Az állam jól költi el az önóját. Erről

választáson dönthet, az 1%-ról viszont

már most is. Az biztos, hogy a Válasz

online-nál mi arra költjük ezt az 1%-ot,

ha nekünk adja, amire ígértük,

újságírásra. Kérjük tehát, hogy adója

1%-ával támogassa a lapunkat támogató

Polgárvilág Alapítványt. Köszönjük.

Ez a Heti Válasz a Válaszonline

podcastja. Köszöntöm a hallgatókat és a

nézőket. Vörös Szabolcs vagyok. Két

szokásos hirdetésünk a műsor elején.

Kérjük, iratkozzanak fel YouTube és

podcast csatornáinkra, lájkolják,

kommenteljék, szuper, köszönjék a

tartalmainkat. Ha pedig támogatónként

csatlakoznának lapunk közösségéhez, napi

és heti hírlevél járérte, illetve havi

klubest meghívó, kérjük a

válaszonline.hu/támogatásoldalt

keressék fel. Másik hirdetnivalónk

továbbra is a Válasz offline legújabb

kiadása. Nerakták az Orbán korszak 50

legpiszkosabb ügylete. Ez a címe.

Keressék a webshopunkban, ennek linkje a

leírásban. Elszámoltatási kézikönyvnek

is tökéletes lesz. Mai műsorunk szinte

határterület a neraktákkal. Arról lesz

szó, milyen állapotban van a magyar

gazdaság, mekkora mozgástere lesz az új

kormánynak, és mennyi idő lesz látható

eredményeket elérni. Vendégeink a Hold

alapkezelőtől érkeztek. Szabó Balázs

vezérigazgató. Szervusz.

>> Szia. Köszöntöm a hallgatókat, nézőket.

>> Illetve Móric Dániel befektetési

igazgató. Szia.

>> Szervusz. Én is köszöntöm a nézőket,

hallgatókat. Na hát április 12-én,

amikor emlékezetes módon a félország még

ünnepelt a Battyányi téren és a

belvárosban,

valószínűleg a holdlogom már a tárban

volt, és másnap élesedett egy elég

kiózanító írás, ami azt vette számba,

hogy milyen kihívásokkal néz szembe a

magyar gazdaság. A szerző talán hat-hét

pontot sorolt fel. Szerintetek ezek

közül melyik a legkomolyabb? Ö mire kell

leginkább figyelni a következő hetekben,

hónapokban?

>> Szerintem egyértelműen a európai

gazdaságnak a problémái azok, amik

megadják a kontextust, és amin igazából

nem is lehet könnyen változtatni. Tehát

az, hogy a kínai ipar leversenyzi az

európai ipart, amíg a 2010-es években

még az európai ipar Németországon

keresztül tudott fejlődni, szárnyalni,

utána a 2018-9 és utána pedig a covid

majd az energiaválság évei során egyre

nyilvánvalóbbá vált, hogy ez egy tartó

strukturális probléma. És hát Szlovákia

és Magyarország az, aki a leginkább be

van ágódva ebbe az ipari értékláncba. És

ez a legnagyobb probléma szerintem, hogy

ezen igazából nem lehet egy-két év alatt

kormányzatnak bármilyen

gazdaságpolitikájával változtatni. Ez

egy ez egy tartósabb adottság, ami

inkább fél évtized évtizedek alatt

változtatható.

>> De akkor most majd beszélünk Nagy

Mártonról és az ő örökségéről, de az ő

német országozása és odamutogatása az

részben jogos volt, és az új kormány is

élhet ezzel a nem is a mi hibánk

érveléssel. Igen, részben jogos volt.

Tehát ez volt egy alap dolog, ami ami

szerintem mindenképpen meghatározta azt,

hogy Magyarországnak mik a a hogy

mondjam, a növekedési adottságai. Tehát

egy ilyen ilyen ipari függőséggel

ezekben az években nehezen lehetett

volna 3-4%-kal lőni. De azért

megjegyzem, hogy voltak olyan időszakok,

amikor ez segített, tehát a covid utáni

ipari fellendülésben pedig Magyarország

relatív győztes volt. Tehát akkor

mondjuk a déli dél-európai államok

voltak nagy pácban, hiszen a szolgáltató

szektor, a turizmus nagyon gyenge volt,

és ők gyengén teljesítettek.

Tehát 21-22-ben Magyarország relatív

nyertese volt ennek a helyzetnek, egy

ciklikus ipari feledésben. Most az

elmúlt négy évben egyértelműen a a

vesztesel. És igen, igazából az előző

kormányzat is erre mutogathatott, és a

következő is mutogathat, amennyiben

persze nem fordul jóra jobbra vagy

jobbra a helyzet.

>> Ez a covid utáni fellendülő időszak volt

az, amikor a kanyarban kellett volna

előznünk.

>> Igen, de hát a kettőt szétválasztanám,

tehát hogy az egy politikai lózunk volt.

Ez a kanyarban kellene előznünk, de

valóban volt egy hatalmas tehát az

iparcikek már a ugye a covid első

lezárása után elképesztően fogytak a

világban. segített a kínai exportnak, de

segített a német exportnak, a magyar

exportnak. Tehát ez ez ez mindenki,

akinek ilyen irányú függősége volt, az

akkoriban jól sült el. Hát 22 óta ez a

sajnos a másik irányba hat.

>> Tényleg Európa minden okozója. Ezt igen,

ezt kiegészném azzal, hogy nehéz

környezet volt az elmúlt négy év, de a

környező országoknak azért ebben a nehéz

időszakban is egy viszonylag

ellenséges ipari környezetben is

sikerült azért növelnie a gazdasági

teljesítményüket. Ezzel szemben

Magyarország tényleg négy éve nem nő,

miközben a legtöbb ország itt a régióban

4-5%-kal már magasabb GDP-t termel, mint

ő, mint 2022-ben. Lengyelország még

inkább. Magyarország azt tényleg

megragadta ezen a szinten. Igazi

stagnálás van. Tehát nyilván van nagyon

sok olyan folyamat, olyan ok, amit

belföldről származik. És egyébként

ezeket kell megváltoztatni, ezeken kell

javítani.

>> Na és ezek micsodák? Szerintem nagyon

fontos a bizalom helyreállítása a nagyon

sok területen. Egyrészt

az üzleti szereplőknek, a vállalkozónak

a bizalmát kell helyreállítani azzal

kapcsolatban, hogy érdemes vállalkozni,

érdemes hosszútávú befektetési

döntéseket, beruházási döntéseket hozni,

mert nem fog megváltozni állandóan a

környezet. ö nem egy ellenséges mezőn

kell küzdeni. Ehhez az kell, hogy kell

egy kiszámítható gazdaságpolitika, nem

állandóan változó, és ilyen tekintetben

az állami beavatkozás a gazdaságban

mindenképpen túlzott volt, és ezt vissza

kell szorítani. Aztán fontos dolog az

is, hogy a az állam helyreállítsa a

bizalmat necsak az üzleti szereplők

felé, hanem a háztartások, a lakosság

felé is. Itt is a kiszámíthatóság és a

hosszú tervezhetőség az egy fontos

dolog. És szerintem nagyon fontos, hogy

az Európai Unió bizalmát is

helyreállítsák Magyarországgal

kapcsolatban, hiszen a az elmúlt négy év

magyar gazdasági stagnálásának a egyik

legfontosabb oka a régiós többi

országához képest az volt, hogy a

beruházások itt teljesen összeomlottak,

tehát körülbelül 20-25%-kal csökkentek

négy év alatt reál értelemben, miközben

ez volt a húzóágazat a régió többi

országában, és nyilván az az EU-s

pénzekkel összefüggésben állt előtt

>> mondtad, hogy a gazdaságszereplői

ellenséges mezőn

gyalogoltak.

Ezt hogy érted?

>> Ezt úgy kell érteni, hogy

>> bocsánat, csak azért kérdezem, mertogy

ugye emlékezhetünk

tudom, nagy autógyáraknak ilyen eszetlen

állami támogatások jutottak.

Ők valószínűleg nem így érvelnének, hogy

ellenséges volt velük az állam. Sőt,

igazából még ellent is mondhatnék

magamnak, mert azt mondhatnám, hogy

igazából az állam nagyon sok helyen

próbált segíteni, és kialakult egy ilyen

járadékvadászat a tekintetben, hogy az

állam az egyik kezével állandóan elvett

a szereplőktől, a másik kezével

megpróbált adni, de hogy ebből valójában

az sült ki, hogy senki sem önmagában a

vállalkozás megtérülését nézte egy

teljesen piaci versenyző környezetben,

hanem azt nézte, hogy hú, hát ehhez

képest milyen állami támogatásokat lehet

igénybe venni. Nyilván fontos az, hogy

ellenséges volt a a tekintetben a

környezet, hogy miközben mondjuk a

régiós országok versenytársai, a magyar

szereplőknek a régiós országban működő

versenytársai hozzájutottak EU-s

pénzekhez, a magyar vállalkozók többsége

nem jutott hozzá. Nem lehetett

pályázatokon nagyon sok esetben rendes

piaci feltételek között elindulni se,

nyerni se, sőt sok sokszor részt venni

sem. Tehát ilyen szempontból is nagyon

sokan kiestek a versenyből.

Szerinted a gazdaságszereplői,

mármint azok, akik 16 év alatt ebbe

szocializálódtak ebbe a járadékvadászós

mentalitásba?

Abba, hogyha közel vagyok a tűzhöz meg a

húsos fazékhoz, akkor tök mindegy milyen

hatékonysággal

üzletelek és viszem a vállalkozásokat.

Az állam majd úgyis a hónom alányul, ha

más nem mondjuk, helytáll a hiteleimért.

Például ez is G7 írta meg talán két

héttel ezelőtt, hogy milyen elképesztő

aknák vannak a rendszerben, hogy hogy

több 100 milliárdra tehető az ilyen

állami garanciás

hitelek a piacon. Szóval, hogy azok a

szereplők, akik ebben szocializálódtak,

vajon át tudnak-e állni csettintésre?

Én itt szétválasztanám a nerv cégeket

meg a meg a nerenkívüli világot, és

inkább a nerenkívüli világról beszélnék,

mert hogy egyrészt azért az még mindig

nagyobb, másrészt az az, ami, hogy

mondjam, ott ott is fel lehet tenni ezt

a kérdést, amit feltettél. Tehát

szerintem együtt kellene kivezetni a a

jutalmat is, meg a büntetést is. Tehát a

jutalom az, hogy folyamatosan a

kisvállalkozások, középvállalkozások

nézik ezeket az állami támogatásokat, és

néha ezek egészen elképesztő. Mondok egy

példát. Mi is néztük, hogy elküldhetünk

oktatásra másfél napra minden kollégát.

