettől még nagyon

fontos, hogy kik és milyen tartalommal

töltik fel az intézményt, de lehet, hogy

az intézményi változtatás az egy eszköz,

egyik eszköz ahhoz, hogy legalábbis

fékezzük vagy akadályozni próbáljuk,

hogy újabb újabb ilyen törekvések

kialakulhassanak. Én lehet, hogy mondjuk

nem tudom 20 éve azt mondtam volna, hogy

ne csináljunk ilyet, én most úgy vagyok

vele, hogy szerintem szerintem ez egy

jóféle változtatás. Tehát legalább ezt

az akadályt építsük be. Én én őszintén

szóval nem nem

szóval én nem vagyok ebben egyáltalán

elutasító. Szerintem szerintem van ok,

hogy hogy ezt hogy ezt miért miért

érdemes megtenni. És akkor

amit te fölvetettél, illetve a további

érvek ezzel kapcsolatosan egyrészt

szerintem ennek az egész szabályozásnak

a legfontosabb része, bár látom, hogy

tiszás politikusok is főként úgy

reklámozzák ezt, hogy Orbán Viktor

többet nem lesz miniszterelnök. Én

szóval értem is, meg egy kicsit nem is,

mert az én számomra például ennek sokkal

fontosabb üzenete, ami a jövőre mutat.

>> Én arra nem emlékszem, hogy valaki, egy

miniszterelnök a hatalma csúcsán 70%-os

támogatottsággal a háta mögött arról

kezdjen el beszélni, hogy ő hogyan

limitálja legalábbis időben a saját

hatalmát. Hát azért szerintem ez egy

nagyon erős üzenet, és mégis csak mégis

csak arról szól, hogy hát ha

vannak is

súranópályák, vagy mi ezeket elmondom,

de azt nem lehet ezek szerint

szabályozás szerint megcsinálni, hogy

hogy akkor ő ő most ő most akkor itt itt

felejtődik ebben a székben, legalábbis

egy akadályt épít be a saját hatalmának

a majdani folytatásával kapcsolatosan,

ami ezeket a surranópályákat at illeti.

Hát itt itt megint csak a

magatartásoknak és a és a politikai

kultúrának és a nem tudom a közvélemény

igényének és a és egyáltalán a

demokratikus működési módjainknak a a

hatásossága az, ami ami szóba jöhet.

Mondok egy nagyon távoli példát. Ö

Indiában a kongresszus párt mindig a

Gandik vezetik, és Sonya Gandi, aki

egy olasz származású felesége volt a

meggyilkolt Rajev Gandinak, Sonya Gandi

ugye úgy a mai napig a az informális

vezetője a Kongresszus pártnak, hogy azt

hiszem, hogy választásokon sem szokott,

vagy nem mindig indul el választásokon,

soha nem volt miniszterelnök.

Hát egy ilyen informális hatalmat nincs

azzal alkotmánymódosítás, ami

megakadályozna.

Vagy például Szerbiában, hogy mondjak

egy jóval közelebbét, ugye a hatalom ott

van, ahol Alexander Vuc van, mert ő

miniszterelnöként kezdte a pályafutását,

és most úgy köztársasági elnöként úgy

irányítja az országot, hogy egyébként

ott még mindig a miniszterelnöki pozíció

az erősebb az ottani alkotmányos

rendben és amúgy a magyar politikai

szisztéma is tartalmazza ezt a félelnöki

kiskapuként szokták ezt emlegetni. Tehát

nem annyira erős nálunk az elnöki

jogkör, de hogyha minden jogkörében

minden nap élne a köztársasági elnök,

akkor egy egészen másfajta

szereplője lenne a magyar politikai

életnek, és semmi elméletben nem

akadályozza meg a miniszterelnököt

abban, hogy nyolc év után átuljön a

köztársasági elnöki székbe. Hát ezeket

nyilván nem befolyásolja egy ilyen

alaptörvénymódosítás,

de mégis csak azt mondom, hogy azért az

egy az egy fontos akadály és egy fontos

jelzés a társadalom számára, hogy

beépítjük ezt a limitet, hogy azt

tanultuk, hogy nem jó dolog az, ha

valaki itt maradt 12-16 évig. És én is

tudok mondani pozitív példákat. Angela

Merkelt senki nem vádolt azzal nyolc év

után, hogy ő most már annyira diktátoros

lett, hogy hogy ne maradjon nyolc évig.