Nekünk 120 kollégánk van. És lényegében

kapni fogunk. Attól függetlenül, hogy

átmegy-e utána az oktatáson a teszten,

vagy nem az adott kolléga, kapni fogunk

2,sés5 millió Ft állami támogatást. Na

most ezt annak kontextusában érdemes

értelmezni, hogy hogyha leosztjuk a 9,s

fél millió magyar embert, akkor az

körülbelül 10 millió Ftot termel meg

évente. Most ebben benne vannak a

csecsemők is, meg a nagymamák is, akik

már nem dolgoznak. De hogy akkor

mindenki érti a kontextust, hogy ha egy

évben átlagosan egy magyar 10 millió Ft

értéket állít elő, akkor milyen mértékű

tudott lenni például egy olyan állami

támogatás, ami 2,sés5 millió Ftot hát

viszonylag könnyen odad az egyes

cégeknek. Mi ebbe például nem mentünk

bele, mert úgy voltunk vele, hogy húha,

hát

azért ez nem is tudom, morálisan talán

nekünk erre nincs szükségünk, és ez ez

nem nem feltétlenül

oké. És akkor a másik dolog a a

büntetés, a különadóknak a kérdése. És

hogyha ezt erről a neren kívüli világról

ezt a kettőt egyszerre elemeljük, tehát

a ezeket a szerintem fölösleges és

torzító jutalmazásokat, és a és aztán a

sokszor fölösleges és torzító

büntetéseket, akkor tud egy tisztább

piaci verseny kialakulni.

Eleve méltánytalan sok szempontból egyes

iparágak mennyire vannak büntetve vagy

jutalmazva. Ugye mondtad, hogy az

autógyártók ipari szektor jutalmazva.

Mondok mondjuk a biztosítók német

tulajdonban vannak, leginkább azok

elképesztően büntetve voltak a az elmúlt

három-négy évben. Tehát, hogy van egy

méltánytalanság, meg van ugye az

iparágon belül is, ami ugye még

fontosabb ilyen szempontból a

versenytorzítás szerint, hogy sokszor

hát vagy pont a nagyok, vagy pont a

kicsik voltak büntetve, ez ez változott

iparáktól függően. Tehát rengeteg példát

lehet mondani, és hogyha így

megtisztulunk, akkor jobb piaci verseny

jöhet létre. Még egy példa, erről most

sokat beszélünk, tényleg nagyon érdekes

szerintem, hogy mondjuk a romániai Digi

egy egy tök hagyományos

telekommunikációs szektorban tudott

európai verseny élvonalába kerülni

Spanyolországban ebben a pillanatban

elképesztően megterülő beruházásokat

csinál. 8 millió

ügyfele van a Diginek Spanyolországban.

Tehát van olyan, hogy egy magyar, egy

román, egy lengyel, tehát egy régiós

vállalat. Az egyébként, ha teremtünk

neki tiszta piaci feltételeket, akkor

tud versenyképes lenni akár Európában

is. Ritka az ilyen, nagyon ritka az

ilyen.

Be tudunk törni tömegével magyar cégek

Európába? Persze nem. Ez egy álom, de

mégis ha megteremtjük azt a környezetet,

akkor lehetnek olyan cégek. Ha maradunk

ebben a szerintem ebben a mocsárban,

amiben lényegében most vagyunk, akkor ez

sokkal nehezebb. És akkor csak egy

gondolat, hogy kérdezted ugye, hogy még

amikor beszéltem a német függőségről,

hogy az a az a kontextus, ami adja, vagy

az a legnagyobb probléma. Igen.

És hogyha azt nézzük, hogy románok és

lengyelek miért tudtak nálunk jobban

nőni, akkor a kettőt együtt kell nézni.

Tehát nekik ugye nem volt akkora ipari

kitettségük. Részben döntés, részben

útfüggőség eredmények kevésbé vannak

kitéve akkumulátor, autóiparra. Más az

energiamixük, tehát lengyeleknek több

szénbányájuk van, románok most találtak

nagy gázmezőt és kitermelik, és amúgy is

jobb az energiamixük. Tehát voltak

adottságok, amik miatt a románok, a

lengyelek jobban tudtak nőni, de voltak

azok a tényezők, amiket a a a amiről a

Dani beszélt, amiről most beszélgetünk,

ezek a az államnak a szerepállása. A

utóbbi lehet könnyen változtatni.

Nyilván az ipari kitettségünkön, német

függésen az sokkal lassabban.

>> Dani, bármihoz csak úgy úgy tűnt, mintha

>> volt Igen, volt egy gondolatom azzal

kapcsolatban, hogy hogyan lehet

külföldön sikeres egy egy magyar

vállalkozás.

Aki sikeres lesz, az nem azért lesz

sikeres, mert a a magyar állam

kitalálja, hogy ő fogni szeretné a kezét

ebben a kísérletben, és egyébként

mindent szeretne megadni neki, csak

hagyják működni, vagy meg tud erősödni

Magyarországon azért, mert egy

kiszámítható környezetben dolgozik.

Balázs arról beszélte, hogy le kéne

emelni a jutalmazást is, meg a büntetést

is. Megtehető-e ez egy tolvanással egyik

napról a másikra, mert például mondjuk a

különadók hát elég masszív költségvetési

forrást jelentettek a magyar államnak.

Nem biztos, hogy erről egyik pillanatról

a másikra le lehet és le tud mondani az

új kormány.

>> A jutalmazások több pénzbe kerülnek.

Annyi természetesen, hogy azoknak a

vállalatóknak, akiknek úgymond megvan a

szerződése és elköteleződött a magyar

állam, hogy ő támogatni fogja a

munkahelyi teremtését hosszú éveken

keresztül, nyilván nem lehet egy

pillanatra másikra leállni, csak azt

akarom mondani, hogy ne nem a nem olyan

nagyok a különadók a jutalmazáshoz

képest. Tehát a ha megnézzük a magyar

költségvetést,

régiós összehasonlításban megint

szerintem most van itt az ideje, hogy

tényleg ezt csak úgy mondom mellékesen,

hogy ez nagyon izgalmas, hogy itt ugye

egy viszonylag kis területen van nagyon

sok ország, nagyon hasonló gazdasági

adottságokkal, tehát nagyon sokféle

állami modellt most össze tudunk

hasonlít, meg tudjuk nézni, mit

csináltak a balti országok, hárman

vannak, mit csináltak a lengyelek, a

románok, a csehek, a szlovákok. Tehát ez

egy ez egy tök jó dolog. és hogy ebből a

ebből az bocsánat elfelejtettem a

gondolatot, hogy mire akartam

visszacsatolni a

>> a költségvetési helyzet.

>> A költségvetési helyzetre. Igen. Na,

hogy hogy a költségvetési helyzetet,

hogy abban lógunk ki, hogy nagyon sokat

költünk úgynevezett gazdaság támogatásra

vagy vállalkozástámogatásra. És ez a ez

a legdurvább. A másik, amiben nagyon

kilógunk, az, hogy mennyire mennyivel

támogat, vagy mennyi mennyi pénzbe kerül

a minisztériumok, hivataloknak a

üzemeltetése. És akkor utána lehet

olyanokról beszélni, mint a vallás vagy

a sportnak a a helyzete, de hogy az már

jóval kisebb, mint az előző kettő. Tehát

hogy ha ezek ezeket szerintem együtt

lehetne módosítani, és az én véleményem

én nem vagyok politikus, tehát én

nyugodtan mondhatom, mint gazdasági

szakember, hogy hát mire való a kéthados

felhatalmazás, ha nem arra, hogy ennek a

négy évnek az elején meghozzuk a

fájdalmasabb döntéseket. Én abszolút ezt

szeretném látni. Természetesen értem,

hogy hogy működik a világ, és a

politikusok meg szeretnének népszűek

maradni a szavazók körébe. Tehát egy

tolvonással megtenni az az nyilván nagy

népszerűségvesztést okozna.

>> Dani, van szerinted ennek valami

aranyközépútja ennek az elképesztő ilyen

etatista logikának, hogy mindenben az

állam akar, fogalmazzunk így segíteni,

vagy épp torzítani a piacot.

és a tisztán piaci versenynek, tehát

van-e ennek valami, nem tudom,

egészséges mixe, vagy egyszerűen csak

hagyni kell a gazdaság szereplőit, és

minden elrendeződik?

>> Én inkább az utóbban hiszek, de lehet,

hogy csak azért, mert túl sok

ellenpéldát láttam itt az elmúlt

időszakban, főleg Magyarországon.

Nagyon izgalmas kérdés egyébként, hogy

hogy fog nyúlni a leendő Tiszakormány a

meglévő költségvetési helyzethez, és

hogyan tud ebbe lavírozni. Ha jól tudom,

Kármán Andrásnak is tulajdonképpen ez a

ez a leg legelső feladata, hogy föl kell

térképezni, hogy valójában hogy néz ki a

költségvetés. Biztos van egy csomó olyan

dolog, amit amit most nem lehet tudni.

És azért úgy néznek ki a számok, hogy

lesz egy mondjuk valószínűleg egy 6%

körüli, legalább 6% körüli GDP arányos

költségvetési hiány az idei évben. És be

van égetve a költségvetésbe egy sor

olyan intézkedés, ami a következő néhány

évnek is azért a azt a pályáját

kijelöli, hogy azokban azokban a

területekben nehéz lesz javítani az

egyenleg, de ugyanakkor van egy csomó

mozgástér is, ahogy Balázs is mondta. És

akkor még egyet említenék

kiegészítésképpen ahhoz képest, hogy

ugye messze Magyarország költi itt a

régiós országokban a legtöbbet GDP

arányosan kamatkiadásokra.

Tehát egyébként a az úgynevezett

elsődleges költségvetési egyenleg, ami

ugye megtisztítja a kamatkiadásoktól a

tényleges költségvetési hiányt, az nem

is olyan vészes Magyarországon, és

különösen nem annyira vészes, ha csak

ezt a ezt a számot nézzük.

Ugye körülbelül egy 3 és5 n 4%-ot kell

mondjuk 2026-ban levonni a

kamatkiadásokból, bár még nem tudjuk

teljesen, hogy hogy alakul az év

hátralevő része. Tehát ez a 2% körüli

elsődleges hiány, ez nem olyan vészes

szám, és különösen annak tekintetében

nem vészes, hogy itt Magyarországon

tényleg nem volt négy évig növekedés.

Tehát ha ha növekedés van, azért egy sok

mindent helyre tud tenni, vagy

legalábbis tud sok minden tekintetbe

tudja javítani a költségvetési mozgástér

teret, az államadósság csökkentését, és

egyébként egy idő után a kamatok

csökkentésén keresztül is a a

mozgásteret.

>> Ti hol számítotok

csontvázakra? Tehát amikor Kármán András

bemegy első napján a minisztériumba, és

elkezdi fellapozni a az aktákat, meg a

számokat, elkezdi

átnézni,

hol várható

meglepetés számára szerintetek?

>> Szerintem biztos van egy csomó olyan

titkosított szerződés, amelyik valami

hosszabb távú kötelezettségvállalást

jelent, és nem olyan könnyű kifarolni

belőle. Nem tudjuk, hogy hogy ennek

mekkora lehet a volumene.

>> Nyilván a paks ugye az felmerül.

És az ilyen 1 milliárd kínai hitel, még

1 milliárd euró, nem tudom milyen

helyekről fölvettek.

>> Ott ott valószínűleg az kevésbé, vagy

hát ha finanszírozá első oldalon

kevésbé. Szerintem ott nem annyira

borulhat ki csontváz. Egyébként én nem

gondolom, hogy ez a Magyarország

gazdaságának nagy problémái között lesz,

hogy hogy mit fogunk mit fog ott találni

Kármán András. Valóban lehetnek ilyen

hosszútávú szerződések.

Pont Oroszországgal szemben azt

gondolnám, hogy most a nemzetközi

helyzet úgymond megadja a teret arra,

hogy abból megpróbáljon kifarolni az

ország. Nyilván fogalmunk sincs, mit

fogunk látni, vagy fogalmunk sincs ennek

mi az ára, de hogy hát ha valamikor,

akkor akkor erre történelmi lehetőség

talán most van, hogyha hogy a Paks 2-n

is változtassunk.

>> Ühüm. És akkor van még egy olyan

terület, hogy

>> igazából az elmúlt néhány évben

elképesztően megnőtt a azon hiteleknek a

a volumene GDP most már 10% fölötti

mértéket öltve, amelyikre a magyar

államkészítető kezességet vállal. És

ugye ezek a hitelek olyan

beruházásokat, olyan cégeket

finanszíroznak, amelyek között szerintem

jóval átlag fölött vannak olyanok,

amelyek valamennyire állami

megrendelésekből élnek. forgi

>> például,

>> tehát ugye az egész Vodafone vásárlás

egy állami kezettségvállalássalá

történt.

>> És hogyha ezek kiesnek ezek az állami

pénzek, akkor ugye gondba kerülhetnek

ezek a cégek, miközben az államkészülető

kezességet vállalt ezeknek a

kifizetésére. Tehát ez megnöveheti ilyen

szempontból a a az államadósságot is,

meg a kamatterheket is. És itt azért

nagy változások lehetnek szerintem a

következő néhány évben. Egyébként ez a

készültető kezességvállalás

állami garancia lényegében ez azért

egész Európában a Covid után megnőtt.

Tehát ennek ebben volt egy ilyen

általános trend, de azért Magyarország

él élharcos volt ebben.

>> Ühüm. visszakötnék arra a

blogbejegyzésre, amivel kezdtem a

műsort, ami számba veszi a kihívásokat.

Ebben is felmerül a termelékenység

probléma. Tehát az, hogy még régiós

versenytársakkal összevetve és

egyszerűen nem elég hatékony a magyar

dolgozó, hogy lefordítsam.

Ilyenkor mindig el szoktam szomorodni,

mert arra jutnak ezek az elemzések, hogy

hát itt az oktatásba kell fektetni,

ami hát legalábbis egy évtizedes

projekt. És amikor én szeretnék nagyobb

magyar termelékenységet, akkor még nem

tudom 20 évet kell majd erre várnom, de

azért vannak olyan tényezők is, amik az

oktatás mellett azért javíthatják ezeket

a dolgokat. Ezek micsodák? Szerintem van

néhány olyan dolog, amivel viszonylag

gyorsan lehet javítani a helyzeten.

Tényleg az EU-s pénzek megérkezése azért

az sokat tud segíteni. Ugye látszólag

ettől nem lesz termelékenyebb egy egy

munkás, csak több forrás érkezik a

gazdaság olcsóbb finanszírozással, és

összességében ez tudja a termelékenység

növekedését eredményezni. Ugye a

gazdaság hosszútávon ugye alapvetően két

dolog miatt tud nőni. Egyrészt az, hogy

mennyien dolgoznak benne, másrészt az,

hogy milyen termelékenyen teszik.

Az egész középkelet-Európának az elmúlt

másfél évtizede, és egyébként különösen

Magyarországnak arról szólt, hogy minél

több embert bevonzott a tőkepia vagy a

munka munkaerőpiacra és minél többen

kezdtek el dolgozni

és lényegében most ezzel szerintem egy

lassan elért egy olyan fizikai korlátot,

hogy nagyon nehéz ennél érdemben több

embert bevonzani, hogy dolgozzon. Tehát

a magyar foglalkoztatási ráta

a klasszikus munkaképes korúak körében

az már nyugat-európai szinte hollandné

német szinten van. Tehát ott már nincs

nagyon tartalék. És itt jön a nehezebb

feladat, hogy hogyan lehet a

termelékenységet javítani. És

gyakorlatilag az EU-s pénzek

érkeztésével biztos, hogy kap egy

löketet a magyar gazdaság, és ez rövid

távon fogja növelni a termelékenységet.

Van sok olyan elhalasztott beruházás,

ami szintén egyébként megérkezhet egy

kiszámítható környezetbe. De ahogy te is

mondtad, az alapvető ellátórendszerek,

oktatás, egészségügy,

lakhatás, ezek olyan dolgok, amelyeket

hosszú távon lehet csak rendbe rakni,

hogy ez érdemben változtasson

Magyarország gazdasági növekedési

pályáján.

Vázs

>> azért fullad mindig unalomba ez a kérdés

és az erreadott válasz, mertogy ezt ezt

igazából így a makro közgazdászok nem

tudják így jól elmesélni, hogy holnap ez

hogy fog megváltozni. És és közben meg

nagyon nagy az igény, látom

mindannyiunkban, hogy ez valahogy

gyorsabban változzon. Tehát én most itt

tudok szólni azokhoz, akik a kis és

középvállalkozásokba tudnak tenni

tulajdonosként, cégvezetőként,

dolgozóként, ott dolgoznak. Szólok

magunkhoz is, a Hold is egy 120 fős kis

és középvállalkozás, hogy mindenki a

saját területén azt keresse meg, hogy

hogy tud a saját értékláncában nagyobb

hatékonyságot elérni, hogy tud nagyobb

hozzáadott értéket csinálni. És mi most

nem tudjuk elmesélni, hogy ez mit jelent

az építőiparban, mert nem dolgozunk az

építőiparban. Ugye meséltem egy példát

ugye a telekommunikációs szektorban,

hogy a a Digi az elért egy ilyen

szintre. Hát mi éppen hiába volt Erdélyi

magyar a tulajdonosra, mi őt elkergettük

az országból, és helyette megbeszéltük,

hogy államilag támogatott

hitellel támogattunk egy olyan állami

felvásárlást, vagy hát félállami

felvásárlást, akkor nevezzük így, ami

egyébként csökkentette a piacienyt,

tehát hogy látunk olyan helyeket, ahol

az állam rossz rosszat csinált, mint a

telekommunikációs szektor, hogy

elkergetjük a hatékonyat, és csinálunk

egy egy kevésbé versenyző, kevésbé

hatékony piaci struktúrát, de de hogy

valójában Ö nagyon ritka vagy kevesebb

az ilyen iskola például látjuk, hogy

rossz dolog volt és akkor nem csináltunk

volna semmit, az is jobb lenne. De hogy

tudjuk jól csinálni az, kedves

vállalatvezetők, kedves KKV dolgozók,

nálatok van a tudás kulcsa. Mi innen

makró közgazdászok ezt nem tudjuk

elmesélni.

>> Itt visszahoznám a hosszút a bizalmat

meg a hosszútávú gondolkodást. Ugye

mindig Ausztriát próbálja utolérni

Magyarország. És akkor nekem az ez a

kedvenc példám. nagyon sokat járok

Ausztriába, és úgy próbálom számolgatni,

hogy aki ott mondjuk egy hüttét

üzemeltet,

annak úgy miért éri meg a dolog, mert

úgy úgy nem jön ki annyira a matek, hogy

ez valami fantasztikus biznisz lenne. És

azért éri meg meg a meg a matek, mert

úgy tud számolni, hogy ő ezt még 30 évig

fogja üzemeltetni. És Magyarországon nem

lehet beruházási döntést hozni, hogyha

attól fél az ember, hogy két év múlva

vagy tönkreteszik a környezetet, vagy

különadót kap, vagy jön egy ellenséges

szereplő, akit előnybe hoz az állam, egy

olyan versenytárs, vagy egyéb esetleg

megkeresi egy szereplő és

kényszerhelyzetbe hozza, hogy neki ki

kell ebből szállni. Tehát nem lehet

olyan nem lehet tett eddig olyan

beruházási döntést hozni, ami egyébként

a hatékonyságot úgy javítsa, hogy az

hosszú távon térül meg. Tehát

Magyarországon a legtöbb beruházási

döntés az olyan alapon született meg,

hogy a következő egy két-három évben

megtérül-e vagy sem. Hogyha 10 év alatt

térül meg, azt egyébként nem nagyon

szerették már meghozni a a a az a

gazdasági aktorok.

>> Csak egy oldalvágás, hogy szerintetek ez

a rendszer önsúlya volt ez a típusú

hozzáállás, hogy odamegyünk és elvesszük

a működő cégedet, aminek 10 évvel később

az a hozadéka, hogy nem mernek

Magyarországra beruházások jönni. Ez

nagyon ritkán történt meg, de ennek az

üzenete, hogy történhet ilyen, az sokkal

többet rombolta, hogyha az elmúlt 16

évet nézzük. Tehát az a félelem, ami ami

vagy valós volt, vagy nem volt valós

adott helyzetben, az rengeteget rombolt.