Ő egyébként 8 meg 12 év után is abba

akarta ezt hagyni, és a pártársai

beszélték rá. Tehát, hogy nem mindegy

ezt milyen tartalommal töltik föl, de

hát nekünk ez a tapasztalatunk, hogy így

járhatunk és hogy leg legalább ezt a

gátat oda kell tenni.

>> Hadd vessek fel akkor még egy kérdés

odaten ezzel kapcsolatban. Ugye te is

említetted, hogy tiszás politikusok is

Orbán Viktor személyét és a múltat

jelölik meg. És hogy hát azért mégis

csak az látszik, hogy Orbán Viktor

jelenleg egy fogatlan oroszlán, tehát

nem emelik-e meg a tőle, vagy nem

erősítik-e azt a képet, hogy Orbán

Viktortól félni kell, miközben láthatóan

már nem kell tőle félni.

És lehet, hogy több ilyen elszámoltatási

dolog is elő fog kerülni, amiben az

látszik, hogy hogy igazából

a múlt azt mutatja, hogy meg kell lépni,

meg a megtisztuláshoz fontos, de

igazából a fogatlan oroszlánnal való a

harc. Ugyanígy ez az Orbán Viktort

megnevező mondat is ebben a nyolc éves

ciklusban.

Még egy dolgot engedj meg a a jogi

problémákhoz, és aztán majd mondanit

gondolok Orbán Viktor jelenlegi

állapotáról. Csak még azt így jutott

eszembe, hogy olvastam ilyes fajta

vitákat is, hogy a konkrét

alaptörvénymódosítás az megfelelő módon

szabályoz. Tehát, hogy ugye azt mondja

ez most ki, hogy megválasztani nem lehet

valakit, aki már nyolc évet volt

miniszterelnök, és hogy nem inkább a

jelölési ühüm

>> joghoz kéne ezt telepíteni, mert most

hát ha nagyon szó szerint értelmezik,

akkor lehet, hogy a köztársaság elnök

jelölhetne valakit, de az Országgyűlést

nem választhatja meg. És ez mégis egy

fura szituáció, bár az is egy fura

szituáció lenne, hogy a mindenkori elnök

ennek tudatában olyas valakit jel, akit

nem lehet megválasztani, de lehet, hogy

jogilag elegánsabb lenne. Ezt végképp

nehezen tudom megítélni, csak még ez

kikiránkozott belőlem. ami Orbán Viktort

illeti, hát a az egész mostani a

vizsgálóbizottságokkal kapcsolatos

szituáció is, az is a benyomásom, hogy

mintha arra lett volna kitalálva, hogy

van egy

ellenzékbe szoruló, de azért az erejét

megőrző Fidesz, amelyik a mélyállami

hitfőállásait őrzi, és azért van szükség

a

nyolc évvel kapcsolatos korlátozás,

a vizsgálóbizottságok fö fölállítása

típusú döntésekre, hogy ilyen

hitelesítési vagy hitelességi csapdákba

csalják bele Orbán Viktort, és

folyamatosan erodálódjon a a Fidesznek a

a megőrzött pozíciója. Hát ez most

nincsen, ez kétségtelen

>> nincs megőrzött pozíció. Hát igen, ugye

két hete is beszéltünk erről, és azóta

ez tulajdonképpen fokozódott, hogy a

Fidesz támogatottsága olyan összeomláson

megy keresztül négy hét alatt, mint a

mint az MSZP négy év alatt. Egészen

megdöbbentő

számok mutatkoznak egyébként igazán

meglepő módon havasibertalan politikai

elemzését valamennyire ide kell hoznom,

hogy minden nap nem tudom elvernek

bennünket, vagy nem tudom, hogy

fogalmaz, mert nem csinálunk semmit. Hát

egyébként ez is igaz. Ezt hozzáteszem,

nem biztos, hogy lenne bármi, amit a

Fidesz csinálni tudna, de de tény, hogy

nem is csinál semmit, őszintén szólva.

Ez valóban

érdekes, de itt itt meg megint csak a a

az ambrusnak a megfejtését, a hosszú

kinyújtó győzelmi pillanatot kell

idéznem.