Tehát az, amit a Dani mond, tehát

mindenki képzelj el, hogy befektetek 100

Ft-ot, és Ausztriába 100 eur-t inkább,

azt mondja, hogy elég, ha 3-4 eurót

fogok kapni vissza ebből évente, mert

mert tudok számolni, hogy 20 év múlva is

itt lesz a Magyarországon ez. 1020 most

ott forintba számolunk, 100 Ftot

befektok, 1020 30-40 Ftokat várok

vissza. Na most ugye akkor gondoljuk át,

hogy hány olyan típusú beruházást látunk

magunk előtt, ami megvalósulhat úgy,

hogy 10 20 30 40 Ft jönsza. Vagy hány

olyan, ami 3-4 EUR-val? Hát sokkal több,

ami 3-4 EUR-val, ugye az sokkal kevésbé

várok el jó beruházást, akkor sok több

sokkal több beruházás fog fog

megvalósulni. Úgyhogy úgy szerintem itt

dimenzióváltás is lehetséges, hogyha ez

a ez a bizalom visszatér. Ezt persze

hangsúlyozom megint csak, hogy ez egy

megint egy makrogazdasági logika. Tehát

ezt mindenkinek a saját iparágába kell

értelmezni, hogy ez mit jelent, és hát

azok egészen eltérnek egymástól. És a

tökepiacon is látszik ennek a hatása.

Tehát azoknak az országoknak, amelyeknél

a nagy a kiszámíthatatlanság és kicsi a

bizalom a gazdaságpolitika vagy a

aktuális kormánnyal szemben, mindig

magasabb kamatot kell fizetniük, mindig

el kell azt szenvedniük, hogy a a

lakosság, a vállalatok azon törik a

fejüket, hogy hogyan tehetik külföldre a

megtakarításukat, hogy biztonságban

legyen, hogyan hogyan diverzifikálhatják

úgy az üzletüket, hogy ne annyira

függjön Magyarországtól. Amik egyébként

költséges dolgok. költséges dolgok az

államnak is, meg a szereplőknek is.

>> És ha az új gazdasági miniszter, vagy az

új kormány azt mondja, hogy szívemre

teszem a kezem, és azt mondom, hogy nem

fogom elvenni egy vállalkozónak se a jól

működő biznisét,

akkor ez ettől helyre állt a bizalom.

>> Ömában még nem. Nyilván nagyon fontos,

hogy egy kiszámítható költségvetési

pálya legyen, kiszámítható adó és

jövedelempolitikával,

és szerintem nem véletlenül hangsúlyozza

a a Tisza gazdaság politikája azt, hogy

minden áron az euróbevezetés az nagyon

nagyon fontos, mert ez pont egy olyan

horgonyt jelenthet, egy olyan

kapaszkodót minden szereplőnek, hogyha

ezt tényleg hitelesen tudják csinálni,

összességében ezzel nagyon-nagyon sokat

tudnak segíteni a reálgazdaságnak is,

meg igazából a tőkepiacnak is csökkentve

Magyarország finanszírozási költségeit.

>> Itt most kiemelve a két releváns

miniszter, tehát azért van egy ilyen

személyes bizalomkérdés. Tehát kapitány

Istvánról vagy Kármá Andrásról el

tudom-e képzelni, hogy egy ilyen világot

szeretne létrehozni, üzemeltetni a

válaszom a leghatározottabban, hogy nem

nem tudom róluk elképzelni. Tehát ilyen

értelemben az én fejemben most ez a

bizalom adott. És ez ez már önmagában

fontos, hogy szerintem nagyon sokan más

szereplők is pont így gondolkodnak.

Későbbre akartam hozni, de akkor

szerintem most van itt az ideje az euro

kérdésének. Ugye erről Magyar Péter a

győzelme másnapján a három órás

sajtótájékoztatón beszélt, és lássad át,

Kristin Lagard, Európai Központi Bank

elnök, meg is dicsérte. Nem tudom mikor

volt ilyen utoljára, hogy Christin

Lagard Magyarországot dicséri.

Ennek mi az üzenete? Azt képzelem, hogy

szerintetek ez nem a globalista

háttérhatalomnak egy buksi simogatása,

hanem ez tényleg segíthet abban, hogy

Magyarországra ne egy ilyen véres

rangyként tekintsenek. Nyilván a

vidékormány nagyon sok fejfást okozott

az Európai Uniónak, és az Európai

Uniónak szerintem nagyon fontos, hogy

egy ilyen helyzet ne történhessen újra

meg. És ebben azt

lehet látni, érzékelni, hogy nagyon

komoly támogatást

kap, és valószínűleg fog is kapni a a

leendő magyar kormány a tekintetben,

hogy hogy közelebb kerüljön, vagy

visszasodródjon

az Európai Unióhoz.

Pont tegnap néztem rá egy olyan ábrára,

hogy én már 25 éve dolgozom a

alapkezelői szakmába, és ugye a 2000-es

évek elején ott ott rendszeresen ez

felmerült ez a téma, hogy mikor

csatlakozik Magyarország a az

eurozónához,

>> ami 2007 volt az első dátum, vagy

>> igen, volt mindig egy ilyen T+ 5-ös

dátum, hogy majd a köv öt év, pont öt év

múlva, és ezt ugye mindig lehetett

követni, de ez egy ilyen gördülőt volt,

mert sose következett ugye be, és

ott volt egyre egy jó indikátor, ami azt

próbáltam mérni, hogy

hogy mit áraz ebből a piac. Az méghozzá

az úgy nézett ki, hogy az volt a

feltételezés, hogyha öt év múlva

Magyarországon euró lesz, akkor

lényegében az öt év múlvai magyar

állampapír hozamoknak körülbelül

ugyanott kéne lennie, mint amit a piac

áraz, hogy öt év múlva a német

állampapír piaci hozamok lesznek. Ugye

ez még 2007-et megelőző, 2008-as

válságot megelőzően volt, akkor még az

volt a vélekedés, hogy ugye ha valaki

belép az eurozónába, akkor minden

országnak ugyanolyan lesz a

hozamszintje. Ugye utána azóta tudjuk,

hogy nem, mert kockázatosabb és kevésbé

kockázatosabb országok kibocsátók

vannak. Tehát most már az eurozónán

belül sem ugyanaz a kötvényhozama

Horvátországnak, Bulgáriának, meg

Németországnak, meg Franciaországnak. De

hogy nagyjából most ugye ha megnézzük

ezt a dolgot, hogy most mit ár az a

piac, akkor öt év múlva körülbelül egy

ilyen 0,6 0,7 0,8% ponttal kellene, hogy

magasabb hozamon forogjon a magyar

állampapír

mint a mint a a német, amit most áraz a

piac. És ehhez képest egy körülbelül

2,3% ponttal van most magasabban az öt

év múlva kezdődő öt éves időszakra

árazott hozam. Tehát ezt így vég

mondhatjuk, hogy mennyi, hogy mondjuk a

német 3%-on áll.

>> A német 3%-on áll, a magyar meg

lényegében a 6%-on áll. Kicsit alatta,

mert a öt év múlva kezdődött éves

időszaknál ak picit picit kisebb, ez

inkább ilyen 5,6 körül van, miközben a

német 3,12 körül. Tehát most nagyjából k

2,3 2,4 2,5% pont az a különbség, amit a

piac így most jelen pillanatban áraz,

ami valamit mutat azzal kapcsolatban,

hogy mi a milyen valószínűsiséget ad

annak, hogy Magyarországon tényleg öt év

múlva euró lesz. Ez a szám ez mondjuk

egy hónappal korábban, ez több mint 100

bázispontal, tehát 1% ponttal magasabb

volt.

>> És Balázs, szerinted lehet öt év múlva?

Ez így komoly komolyan vehető ambíció a

leendő kormány részéről?

Vagy tényleg be kellett mondani, mert

egyszerűen

gyorsan és sokat javíthat az ország

megítélésén. Én mondjuk Mi Hazánk

politikusként most kezdenék el,

hogy mondjam, betárazni a szűkösebb

időkre, mert ez egy támadható felület,

hát hogy mondjam, magyar néple néplélek

alapon.

Hát a a közvédelmi kutatások alapján,

amiket én láttam egyébként a Magyar

Társadalom döntő többsége támogatja az

eurót, hiszen szerintem mindenki valahol

érzi, hogy ez a ez a forint ez

kockázatokat jelentett, illetve hát

asszociál vagy jogosan, vagy kevésbé

jogosan valamiféle gazdagsággal, hogyha

nálunk is euró lenne, akkor mi egy

gazdagabb ország leszünk, hiszen

általában a gazdagabb országokban van

euró. Magyar emberek nem akir ne én azt

akartam, hogy magyar emberek nem gyakran

járnak Bulgáriába.

Nem tudom megmondani, hogy a tehát, hogy

az Európai Unió is majd hogy kezeli azt,

hogyha azért rögös az út oda, hogy 3%

alatt legyen a költségvetési hiány. Ugye

mári kritériumokat teljesíteni kell, nem

tudom ugye stabil euró forint legyen. Ez

megint olyan, hogy ha jó a külső

környezet, akkor ezek könnyebben

megvalósíthatóak, ha rossz. Tehát hogyha

az iráni háború az nem tudom hosszú

hónapokra, évekre elhúzódik és magasabb

marad az energiára, akkor minden sokkal

nehezebb, mintogyha éppen a megegyezés

felé haladunk és akkor még ki tudja

milyen kockázatok jönnek be a következő

öt évbe, ha csak visszanézünk az előző

ötre, hogy volt egy Covid meg egy

orosz-ukrán háború energiaválsággal.

Tehát, hogy azért ezeken sok múlik.

Teoretikusan egy jó szenárióban

lehetséges. És amit akarok mondani, hogy

na ez az a ennek az erős bejelentése az,

amit ma lehet tenni és ez ma elkezdi

olcsóbbá tenni. Ugye a Dani beszélt a

kockázati prémiumról kifejtette, hogy

hogy mérjük és hogy milyen különbségek

vannak. Tehát így lehet pillanatok alatt

olcsóbbá tenni egy országot.

Így lehet segíteni most a magyar

gazdaságon, hogy azt mondjuk, hogy van

egy cél. Egyébként nagyon lelkesítő a

cél, vagy engem nagyon lelkesít a cél.

Összességében ez kevesebb kockázat

jelent a magyar gazdaságnak szerintem,

hogyha eurozóna tag lesz. Erről lehet

vitatkozni közgazdászok, hogy lehet-e

olyan helyzet, amikor ez rossz vagy jó.

Ez ezerről lehet vitatkozni. Most ezt ne

nyissuk ki, de hogy összességében azt

gondolom kevesebb kockázatot jelent, ha

ha ha az Eurozóna ország leszünk. És és

egyébként jó célokat kell elérni ahhoz,

hogy ide beléphessünk. Stabil gazdaságot

kell elérnünk amit amit itt beszéltünk,

inflációval, forint árfolyammal,

adóssággal satöbbi költségvetésényel

kapcsolatban. Tehát ez ez egy ez egy

nagyon nagyon lelkesítővé teszi a azt

gondolom a gazdasági szereplőket. régiós

országok közül nem véletlenül éppen

Magyarországon a legmagasabb az euro

támogatottsága, mert a cseheknek például

kevesebb hajuk van a a saját

devizájukkal, mert a csehek

gazdaságpolitika az elég prudensen

működött. Tehát igazából vannak előnyei

is, ahogy mondta Balázs a a az önálló

devizának és az önálló nagyobb

mozgástérnek a monetáris politikában,

akkor hogyha egyébként nem él vissza a

gazdaságpolitika ezekkel az előnyökkel.

Tehát hogyha egyébként ezt nem jól

használja, ezzel sokkal több kárt tud

okozni. És az elmúlt néhány évtizedben

Magyarországon igazából a lakosság meg a

vállalatok is azzal találkoztak, hogy

ebből nekik inkább hátrányok származott.

Nem véletlenül támogatják azt. A cse

korona az ott van, mint 15 éve. A cse

kamat az alig magasabb, mint az eurós

kamat. Innentől kezdve a cse igazából

miért érezzék úgy, hogy olyan nagyon jó

az euró? Hát nagyjából majdnem

ugyanolyan, mintha cse korona van, vagy

euro. Nincs ez a fajta gondolat, ami itt

Magyarországon megjelenik, hogy a

gazdagabb országokban van euró, merthogy

megszokták. És akkor most említettem a D

koronát, vagy nem tudom, ami meg egészen

más világ. Nyilván az oda is van fixálva

az euróhoz. Csak azt akarom mondani,

hogy hogy ezek azért így különböznek az

országok között. És hát Magyarország

azért, mert ilyen magas infláció volt a

három évvel ezelőtt, ez nyilván mi

megszenvedtük, meg ilyen forint

árfolyamváltozások, ezért mi ezt

megszenvedtük, és valószínűleg ezért

jobban vágyunk az euróban, ahogy Dani is

mondta. Az, hogy most 360 körül van a

euró forint árfolyam, az emiatt van,

hogy Magyar Péter ezt április 13-án

délelőtt bemondta.

>> Előtte is elég erős volt a forint már.

Tehát a tavalyi év története az volt,

hogy a világ egyik legjobban teljesítő

devizája volt a forint. És erre jött még

egy egy plusz löket, hogy hogy

valószínűleg a választások előtt is a a

piac már elkezdte árazni azt, hogy a

Tisza győzni fog. Ezért is erősödött a

forint.

És jött még egy extröket, hogy ilyen

arányú kéthadós győzelem, ahol egyébként

sokkal nagyobb mozgástere lesz a

Tiszának, ez ez további forintősödést

okozott. Ugye nagyon erősnek érezzük ezt

a forintot. És az az érdekes, hogy ugye

nem csak a nominális árfolyamot szokták

ilyenkor nézni, az úgynevezett reál

árfolyamot, ami figyelembe veszi, hogy

Magyarországon mekkora volt az infláció

a környező országok meg az eurozóna

inflációjához képest. És a környező

országok devizái képest a forint az

egyik legkevésbé drága. Tehát a

lengyezlotyi meg a cse korona, azok a

forinthoz képest erősödtek, és nem volt

és a és az inflációjuk sem volt sokkal

alacsonyabb, tehát hogy valójában

kifejezetten

az egész régióban nagyon erősek a

devizák. Bármennyire is tűnik most úgy,

hogy a a forint az elképesztő erős. A

Zotyihoz képest ez relatíven még

rálárfejem tekint még mindig egy kicsit

olcsó.

Nézzünk egy kicsit vissza, még mielőtt

itt a vágyakat meg a terveket még tovább

vesézzük ki.

Egy mondatot Nagy Mártonról azért

szerintem szentelhetünk ebben a

podcastban.

Ugye egy ilyen gazdasági gurút lett ő

kormányba behívva. Orbán Viktor mondta

is, hogy ő nem politikust keres, hanem

hanem szakembert.

Retrospektíven mi szerintetek az ő

öröksége? Nem tudom, lehet-e ezzel a

pátoszos szóval fogalmazni. Az ilyen

itt-ott előbbújó fideszes

fejükre ham szóró bűnbánók például

nevezték már meg őt a kudarc egyik

legfőbb felelősének.

Ti mit gondoltok róla? Ö azt gondolom,

hogy Nagy Mártonnak egyébként volt egy

szakmai respektje összességében a

2010-es években, tehát azt a más

közgazdászok, vagy én se vitatnám, hogy

a Nagy Márton az nagyon jól érti a

gazdasági összefüggéseket, összességében

nagyon művelt.

Ö abban a szerepben, amibe került itt az

elmúlt négy-h évben összességében, azt

gondolom, hogy kiszolgálta

végeredményben a felső politikai

érdekeket

ami az volt, hogy a politikai

kommunikációnak kell elsősorban

megfelelni, ami olykor az volt, hogy

bizonyos társadalmi csoportoknak

hirtelen kell segíteni, legyenek azok a

vállalatok, legyen ez a árstoppok vagy

árstopokhoz kötődő változtatások.

bizonyos helyzetekben valakiket

büntetünk, ugye legyenek ezek a

különadók. Nyilván sokszor ezek persze

összefüggtek gazdasági kényszerekkel, de

mégis hát nem lehet Magyarországon adót

emelni, mert a politikának a tehát a

kommunikáció azt mondja, hogy nem lehet

olyat mondani a Fidesz kormányban, hogy

adót emeltünk, de hát adót kell emelni,

akkor mit teszünk? Akkor azt mondjuk,

hogy a a külön adót emeltünk, és akkor

azt nem mi fizetjük, hanem a bankok

fizetik, meg a telekommunikáció, meg a

biztosító, meg az akárki. Tehát, hogy

enne ebben a keretben igazából Nagy

Márton elfogadta az állásajánlatot, hogy

ő legyen a gazdasági miniszter, és hát

ebben a keretben is működött. És

szerintem innentől kezdve ez ragad

igazából rá. Ez a nagyon gyors

változtatások, gyors beavatkozások,

folyton rövid távutcoknak megfelelő,

hogy hirtelen gazdasági növekedést kell,

akkor gyorsan a fogyasztást segítsük

meg, meg akkor repülő rajt legyen, meg

ugye még kanyarban előzünk, meg szóval

szóval sok minden volt itt, de hogy a

lényeg az, hogy mindig gyorsan

változtassunk és és és meg tudunk

felelni a politikai céloknak, politikai

kommunikációs céloknak és és hát

szerintem ez ez tankönyvileg is le van

írva, hogy ez nem nagyon szokott

működni, ugye Ugye rövid távon el lehet

vele érni dolgokat, mert hát ha

besapkázzuk a benzinárat, akkor 595 lesz

a benzin, meg 615 a gázolaj, tehát

dízel. És akkor oké, akkor akkor ezt

most elértük úgymond. Tessék, akkor

mondhatja a kommunikáció, hogy itt van

az egyik vagy legolcsóbb benzin a benzin

Európában, de hát ugye ennek hosszútávú

problémák eredményhez, mint például,

hogy ez megy be az adósságba az a

különbözet, amit nem fizetünk meg.

Tehát, hogy nincsenek csodák. És

szerintem ezek a célok a végére

összeakadtak, összeomlott bizonyos

szempontból ez a rendszer, hogy már

annyi embert jutalmaztunk, meg annyi

céget, meg annyi embert büntettünk, meg

meg annyi céget, meg meg már tehát már

már nem tudtuk, hogy hol áll a fejünk.

Össze-vissza beavatkoztunk a mi

piacunkon. Dani meg én is tudunk

példákat mondani, ugye tranzakciós

adónak a illeték változtatásai, akkor

az, hogy állampapírt kell tartani

kötelezően a portfóliókban, de akkor nem

lehetett, hogy akkor nem tudták elérni,

hogy akkor magyar állampapírt akkor

akkor tehát, hogy ilyen ilyen egészen

egészen bonyolult ilyen als szektoraiba

így belement a gazdaságnak és bonyolult

kérdésekbe, aminek már senki nem látta a

második, harmadik, ezredik körös

hatásait. Tehát tehát egy ilyen ez egy

ilyen egy ilyen óriás káosz alakul

szerintem összességében. És végülis ez

sajnos az ő hagyatéka. Az, hogy a

politikai felelősséget vele vitetik el

egyébként az az nyilván túlzás, de hát

mi nem ennek a témának vagyunk a

szakértői, nem rajta múlt. Nyilván ez a

négy év gazdaságilag így is, úgy is Nagy

Mártonnal vagy anélkül is ugyanígy

hasonlóan alakult volna. Igen, sajnos az

öröksége ennek, hogy hogy a rövidtávú

célok érdekében egyébként hosszú távon

azért elég nagy károkat

okozhatott. Megint csak ezt a

kiszámíthatathatóságot kell, hogy

felhozzam. Nyilván egy olyan

gazdaságpolitikát

i cél elérésére vállalkozott, és nyilván

ennek a az alakításában valószínűleg

neki is volt szerepe, hogy hogy

egyébként ez legyen az irány, ami

szerintem egyébként hosszútávon egy kis

nyitott gazdaságban nem biztos, hogy

sikeresen tud működni. Ez pedig a

fogyasztás felpörgetése

és a deviza leértékelésen keresztül meg

egyébként az exportnak a támogatása.

Nyilván az fontos egy kis nyitott

gazdaságban, hogy az export milyen

teljesítményre képes, de

aziszem alapvetően politikai célok

vezérelték azt a dolgot, hogy minél

erőteljesebb bérnövekedést

kellett létrehozni, és aminek infláció

lett az eredménye, azt pedig

adminisztratív eszközökkel kellett

elnyomni.

akarok még egy, tehát konkrét példát nem

fogok mondani. Én sokat nyilván mi ebben

a szakmában vagyunk, sokat hallottam a

Nagy Márton beszélni. Tehát ő olyan

miniszter volt, aki aki meg merte

mondani, hogy ez a cég jó, ez a cég nem

jó. És tehát rá tudott mutatni egyes

iparekban, hogy na ennek a cégnek kéne

nagyobbnak lennie, többet csinálni, az

meg legyen kisebb, mert az az meg rossz.