Mi, akik ugye ezzel foglalkozunk, hát

fantasztikus ötletekkel rendelkezünk,

hogy hogy mi mindent kéne mást vagy

másképpen csinálni, de az állampolgárok

ezt a hosszú győzelmi pillanatot élik,

azt a felszabadult örömöt, hogy

valamitől megszabadultak. És én azt

gondolom, hogy hát a a morális urájuk az

jól van beállítva annak kapcsán, hogy

oké, attól, hogy most kikerült a Fidesz

a hatalomból, attól még a 16 év az ilyen

négy-öt hét eltelt után nincsen

elfelejtve. És lehet, hogy ma ez egy

jelképes döntés, hogy Orbán Viktor nem

lehet többet miniszterelnök, de

valamilyen szinten része egy ilyen

társadalmi

igazság, érzet kielégítésének.

újrahangsúlyozva az, hogy szerintem

ennek a jövőre ö vonatkozó

következményei sokkal sokkal

fontosabbak, csak gondolom azt nem fogja

egy tiszás politikus kiírni, hogy ma úgy

döntöttünk, hogy nyolc év után Magyar

Péter nem lesz miniszterelnök. Szóval

azért valahol ezt, hogy mondjam,

pártpitikai alapon mégis csak értem.

>> Ugye a másik nagyon fontos, és tényleg

nagyon fontos szimbolikus ügy az a

kegyelmi ügy és a kegyelmi akta

nyilvánosságra hozatala. Ugye kedden az

igazságügyi tárcánál lévő aktát hozták

nyilvánosságra, és ma reggel

>> a köztársasági elnöki hivatal is

nyilvánosságra hozta a náluk lévő

aktákat. hozzátartozik, hogy mi ezt most

péntek reggel rögzítjük ezt a

beszélgetést, és abban a pillanatban,

amikor leültünk a beszélgetéshez, lefag

le volt fagyva a köztársasági elnöki

hivatal oldala és a dokumentumletöltés,

ezért akadozott, de azért látom, hogy a

kollégák közben dolgoznak, és a Telexen

pár idézet már itt van. És ami nagyon

fontos,

hogy a dokumentum alapján a köztársasági

elnök igazgatósága kabinet főnöke sem

támogatta Kendre kegyelmét, de Novák

Katalin ennek ellenére adott kegyelmet

indoklás nélkül. Ö, és én itt korábban

olvastam még, hogy

magában az a feljegyzésben és a a nem

támogatásban benne volt, hogy éppen

azért, mert egy nagyon érzékeny, hogy

úgy mondjam, érzékeny bűncselekmény

típussal állunk szembe, tehát a

pedofíliával. Ühüm. Ö,

te hosszosan beszélgettél

itt a kedden arról, hogy hogy mit

mutatott meg az igazságügyi tárcának a

dokumentumai, mennyire szól ez az egész

Varga Judit szerepének az

átkeretezéséről,

vagy akár tisztázásáról,

és mennyire szól arról, hogy valóban új

és fontos információk birtokába

kerülünk, és valóban ban megtudjuk, hogy

mi történt itt Kendre ügyében.

Most tényleg csak pár mondatot tudtam

neked itt felolvasni, de szerinted ha

ennek az egésznek vége, ha mindenki

olvasta a fellelhető dokumentumokat,

akkor mennyivel leszünk előrébb, mint

két évvel ezelőtt?

>> Először is tök jó lenne, hogyha az

elnöki hivatalban nem vágási feri gépét

használnák, ami állandóan lefagy, mert

azért az tényleg nonszens.

Szerintem van a tehát a kutatásnak vagy

a tények feltárásának egy olyan

szakasza, amikor

le tudjuk válogatni

a különböző elméleti eshetőségeket.

Szóval eddig is tudtuk, hogy valahol

Nová Katarin környékén kell keresni a

azt a befolyásoló erőt, amitől ez a

kegyelmi döntés megszületett. És már két

évvel ezelőtt a Szabad-Európában is

arról

amellett igyekeztem érvelni, hogy én

lényegében kizártnak tartom, hogy erről

az egészről a miniszterelnök semmit ne

tudott volna.

És azok a dokumentumok, amelyek most

feltárulnak,

ha nem is perdöntőek, de szerintem

néhány

elméletben lehetséges verziót kizárnak.

Tehát hogyha teljesen világos, hogy hogy

döntötte az igazságügyi minisztérium

kegyelmi főosztálya, és hogy miért

utasította el ennek alapján az

igazságügyi miniszter, amit két éve is

tudtunk, ezt a kegyelmi kérvényt, és

most már azt is tudjuk, hogy az elnöki

hivatal erre vonatkozó

jugászokkal

feltöltött

részlege is ellenezte ezt a kegyelmi

kérvényt, akkor ugye elméletben is

kizárhatjuk azt, hogy esetleg Valakinek

volt egy olyan szakvéleménye, ami mégis

ezt indokolta. Nem volt.

>> Egy lábjegyzetet hagy tegyek egyébként.

Én akkor közérdekű adatigénylésbe ezt a

dokumentumot kikértem a

szabad-Európánál, csak akkor az volt a

válasz, hogy nincs ilyen dokumentum

zárójel bezárva.

>> Hát ez nem is annyira zárójel. Igen.

Tehát

akkor kizárásos alapon, hiszen ezek

kizárnak ö teoretikus eshetőségeket,

tényleg Nová Katarin környékén kell

keresni azt a döntést, vagy azt a

személyt, aki azt a döntést

befolyásolta. Most reggel megnéztem,

volt egy ilyen halvány emlékem, de meg

is találtam. Az átlátszónak volt egy

összeállítása még talán 24-ben Nová

Katarin kegyelmi döntéseiről, és ő egy

ilyen nagy kegyelemadó bajnok volt.

Aiszem darabszámban csak egyetlen

korábbi év előzte őt, mert 2003-ban

Márli Ferenc adott több kegyelmet, de

Novák Katalin

kegyelmi százaléka jóval magasabb, tehát

sokkal magasabb arányban hagyott jóvá

kegyelmi kérményeket. És ez is egy

érdekes dolog, mert valamit talán

mutathat arról, hogy ő miben próbálta

megtalálni a saját hát ilyen politikai

arcélét, és hogy ugye nincs olyan sok

szabadon gyakorolható jogköre a

köztársasági elnöknek, és ez lehetett a

ez lehetett az egyik. A másik ugye ez a

Novákszál, van a VGaszál,

tehát ha a Varga Judit visszakapta

ezt a dokumentumot, ráadásul sürgetések

közepette azzal, hogy most azonnal írja

alá,

hát akkor neki, ha a saját kegyelmi

osztálya azt javasolta eredetileg, hogy

ezt ne tegye meg, majd mégis így jött

vissza a papír, hogy a köztársasági

elnök aláírta, akkor neki annál inkább

újra ki kellett volna kérnie a saját át

munkatársainak a véleményét. És ugye a

kedden bemutatott dokumentumok jelzik,

hogy az igazságügy minisztériumban

pontosan tudták, hogy megszegik a

szolgálati utat, és hogy ezt nem tették

meg. Szerintem neki dolga lett volna

kikérni ezeket az információkat. Én nem

nagyon hiszek ebben, hogy két papír közé

becsúsztatták és akkor szegény

igazságügyi miniszter aláírt egy papírt,

amit nem is akart. Én azt gondolom, hogy

ő úgy tekintette, hogy akkor ez a

megváltozott politikai vonal, amivel

mennie kell. És a harmadik dolog, ez a

háttérben meghúzódó Orbánszál.

Két évvel ezelőtt is, amikor

beszélgettünk erről a szerben, akkor én

azért hoztam föl a 98-as Agrobank

példát, és ugye itt készült most a

Partizánban 16 év után először egy Dávid

Diboya interjú telefonon,

mert ugye ott volt egy ilyen

politikailag eléggé frekventált

történet,

amikor az igazságügy miniszter javaslata

ellenére az államfők kegyelmet adott, és

azt a viszont nem jegy nem ellenjegyezte

Te ez nem egy igő, ez egy kifejezés. Nem

ellenjegyezte

Dávidi boyal. És

ezt azért is hozom most még egyszer

szóba, mert

részben tévesen interpretáltam az akkori

eseményeket, mert nem az történt

valójában, hogy a miniszter kikérte

volna a miniszterelnök véleményét, hanem

tájékoztatta a miniszterelnököt arról,

hogy ő hogyan döntött. De a dolog

lényege, amivel amire ezzel rákívántam

világítani, az mégis csak az, hogy a

miniszterelnök tudott egy ilyen

horderejű ügyben a minisztere

döntéséről, nem a közlőyből tudta meg,

vagy nem a nem tudom, a bírósági

döntések jegyzékéből tudta meg, meg nem

a sajtóból tudta meg, hanem volt

kommunikáció a a miniszter és a

miniszterelnök között. Én ezért gondolom

azt, hogy ebben az ügyben is közismert

ügyekről van szó. Ugye a bicskei ügy a

2010-es években

kezdődött el a média számára.