Na most ugye szerintem önmagában, ha

valaki erre vállalkozik miniszterként

vagy gazdasági irányítójaként,

az az egy fajta hübris. Tehát hogy az a

az az egy olyan dolog, hogy

kik vagyunk, kik ki ő ki, kik vagyunk

mi, ki akárki, aki aki azt mondja, hogy

hát ennyi ennyi iparhág van ugye egy

gazdaságban, ennyi alszegmens van egy

gazdaságban, nem lehet megmondani.

Nekünk pont az a munkánk egyébként ugye,

hogy különböző iparágokban próbáljuk

megtalálni a a befektetéseket, hogy

melyik jó, melyik nem jó. És hát ugye

örülünk, ha 10-ből hatot eltalálunk és

négyet hibázunk, mert akkor már jó a

várható értéke a ugye a befektetésünk

hozamainak. Tehát mi szerintem látjuk

azt, hogy hát ehhez a kérdéshe az, hogy

ki a jó cég, meg ki a nem jó cég, meg mi

lesz, meg az ehhez hatalmas alázattal

kell állni, mert ez egy iszonyatosan

nehéz dolog. Nem lehet olyat, hogy egy

ember megmutatja, hogy ez jó-nem jó,

mert mert vagy igaza van, vagy nem

igaza, vagy nincs igaza, és aztán meg ha

meg beleavatkozik, és rosszul tette, az

sokkal nagyobb károkat okoz. Tehát ilyen

szempontból ez egy ez szerintem egy

novum volt itt.

>> Sőt, ugye ez tökepiaci, pénzpiaci

mutatókra is igaz volt, hogy ő

határozottan elmondta, hogy szerinte

ennek itt a helye

bankközi kamatoknak, hitelkockati

feláraknak,

>> ugye hány darab bank végén megnevezte a

bankokat, tehát ugye az nyilvános is

volt, de más iparágakban is

nyilatkozott, hogy ennek meg annak kéne

vagy nem kéne maradnia.

Itt lennék arra kíváncsi, hogy ha már a

munkátokról beszéltetek,

ti láttok bármilyen magatartásváltozást

a nem tudom saját ügyfélkörötökben

április 12e óta?

>> Nem, nem látunk. Egyébként én

összességben azt tudom mondani, hogy a

választások előtt az aktivitás

lecsökkent. Tehát nekünk van egy online

vagyonkezelésünk, és ott azért jobb ezt

mérni, mert ott nagyon sok darab ügyfél

van, és ott sokkal jobban mérhetőek a

változások. És egyébként bármiféle

aktivitás az az lecsökkent a választások

előtt, de ezt én egyelőre annak tudom

be, hogy hát nem tudom az embereket a

választásoknak a kimenetel érdekelte.

Annyi videót kellett megnézni az

interneten minden este, ha az ember

hazament munka után, amit már nem bírt

el. Tehát itt tényleg egy ilyen

választási lácban égett az ország. És

egyébként már az elmúlt egy hétben is ez

az aktivitás kezdett visszatérni a az

online vagyonkezelésünkben, de de

igazából szerintem a nagy kérdés az

lesz, hogy az euró forinthoz hogy állnak

a a az ügyfelek, vagy a akik ugye a

befektetésekről döntenek. Tehát

szerintem ott érdemes a mintát majd

vizsgálni. Ugye az elmúlt években azt

láttuk, hogy egyre inkább Euróban

keresik a magyarok a megtakarítást. És

hát most, hogy egyébként teljesen újra

kell gondolnunk, hogy mit jelent az euro

forint, hát a forintból is euró lesz,

hogy na most akkor ez mit jelent, és

hogy szerintem itt majd lehet, hogy

látunk változtatásokat, vagy legalábbis

sok kérdést, illetve mi is most újra

gondoljuk, hogy erről hogy kell

gondolkodni, mert eddig ugye megvoltak

ezek a minták, hogy a forintot mindig

úgy mellékesen gyengül, a kormányzat azt

szereti, támogatja az exportöket, ez

mindig egy kis stimulus, ahol megint

csak a rövid táv előnyére, a hosszú táv

kárára. Tehát megvoltak ezek a ezek a

rutinok. És most ezek a rutinok, hát

hogyha valami hasonló árfolyamon

bemegyünk az eurozonába öt év múlva,

akkor ezek a rutinok ezek hát ezeket

engedjük el. Csak egyébként nehéz, mert

mert ebben voltunk személyesen csak

ennyi, hogy hallom a utaztam a buszon

szombat reggel, és akkor hallom mögöttem

egy ül egy úriember, egy ilyen 40-es

úriember, és akkor arról beszél

valakivel a telefonon, hogy hát ő 60000

eurt vett valami valaminek a kapcsán, és

hogy hát most ez így nem jó, mert mert

most már 360 a Ft ez, de hát úgy is

visszamegy. Mondta mondta a buszon. És

akkor nem mertem úgy szólni, hogy igen,

de amúgy gondold át, mert úgy is

visszamegy, mindig visszament, de hogy

most gondold át, hogy lehet, hogy valami

tök más van. Nyilván nem mertem

odaszólni, de hogy szerintem a magyar

lakosság még ebben a rutinban van, és

hát ezt újra kell gondolni.

>> Igen, eddig egy irány utca volt. Tehát

gyakorlatilag a magyar lakosság mindig

úgy gondolkodott, hogyha a forint

erősödik, akkor akkor növelni kell az

euro arányát, meg kell venni kell még

euróból. Függetlenül attól, hogy

egyébként ez egy rossz stratégia volt a

tekintetben, hogyha figyelembe vesszük a

kamatkülönbözeteket,

akkor lényegében soha nem érte meg,

hogyha valaki két-három évnél tovább

hajlandó volt egy befektetésben ülni,

devizát tartani. Tehát mindig forintot

volt érdemes tartani, mert ugye

Magyarországon annyival magasabb volt a

kamatszint, hogy hogy ez ellensúlyozta a

forint leértékelődését.

Szerintem a a kétharmadoshados

Tiszagyőzelem után az első reakciók

valószínűleg még most is ezek lehetnek a

lakosság részéről. ezek a beégett

minták. És ez a kérdés, igen, ahogy

Volás is mondta, hogy az fog-e változni.

>> Na de hát már annyira jó hely vagyunk,

hogy 60000 euról a buszon beszélgetünk.

Szóval végül is ezt ezt én jó élnek

gondolom. Picit még vissza a

személyekhez. Beszéltünk már Kármán

Andrásról meg Kapitány Istvánról, csak

hogy kormánymédia terminusokban

ez a erztesel lobbi, ugye

szerintetek

az ő kinevezésük, az ő pozícióba

hozásuk, az ő szerepeltetésük

min fog változtatni a nemzetközi

megítélés szempontjából? Fontos-e az,

hogy hogy ők ketten vannak ebben a

kulcspozícióban? Ugye Kármán András

államtitkárként már egy egy sikeres

költségvetési konszolidációs időszakot

letett az asztalra, ugye 2010-11-ben.

Tehát én úgy látom, meg olyan

elemzéseket olvasva, amelyek itt az

elmúlt egy-két hétben születtek, hogy

hogy a piac igenis bizalma szavazott,

az ő személynek örül és

hasonló

eredményeket vár, mint ami akkor

történt. És nyilván ehhez az kell, hogy

akkor a költségvetést valamennyire

rendbe kell hozni. És ezzel egy nagyon

izgalmas kérdés lesz, hogy

ebben Kármáns mekkora, milyen szabad

kezet kap? ö teljesen szakmai szempontok

alapján tud-e működni, vagy vannak olyan

szempontok, hogy a hogy a Tisza

kampányában ö voltak igenis komoly

volumenű költségvetési hiányromboló

ígéretek, amelyeket egyébként be kell

tartani, mert ugye ez a legizgalmasabb

kérdés most valójában, hogy ha látjuk

már a költségvetés valós helyzetét,

akkor valószínűleg nem az idei évi, de a

jövő évi költségvetési pályára azért

nagyon kíváncsi a a a piac. És hát

bizony a ugye a költségvetés

tekintetében már fél évvel ezelőtt is

beszélgettük a kollégákkal, hogy hát

átmenetileg a legrosszabb helyzet az

lesz, hogyha a Tisza nyer és megtartja a

Fidesz kormány ígéreteit is, és betartja

azokat is, amik ő ígért, mert akkor az

egy az egy jóval magasabb költségvetési

hiányt jelent. De de mondom, van

egyébként sok tekintetben azért még

lehetőség a a javításra.

közbeszerzések

tényleg érdemben felülárazottak voltak,

tehát ott szerintem akár a GDP 1%-át is

meg lehet idővel spórolni

kamatkiadásokon keresztül is.

Azt gondolom, hogy Kapitány István

személynek is örül a piac, bár ő ilyen

pozícióban még ugye kevésbé vagy nem

tudott még bizonyítani, de de szerintem

a piac egyértelműen a bizalommal fordul

felé is.

>> Balázs,

>> az összképet kell nézni szerintem. Tehát

itt a Magyar Péter, mint jövendő belő

miniszterelnök üzenetei fontosabbak.

És ha egyébként Kármán András és

kapitány István sem dolgozott volna soha

életében multinacionális cégnél, hanem

nem tudom magyar vállalkozásokat épített

volna, akkor is meglehetne ennek a új

gazdasági pénzügyminiszteri párosnak és

az egész kormánynak a hitele külföld

felé vagy a magyar befektetők felé is.

Tehát, hogy én nem látom ennek most

különösebben, hogy sell én ezt ilyen

kicsit ilyen bulvár dolognak látom.

Hát igen, ők ott dolgoztak, de hogy az a

kérdés, hogy mit fognak most képviselni,

milyen tudással, milyen minisztériumokat

építenek.

Egy kicsit el is kéne felejteni ugye

azt, hogy ki a miniszterelnök ilyen

szempontból, hogy a gazdasági miniszter,

hanem hanem hogyha alattuk van egy jó

csapat, jó szakértők,

jó végrehajtók, akkor akkor lehet, hogy

ez fontosabb tud lenni egyébként, hogy

éppen mi mi volt az utolsó mondata a

miniszternek, mit nyilatkozott. Az előző

rendszerben megszoktuk, hogy ezek nagyon

fontosak, hiszen egy-egy félmondatból

tudunk valójában következtetni az igazi

szándékokra. Jó lenne egy olyan világban

élni, ahol igazából annyira nem fontos,

hogy éppen Kármánadás vagy Kapitány

István mit nyilatkozott, hiszen ismerjük

az elveiket, ismerjük a céljaikat,

megírták a programban, és akkor a

kialakult bizalom mellett azt látjuk,

hogy

lesz egy lesz egy olyan vállalkozást

támogató

vállalkozást támogató új éra, ami ami

nem azokkal az eszközökkel él a jutalom

és a büntetés nélkül, hanem a ugye az

alapkörnyezet megteremtését segítve, ami

ami legalábbis Mi ezt remélény vagy

ebben reménykedünk?