Az RTL-nek nagyon komoly,

Moskovicsudiknak nagyon komoly érdemei

vannak ebben és más komoly újságíróknak

is. Hát a budaházi ügy meg aztán végképp

egy,

>> amiről meg pontosan tudjuk, hogy

szerepelt a kormányülés asztalán. Hát

ami önmagában elképesztő, hogy akkor itt

mi a kapcsolat pontosan a nem tudom

keresztény nemzetének magát nevező

kormány és a leg legvadabb szélső

jobboldal között. Tehát ezek közismert

ügyek voltak. Én nyilvánvalónak

gondolom, hogy hogy a kormányban annyi

hát politikai érzék kellett, hogy

legyen, hogyha születik egy ilyen típusú

kegyelmi döntés, abból politika ügy

lesz. Bármeddig próbálják eltitkolni, ha

az kiderül. A budaházi ügy egyébként nem

volt titok,

akkor akkor annak lesz visszhangja. Én

ezért gondolom azt, hogy hogy a

sztorinak az egyik leglényegesebb eleme,

hogy hogyan próbálták erről Orbán

Viktort leválasztani, és hogy részben

ugye ezért kellett Novák Katalint meg

Varga Judit feláldozni politikai

értelemben, hogy egy ilyen tűzfalat

csináljanak Orbán Viktor felé. De én én

én még egyszer mondom, az én politikai

fantáziám nem fér bele, hogy Orbán

Viktor erről nem tudott menet közben.

>> Magyar Péterébe se azt mondja reagálva

már a nyilvános aktákra, ma nyilván a ma

nyilvánosságra került információk után

felszólítom Novák Katalint, hogy három

év késéssel valljon szint, hogy az

Orbáncsalád utasítására per kérésére

adott-e kegyelmet Kónya Endrének. Ugye

Magyar Péter többször névszerint

megnevezte már Lévan Janikot, mintogyha

csak pletyka vagy nem, ő nem is tudja,

tehát nem perelhető módon nevezte meg.

>> Ezt a sztorit mindannyian ismerjük

szerintem vagy mondjam

kézen közön adja. Igen, a pesti

nyilvánosság mindenképp

évek óta

el tudod képzelni, hogy Novák Katalin

látva egyébként azt, amiről beszél

válaszolok, az el tudod képzelni tudom

pár perccel ezelőtt, hogy mennyire

fogatlan már ez az oroszlán, tehát hogy

igazából egy egészen más politikai

helyzetben nyilvánulhatna meg.

hogyha voltak is félelmei, vagy voltak

is nem tudom én milyen percepciói Orbán

Viktor és a Fidesz erejével

kapcsolatban, akkor jelenleg az nincs.

Tehát a politikai környezet

megváltozott, tehát akár a saját

becsületét is előtérbe helyezhetné, hogy

úgy mondjam,

megtörténhet-e ez? És tudom, hogy igen,

mit szoktál mondani arra, hogy el

tudod-e képzelni mindent? el tudsz

képzelni, de mégis, hogyha kicsit

konkrétabban kell ebben a politikai

helyzetben ezt megvilágítani, akkor mit

látunk?

Igen, mert tényleg csupa olyan dolog

történik, amit az ember korábban nem

tudott elképzelni, tehát miért is ne

történhetne meg ilyesmi.

Ugye hát ha valahogy megpróbáljuk

elképzelni, hogy milyen politikai

döntést hozhat Nová Katalina a bukását

követően két évvel,

akkor

ugye egy ilyen, tehát ha van ilyen szál,

vagy így van benne Orbánszál, nem csak,

hogy mint jóváhagyó,

hanem mint kezdeményező,

akkor ha ezt Nová Katalin a nyilvánosság

elé tárja, akkor tulajdonképpen ő az,

aki

hát a a az utolsó, nem tudom, pilléreket

ki a a Fidesz épületéből. Tehát ez ez

olyan, mint amikor nem tudom, Angla

Merkel nyilvánosan

ugye a a pártfinanszírozási ügyben

Helmut Ktávozásra szólította föl és

tulajdonképpen az összeomlott KL

hatalma. Itt ugye az egész Fidesz úgy

ahogy van, tehát akkor írmagja sem

marad, hogyha ez bekövetkezik. Tehát

Nová Katolinak egyrészt ezt kell

mérlegelnie, másrészt hát nyilván a

saját szerepét kell mérlegelnie, mert

hát ugye a két éves hallgatás és a

konkrét döntés alapján én azt sem tartom

kizártnak, hogy ő a mai napig hát

egyetért magával a kezdeményezéssel,

vagy a ugye a a hibáját elismerte a

lemondásakor.

Tehát ha ebből egyébként semmilyen egyéb

következtetést nem vont le, akkor akkor

lehet, hogy ennek csak a körülményeit

fájlalja, és nem a tartalmát.

>> Tehát vagy az van, hogy a Fidesz omlik

össze, vagy az van, hogy neki neki kell

fölvállalnia valami olyat, amit nem

szívesen vállal föl a nyilvánosság

előtt. De ez valóban azzal jár, hogy én

nekem valóban ez a benyomásom, hogy akár

Varga Judit, akár Nová Katalin olyan

emberek bűneinek a balasztját is cipeli,

akik hát rajtuk kívül vannak. Tehát

legalább a saját saját terheiket

enyhíthetnék azzal, hogyha elmondanák,

hogy ez hogyan volt, mert most azoknak a

terhe is rajtuk van, akiknek hát meg

maguknak kéne helytállniuk a saját

felősségünk. Igen, azért egy mondatot

Varga Judithoz, hogy abban most van egy

ilyen félreértés, hogy mintogyha ő az

igazságügyi tárcáról mondott volna le a

kegyelmi ügy ellenjegyzése miatt. Ez

ugye nem így van. Ő akkor már nem volt

igazságügyi miniszter. Ő akkor már a

Fidesz EP lista vezetője volt abban a

pillanatban, amikor ez kiderült.

>> Igen. És azért azt is tegyük hozzá, mert

én ilyen ilyen ilyen mítoszokkal is

találkozom, hogy Varga Judit

tulajdonképpen amikor távozott az

igazságügyminiszteri posztról, akkor

ilyen ilyen hát

latens tiltakozást fejezett ki akár a

kegyelmi rákényszerített kegyelmi

döntéssel kapcsolatban. Ez ez sem így

volt. Ugye Varga Judit are dagadó

pegazus meg főleg végrehajtó maffia

ügyek kapcsán egyszerűen ki kellett

menekíteni az igazságügyi tárcából és el

kellett küldeni egy fél éves pihenőre,

hogy utána, mármint ilyen

nyilvánosságpihenőre, hogy hogy utána az

EP lista vezetőjeként térhessen vissza a

kampányba. Tehát tehát ez volt a valódi

oka akkor Varga Judit távozásának. Egy

ilyen ez egy ilyen mentő akció volt.

>> Az egész kegyelmi ügy az szintén része a

mentális és lelki.

>> Ja, azt hittem, hogy Sullyog Tamás

lemondása ügyének, vagy len nem mondása

ügyének.

>> Hát nem tudom, hogy a a az most vagy

megtörténik, vagy nem. Szerintem arról

beszéljünk majd két hét múlva meg az

egész Slyog Tamás megaláztatás

folyamatáról. Én nagyon csodálkoznék,

akkor csak annyit hadd mondjak el, hogy

ha két hét múlva majd megint

találkozunk, akkor már június eleje

lesz. Én nagyon csodálkoznék, hogyha

legalábbis az ő menesztésének a

folyamata ne ne indulna már el. Tehát ha

ő nem mond le május 31-éig, akkor

akkor alaptörvénymódosítással

ugye vagy azt tudja csinálni az

országgyűlés, hogy egyszerűen magához

veszi a menesztésnek a jogát, tehát

elveszi az alkotmánybíróságtól,

>> vagy az történik, a a Kubon olvastam egy

Kis János interjút, ő azt a javaslatot

teszi tulajdonképpen, hogy egyetlen

az adott ügyre vonatkozó és rögtön

önmagát megsemmisítő jogszabállyal azt

az egész listát át, amit Magyar Péter a

kampányban és a választás után is

fölsorolt, le kell váltani, és hogy

mindaz

akkor lesz lemérhető, hogy hogy ez

mennyire szolgálja a jogállam építését,

az abból fog kiderülni. Egyrészt ugye ő

ezeknek a személyeknek a

méltatlanságáról beszél, szerintem

nagyon helyesen, de a folytatás meg

nyilván azon múlik, hogy kik kerülnek a

helyükre, és hogy ők valóban a közgyjog

méltóságnak megfelelően fognak-e

viselgetni. Szóval én nagyon

csodálkoznék, aztem június 5-én fogunk

legközelebb beszélgetni. Én nagyon

csodálkoznék, hogyha ez akkor már nem

lenne legalábbis folyamatban.