>> Igen. Ezekben a választási kampányokban

ugye a személyi kultusz az nagyon fontos

volt, de a focista hasonlattal élve,

hogy az a legjobb, hogyha nem veszed

észre a játékvezetőt a pályán. Tehát

hogyha úgy zajlik a focimecs. És a balti

országok például szerintem erre

egyébként nagyon jó példák, hogy

valójában ott nem személyek miatt

működnek ezek a gazdaságok jól.

egyszerűen a társadalom az úgy működik,

és hagyják működni, mert hosszútávú

pályán, kiszámítható pályán vannak a

gazdaság, hogy gazdaságok, hogy hogy

egyébként ettől hosszútávon tud nőni.

>> Tehát a magyar cégekről beszélnénk

annyit, mint a tehát a miniszterek

helyett a magyar cégekről beszélgetnénk,

az az valószínűleg hasznos lenne, vagy

valami jó üzenetet mondaná el rólunk

magyarokról?

>> Viszont kénytelen vagyok még

személyeknél leragadni. Varga Mihály

meghagyása szerintetek miért történhet?

Mit tud ő, amit mást nem, hogy meg kell

hagyni? Ugye Orbán Viktor sokáig leg

egyik legközelebbi munkatársával

beszélünk, vagy az is elképzelhető, hogy

hát kövesd ki az utat az eurónak, és ha

azt bevezettük, tulajdonképpen már

teljesen mindegy, hogy ki a nemzeti

bankelnöket.

>> Hát nagyon fontos dolog, hogy ugye Varga

Mihály egy éve körülbelül egy éve

jegybankelnök, és hogy azóta egyébként a

monetáris politikára nem nagyon lehet

panasz olyan tekintetben, hogy igenis ő

követi az elsődleges szélját.

És hát végre előfordult egy olyan dolog,

hogy a jegybank elnök a leendő

pénzügyminiszterrel leül és konzultál és

megbeszélik a közös célokat, mert hát

ugye igazából szerintem összességében

nyilván Európában a korábbi ilyen

történelmi inflációs

károk csökkentése érdekében azért

különösen figyelnek, hogy a jegybankok

függetlenek legyenek, de valójában a

monetáris politika is az a teljes

gazdaságpolitika része, tehát nem

működhet a monetáris politika

függetlenül a költségvetési és a

jövedelempolitikától.

És itt itt egy fontos dolog, hogy értem,

hogy neki inflációs célja van, de lehet

egy olyan helyzet, hogy ő bármit csinál,

nem lehet az infláció ellen küzdeni,

mert nem onnan, nem monetáris oldalról

származik az infláció. egyébként ez most

egy konkrét probléma Magyarország

tekintetében, hogy a verseny elfolytása

egy csomó ilyen elfolytott látens inf

inflatorikus folyamat van a verseny

elfolytása és az alulberuházások miatt,

amit egyébként úgy rendbe kell rakni és

erre nincs a monetáris politikának

hatása. Tehát lehet azt csinálni, hogy

hű, hát minden áron megöljük az

inflációt és 300 Ft-ig erősítjük az

euróval szemben a hazai devizát, de

ennek sokkal több kára lesz, mint

haszna, és nem onnan, nem amiatt van

infláció. De visszatérve a az ő

személyére, azt gondolom, hogy ő ő

egyébként eddig nagyon hiteles és

eredményes jegy bankelnökként működik,

egyrészt egy egy jó stábbal, másrészt

pedig

szerintem nyilván csak taktikai oldalról

is, de remélem nem csak ilyen taktikai

megfontolások vannak emögött. Ugye a

piac felé, a bizalom építése

tekintetében, hogyha a Magyarország

kockáti prémiumát szeretné a leendő

Tisza kormány csökkenteni, akkor az egy

fontos dolog, hogy megerősítse azokat a

fékeket és ellensúlyokat, akik egyébként

együttműködnek ilyen szempontból a a

gazdaság hosszútávú javítása érdekében.

>> Balázs,

>> abszolút. Tehát ez egyfajta

mértékletességnek volt a mutatása a piac

felé, hogyha

ugyanem én neveztem ki, sőt Orbán Viktor

nevezte ki az előző jegybankelnököt, de

mégis ahogy a Dani mondta, hogyha adott

célok mentén tudunk együtt dolgozni,

akkor én tiszteletben tartom, hogy

egyébként a jegybanknak függetlennek

kéne lennie. Ugye itt ez a ez nem mi ne

nem mi vagyunk ennek a szakértői, de

ugye itt jön fel, hogy ez most egy

rendszerváltás vagy egy kormányváltás.

Tehát hogyha ugye mi mi minden

mindenkit, aki a régi rendszerben volt

és a régi világban valaki lehetett, és

azt mondjuk, hogy őneki akkor nincs

helye többet, akkor akkor inkább

rendszerváltás, hogyha maradunk a régi

elvek mentén, a régi intézményekben csak

egy-két személy cselődik, akkor inkább

kormányváltás. Ugye itt itt ennek a

határait feszegetjük. Hát ugye a Magyar

Péter ugye eléggé ugye választások előtt

erről nyíltan beszélt, hogy a legfőbb

ügyész, a állami számvőszékelnöke

satöbbi, nem mondom végig legfelsőbb

bíróság

alkotmány bíróság Magyarországon. Igen.

Szóval, hogy ez ezeknek a

tisztségviselőkre ugye nem számít a

továbbiakban, de de ugye nem véletlenül

említette, végül is ez kiderült a ugye

választások után is rajta tájékoztató,

hogy ez tudatos volt, hogy a Varga

Mihály nevzott el. Szerintem ennek

egyébként a piac egyelőre eléggé örül.

Lehet, hogy taktikai megfontolás is volt

mögötte, ezt ugye mi nem látjuk, de

akkor legalábbis taktikus volt rövid

távon.

>> Még egy témára szeretnék rákérdezni, és

Dani már részben érintette ez a valóság

versus kampányígéretek, vagy legalábbis

ami a Tisza programban szerepel. Tehát

röviden annyi, hogy ami jó volt az Orbán

korszakban, azt megtartjuk. Sőt még egy

kicsit jobb lesz nektek. Ö erre kérünk

felhatalmazást. Na most egy ilyen

gazdasági helyzetben, amikor ennyi

kihívás van az ország előtt, hogy lehet

megtartani a rezsicsökkentést, hogy

lehet megtartani a két gyerekes anyák

élethosszig tartó eszi a mentességét. Ez

most csak két példa, de még rengeteg

van, ami ami be van építve a rendszerbe,

és még erre még plusz jóléti

intézkedések. Ö

és mi van a mérleg másik serpenyőéiben?

Én amúgy szerintem én én nem becsülném

alá, hogy mennyit lehet amúgy

megtakarítani

a felülárazott költségvet a

közbeszerzésekkel,

a propagandára elfolyó

100 milliárdokkal és még megannyi más

dologgal, ami most még nem látszik.

Tehát ez szerintem elképesztő

megtakarítást tud rövidt távon is

jelenteni. Plusz majd remélhetőleg az

EU-s pénzek is elkezdenek áramlani, de

hogy ez kiegyenlíti-e szerintetek a azt,

ami a túloldalon van, ígéret hegyek?

>> Nem tudom. Ez a ez a legizgalmasabb

kérdés. És az a kérdés, hogy az ígéretek

hegyek mellé még esetleg jön-e olyan,

ami ami ami közben

merül föl. Itt ugye

én nem annyira értek a politikához, de

hogy nagyon érdekes minták vannak a

világban, hogy amikor egy ilyen teljes

rezsimváltás van, akkor hogyan érdemes

nekifogni a az ígéretek betartásához,

vagy csak a rendszer megváltoztatásához.

És akkor Argentína az érdekes példa,

ahol annó egy Mauricio Macri nevezetű

kormányfő próbált úgy ennek nekivágni a

gradualiszmó keretében, hogy szép

fokozatosan. És valójában egyébként nem

tudta befejezni a a munkáját, mert

közben megbukott. És akkor Haerier Malei

alatt meg egy ilyen teljes törlés

tabularázó újrakezdés volt, ami

>> köztük még visszajött a bal oldal, ugye?

És

>> köztük köztük visszajött a bal oldal.

Így van. És ezek ezért tudott hatalomra

kerülni Javier Mill is. És ott tényleg

ugye beszéltünk is a Zsidai Viktor

kollégánkkal, hogy ott azér azt

gondoltuk, hogy egy félő múlva

felakasztják és és nem akasztották föl,

hanem hanem annyira elege volt az

országnak az előző rendszerből, hogy egy

idő után elkezdett működni és és nőtt a

támogatottsága. Most nyilvánvalóan itt

nem biztos, hogy ennyire drasztikus

változtatások kellenek. És azért úgy

látom, hogy most abba az irányba megy a

Tisza, hogy amit ők egyébként ígértek,

azt azt megtartják, és szép fokozatosan

fogják ezt csak kivezetni. Szerintem itt

nagyon fontos, hogy a

a költségvetésbe betekintve mit fog

látni

majd Kármány András és csapata, tehát

hogy mekkora az a mozgástér, mennyi

csontváz esik ki a szekrényből, mert

mert szerintem azt gondolom, hogy

leginkább azt fogják választani, ha így

szép fokozatosan vezetik ki ezeket az

intézkedéseket, amikor mind a bevételi,

mind a kiadási oldalon, amikor látszik

egyébként, hogy ennek a költségvetési

hatása milyen, csak tényleg sok az igé

Éett. Tehát

ilyen szempontból nem biztos, hogy

annyira széles ez az ösvény, és kell

hozzá némi szerencse is, és nyilván

globális környezet

energiaárak,

kínálati sok az egy az egy olyan dolog,

ami nyilván nem fog segíteni ebben a

helyzetben, hogyha ha az rosszabbul

alakul, vagy ugyanígy marad.

Nagyon nagy a vál, tehát azoknak a

tényezőknek a száma, aminek ugye nem

látjuk még a nagyságrendét sem, csak

sorolom már itt elhangzott néhány. Ugye

te mondtad a korrupciót és a a médiának

a kérdését, hogy ugye mit lehet

megsorolni? Akkor vannak amik amik

effektíve ugye ott vannak a

statisztikákban is, amiket én említettem

korábban, ezek a gazdasági támogatások.