>> Igen, azért gondoltam, hogy mivel akkor

már azt is látni fogjuk, hogy a

jogállamít jogállamiság építése vagy a

jogállamiság továbbrombolása történik-e,

mert addigra látunk konkrétumokat, most

pedig lehet, hogy ebben tényleg most még

csak köt szurkálnánk. Viszont az órára

is pillantva elkövetkeztek a

mentáligényes perceink,

ami azért a kegyelmi ügy feldolgoz

társadalmi feldolgozásából is

következik.

Volt itt a Partizánon egy nagyon megrázó

Erry Tokóknóra interjúig

>> és hadd hívjam föl a figyelmét a

nézőknek. Ma délután a Válasz online-on

fog megjelenni az én interjúm két

korábbi pedagógussal, akiket

pedagógus tiltakozások idején rúgtak ki,

és részben az ő traumafeldolgozásukról

is szól ez az interjú, amiben

a pécsi drámapedagógus, az egyetlen

vidéki kirúgott tanár, Tölcsfa Gergely

nagyon megrázóan elmondja, hogy neki

azért az egész életét sikerült romba

dönteni. Tehát, hogy itt nem arról van

szó, hogy valakit kirúgnak, és aztán

majd keres máshol állást. Ö ezek

elhivatott tanárok voltak, akik ö a

borzalmas körülmények ellenére is

elhivatottan diákokat akartak nevelni,

tanítani és a többi. És ő elmondja, hogy

mind egzisztenciálisan, mind pszichésen

és ezáltal egészségügyileg ő ráment erre

a történetre, és majd most próbál újra a

közoktatásba visszajönni, és vannak

reményei, de hát itt azért vannak olyan

elvett évek, amivel nehéz mit kezdeni.

És

miközben itt megy az abszolút

filmszínház, megy a teljesen normális

mindennapi kormányzás, aközben azért

mégis csak az van, hogy 16 év

történéseit fel kéne valahogy a

társadalomnak dolgoznia.

És ebben valamelyest mondjuk azzal, hogy

az aktákat nyilvánosságra hozzák,

nyilván tud mankót adni egy kormány, de

hát azért ez egy ösztársadalmi feladat.

Hogyan tudjuk segíteni egyrészt az

egyént, aki traumát akar feldolgozni?

Másrészt létezik-e olyan, hogy

társadalmi traumafeldolgozás, közösségi

traumafeldolgozás?

És abban mit tudunk akár mi tenni?

Szerinted

>> készen nem áll rendelkezésre egy ilyen,

nem tudom, egy ilyen csomag, és akkor

abból kibontjuk a a azokat a

lehetőségeket, hogy hogy kell traumát

fölgozni.

Hát ha így vetetted föl a kérdést, akkor

azt mondanám, hogy

én például az egyik legfontosabb

feladatnak, feladatomnak a a

nyilvánosságban ezt tartom, hogy ezt

próbáljuk valamiként segíteni. Tehát

akár ha az ügynökaktákról van szó, most

ha ezt a példát gyakran emlegetjük, nem

konkrétan az ügynökaktákkal

kapcsolatban, mert ahhoz se értek, de

hogy van egy csomó olyan múltbeli

történés, aminek a az árnyalása,

cizellálása, megmagyarázása, el nem

felejtése

és azoknak az embereknek, akiket

meghurcoltak, megbélyegzettek, az

igazságának

és a és a kitartásuknak és

becsületességüknek

a felmutatása, bemutatása. Ez szerintem

alapvető dolgunk. Én emiatt is, hát most

ezt fura mondani, nagyon örültem a az

Elitók Nóra interjúnak, amúgy is

szívesen hallgatom őt, de az, hogy

szóval szerintem egy Elritóknor interjú,

tehát ér legalább öt havasi Bertalan

vagy Pócsános interjút. Elnézést, nem a

személyeket akarom összemérni egymással

emberi méltóságában. senkit nem akarok

megbántani, de hogy

de hogy engem a nem tudom a fel nem táró

jellegű fideszes vallomásoknál sokkal

jobban érdekel azoknak az embereknek a

sorsa, akik mindig a helyes utat

választották az elmúlt évtizedekben is.

És az is jobban érdekel, hogy ők mit

gondolnak a jövőről, hogy azt hogyan

lenne érdemes berendezni. Ez az egyik

dolog. A másik, hogy lehet, hogy egy

kicsit furcsa, amit mondok, vagy nem

tudom, nem akarok semmiképpen sem a

ilyen

ideák vagy ideálok világában élő

embereknek mutatkozni, de én egy kicsit

a azt a parlamenti vizsgálóbizottsági

furmót is

hajlamos vagyok úgy látni, hogy

ha oda valóban be kell menniük majd,

mert erre vonatkozva hoznak szabályokat.

Balok Zoltántól kezdve mindenféle

embereknek, akik érintettek ezekben a

nagyon fontos kegyelmű ügyben,

gyerekvédelmi ügyekben,

végrehajtó maffia, MNB, meg ugye egykori

spontán privatizációs ügyekben, hogy

tényleg be kell menni, akkor azt is

lehet erről gondolni, és csak ezt

megfontolásra ajánlom mindenkinek, hogy

végül is mi lehetne civilizáltabb és

rendezettebb fóruma egy ilyen kibeszélés

elkezdésének, mint az országgyűlés erre

létrehozott testülete előtti

vitáknak a lefolytatása és a

megfigyelése. Hát ez nem egy utcai

autófé, hát ez a parlamenti valamelyik

bizottsági helyiségben

történő

esemény kérdez felelek, azt követheti

minden állampolgár

és akiket oda meghívnak, hogy kvázi

vallomást tegyenek, hogy ez nem bíróság,

de legalábbis tegyenek valamilyen

nyilatkozatot igazmondási

kötelezettséggel. őnekik el kell

vállalniuk egy felelősséget, de abban az

értelemben jogilag védett környezetben

vá kell elvállalniuk a felelősséget,

hogy mégis csak egy puha székre ülhetnek

le, és van válaszadási lehetőségük, ami

adott esetben mondjuk egy, nem tudom

Facebook kommentában nem biztos, hogy

pontosan így alakul ki. Szóval én ezt

nem tartom egy rossz dolognak egyáltalán

ezt a vizsgálóbizottsági kezdeményezést.

És a harmadik dolog meg akkor, hogyha

itt összes művényinket idézzük, nem is

tudom aztán két hete beszélgettem

Csunderli Péterrel a jelen podcastban a

a történelmi rendszerváltások

tapasztalatairól. És hát a Péter egy

ponton azt a mondatot bökte ki, hogy hát

megbocsátani annak lehet, aki bocsánatot

kér.

Tehát minden minden ilyen feltárási

folyamat

akkor jut valamilyen eredményre, vagy

akkor gondolkodtat el egyáltalán bárkit

arról, hogy hogy akkor lehet-e

felmentést adni, hogyha az ön

reflexiónak bármiféle

jelét adja. Ugye itt a Partizánban volt

egy

amikor négy közmédiában dolgozó vagy

állami médiában dolgozó

egykori meg nem egykori újságíró beszélt

és ott is nagyon eltérő magatartásokat

stratégiákat lehetett látni vagy abban a

hírhe átlátszós interjúban is a Omonár

Miklós hát jobbkez

propagandista hölgy beszélt ugye ott is

a hát a rendkívül érdekes kordokumentum

de mondjuk ő reflexiónak azért nem

nevezném azt a

két órát nagyon sok mindent meg lehet

belőle tudni, az biztos, de ez nem a

bocsánatnak a műfaja, de mégis, mint

mint nyilvánossá tett

tényeknek, meg a hozzáállás nyilvánossá

tételének szerintem egy nagyon fontos

dokumentuma, amiből hát ha ő nem is

okult belőle, de nekünk módunk van ebből

okulni. Szóval szerintem ez ez nagyon

komoly felelősségünk, és ennyiből én a

vizsgálóbizottság

hát üléseire és várakozással tekintek,

mert mert ez most akár alakulhat jól is.

>> Ez egy jó záró mondat. Hát az biztos, az

kiderült az elmúlt mondatainkból, hogy a

következő adáson is bőven lesz témánk,

és én nem félek attól, hogy a nyáron ne

lenne bőven témánk. Laknár Zoltán,

köszönöm szépen.

>> Köszönöm szépen nektek is a figyelmet.

Kérlek titeket, hogyha tetszett ez az

adás, illetve szeretitek úgy általában a

tartalmainkat, akkor mind a Válasz

online, mind a Partizán felületeire

iratkozzatok föl, és legyetek

támogatóink. Én Benyó Rita vagyok.

Viszontlátásra, viszont hallásra.