Ög ott van az, hogy a mennyit költünk a

minisztériumokra, hivatalokra,

vallásport satöbbi. Tehát

>> hát vagy a az 1 millió eurós büntetés,

hát basszus 400 millió Ftó Igen. Igen.

Tehát, hogy meg ugye általában a többi

EU-s pénz ugye mit tud segíteni? Tehát

ugye van egy van egy rész, ami úgymond

segít, és akkor van a kiadási oldal, ami

meg ugye az meg egy költés lesz, és a

kettőt ugye szembe kell állítani

egymással. Egyrészt nem tudjuk,

szerintem a kiadást jobban lehet

becsülni, viszont a tehát a ugye előbb

soroltam a bevételeket, ott ott azt azt

kevésbé tudjuk. Tehát amikor azt mondjuk

a korrupció az lehet, hogy 1%-ot segít-e

a GDP-osen, de lehet, hogy hármat. Arra

úgy nehéz mit mondani. Hát ezek óriási

különbségek. Vagy az, hogy a gazdasági

támogatásokat majd lehet csökkenteni, de

mennyivel? Tehát, hogy az megint

százalékokat jelent, vagy tized

százalékokat jelent. Tehát ez ezek ezek

nagyon nagy különbségek tudnak lenni, és

ezek azért ma legalábbis számomra, de

nyilván aki egész nap ezzel foglalkozik,

biztos mi is hallgatjuk például Tardos

Gergőnek az elemzéseit, aki az OTP-be

dolgozik, tehát aki jobban ezzel

foglalkozik, az biztos tud jobban

belemenni a nüanszokba. De szerintem

azért itt nagyok a nagyok ezek a a

távok, hogy hogy nem tudjuk még látni,

hogy ezek mekkora bevételek lehetnek,

vagy mekkora könnyítések lehetnek a a

költségvetésnek. És akkor amit a Dani

mondott, ez az időbeliség is nagyon

fontos, hogy ugye azt se tudjuk, hogy

mikor jelentkezik, hogy az uniós pénz az

segít a költségvetésnek három hónap

múlva, vagy csak másfél év múlva segít.

Akkor akkor akkor tudjuk megnézni, akkor

most mikor lehet a mondjuk az

egészségügyre az van ígérve ugye, hogy a

ott ugye nagyon megemeljük a assiszem a

GDP 7%-át említették. Tehát ugye az az

meg

>> 3% pontos emelés akkor is hosszú táv

néről hétre. Igen. Akkor akkor azt most

hogy tudjuk csinálni? Ugye bár

elhangzott, hogy 500 milliárdal

mindenképpen emeljük évente, de ugye az

500 milliárd is, hát ugye az a most

körülbelül a magyar GDP-nek a fél%-a,

tehát az nagyon nem kevés. Akkor most

arra nyílik tér, vagy nem nyílik tér,

tehát időben is nagyon érdekes, hogy

hogy van ennek a lefutása. Úgyhogy hát

ez Kármán András feladata, hogy ezt

ezeket összepasszintsák. És ez egy

komoly nagy fontos feladat, nem is

tudom, hogy mondjam, de hogy ma erről

így külső szakértőként nehéz beszélni,

hogy ez most így pontosan hogy áll.

N nagyon nem mindegyek a a részletek,

azt tudjuk mondani.

>> Azt hiszem még talán tavaly ősszel volt

egy jó gyűjtése a G7-nek azzal

kapcsolatban, hogyha akkor még ugye csak

ígéret formájában volt nagyon sok Fidesz

intézkedés is bejelentve vagy tervként,

és hogy annak mi lesz a költségvetési

hatása. És látjuk, hogy azok nagyjából

megvalósultak, és mellé tettek egy

olyat, hogy egyébként ehhez képest még a

a Tisza viszonylag jobban

számszerűsíthető ígéretei hogyan hogyan

néznek ki. És azért az egy ilyen, ha jól

emlékszem, a GDP 2,5% pontjának

megfelelő lazítás. Nem biztos, hogy

feltétlenül egy év alatt, ha nem idővel.

Magyarul, hogyha egyébként szeretnék a a

költségvetési hiányt a idei várhatóan

mondjuk 6% körüli mértékről 4-5 év alatt

3% körüli szintre lehozni, attól nagyon

sok pénzt kell találni. És ahogy Balá is

említette, szerintem valószínűleg sok

tartalék van, de ennek nehéz a mér a a

pontos mértékét ismerni a a korrupció

visszafogásában.

A kamatkiadásokkal egyébként az idővel

szép lassan érezhető lesz, de azért ez

mondjuk idén meg jövőre még nem lesz

olyan jelentős tétel. És szerintem ami

egy viszonylag nagy mozgástér, és ez

annó 2010-2011-ben is viszonylag jól

működött, ugye a a költségvetési

beruházási kiadások egy részét elég jól

ki lehet váltani EU-s pénzekkel, úgyhogy

önmagában ez is ez is egy olyan dolog,

amire lehet támaszkodni. És még egy

fontos dolog, hogy ugye ha lesz

növekedés Magyarországon, akkor az

automatikusan a költségvetési helyzetet

javítja. Tehát a ahogy említettem, az

elsődleges kamatfizetés nélküli egy

hiány az mondjuk idén lehet 2% körüli

mértékű, de ugye ezt még néha a

közgazdászok szokták korrigálni azzal,

hogy a gazdasági ciklusnak milyen

pontján vagyunk. Tehát a ciklikusan

kiigazított elsődleges hiány az

valószínűleg ennél kisebb, merthogy

azért ilyen rossz a hiány, mert négy

évig nem nőtt a gazdaság, és azért a

bevételek kevésbé tudtak nőni.

>> Egy villámkérdés a legvégére. Műsorunk

hallgatói, úgy képzelem, hogy

többségében nem gazdasági guruk.

Mi az az egy-két adat, amit nézzenek, ha

arról szeretnének tájékozódni, hogy jó

irányba mennek-e a dolgok?

villámkérdésnek elég szívatos. Én ezt

elismerem, de

>> szerintem mondjatok erre valamit.

>> Nyilván a eurót árfolyam és a tehát ugye

azt szoktuk mondani, hogy a a legjobb

jelző az általában a tőkepiac, amelyik

aggregálja a híreket, adatokat és a

projekciókat, tehát a várakozásokat. És

ilyen szempontból nyilván az euroforint

tárfolyam és a a magyar állampapír

hozamok, illetve ezeknek az állampapír

hozamoknak a felára a mondjuk a német

állampapírhoz képest, az egy viszonylag

jó mutató. Csak ugye itt fontos dolog,

hogy ezekre nem csak belföldi folyamatok

hatnak, hanem a kül kül külső környezet

is.

Én direkt visszautasítom ezt a kérdést

annyiban, hogy szerintem ez olyan, mint

amikor én elmegyek az orvoshoz, és akkor

a vérvételemben van két darab csillagos,

és hát nem tudom megállapítani, hogy az

most semmit nem jelent problémát, vagy

az nagy problémát jelent, majd az orvos

elmondja az összkép alapján. Itt is ezt

tudom mondani, hogy nagyon nehéz azért

egy-egyet, tehát ugye a a közgazdászok

nézik a GDP-t, a folyófizetési mérleget,

a költségvétés, az államadósságot.

De olykor olyan is van, hogy ezek nagyon

jól néznek ki pillanatnyilag, de attól

még a jövőbeli potenciál meg nagyon

gyenge. De fordítva is lehet, éppen

válságban vagyunk, ránézünk ezekre a

számokra, de nagyon erős a jövőbeli

potenciál, tehát hogy hát sajnálom, azt

tudom mondani, hogy kénytelen lesz el

még közgazdászokat meghívni,

beszélgetni, hogy majd ők értelmezzék az

összképet. Szerintem szerintem nehéz

egy-egy dimenziót kiemelni. Én akkor már

a kötvény, magyar kötvényhuzamokat

említettem volna, de hát én nem hiszem,

hogy a hallgatók azok a nem tudom 10

éves magyar államkötvény hozzamát fogják

naponta nézegetni, úgyhogy úgyhogy az

meg egy kicsit talán túlzás. Úgyhogy

majd beszél beszéljünk róla legközelebb

is.

>> Igen, ennek akkor van jelentősége,

hogyha ilyen akut válságban van az

ország, de most ugye nem ez a helyzet,

tehát a Magyarország külső egyensúlya

alapvetően rendben van. folyófizetési

mérleg többletes, de mondjuk lényeg egy

minimálisan, amit hogyha egyébként ilyen

statisztikai tévedésekkel, kihagyásokkal

koréunk, egy enyhe mínuszos, de de nincs

nagy akutválság. A probléma az, hogy a a

bizalomnak helyre kell állnia, és ez meg

nagyon-nagyon lassan fog csak hatni.

Tehát az, hogy jönnek a beruházások,

egyébként a magyar cégek elkezdenek

hosszabb távon gondolkodni, ezt nem

lehet jól követni néhány statisztikai

adattal rövid távon.

>> Tehát nem szakadékban vagyunk, hanem

mocsárban. És az a kérdés, hogy a

mocsárból hogy verekedjük ki magunkat.

>> Jaj, de jó, kimondod a tökéletes címet.

Szerintem itt kell lezárni a műsort, és

közgazdászokat természetesen hívni

fogunk még. Ezt megígérhetjük. Kedves

nézők, kedves hallgatók, ebben a heti

válaszban a magyar gazdaságról volt szó.

Mekkora mozgástere lesz az új

kormánynak, és mennyi idő alatt lesz

látható az az eredmény, amit ők el

tudnak érni, vagy nem tudnak elérni.

Vendégeink Szabó Balázs, a Hold

alapkezelő vezérigazgatója és Móricz

Dániel, a cég befektetési igazgatója

voltak. Köszönjük, hogy itt jártatok.

>> Köszönjük szépen.

>> Én is köszönjük.

>> Ez a műsor, mint portálunk mindent

tartalma közösségi finanszírozásból

készült el. Kérjük, ha mellénk állnának,

a válaszonline.hu/ támogatásoldalt

keressék fel a részletekkel. Köszönjük,

ha feliratkoznak csatornáinkra,

lájkolják, kommentelik és szuper

köszönik műsorainkat. Jövő héten ismét

válasz. Addig is köszöné figyelmüket

Vörös Szabolcs.