beindítani egy gazdaságot pár hónap

alatt, úgy, hogy abba abból jelentős,

érezhető változások legyenek, az nem

nagyon lehetséges. Úgy néz ki, hogy

Magyarországon tényleg a gazdaság nagyon

jelentős mértékben meghatározza. Tehát

Orbán Viktor számára az a kérdés, hogy

ebben az időszakban, az elmúlt négy

évben hogy érezték magukat az emberek,

ha Nyeris Orbán Viktor most nagyon

valószínűnnek tűnik, hogy egy nagyon

erős ellenzéke lesz, teljesen más

helyzetből fog politizálni

mint most forintpiacon.

Van egy arra vonatkozó spekuláció, vagy

egy arra vonatkozó várakozás, hogy

nagyobb az esélye annak, hogy

kormányváltás lesz minden. Én nagyon

csodálkoznék, hogyha bárki kerül

kormányra

pár hónapon belül, tehát hogy még 26-ban

annak érzékelhető hatása legyen behozzon

EU-s pénzeket.

[Zene]

>> Jó napot kívánok. Sziasztok. Dulszabolcs

vagyok és ez az Öt pontban podcast. A

mai vendégem egy olyan közgazdász és

befektetési szakember lesz, aki talán

mindannyiunknál jobban látja, hogy

fonódik össze a gazdaság, a politika és

a valóság. Amielőtt bemutatnám, kérlek

titeket, hogy kövessétek az Öt pontban

csatornáját a YouTube-on és a

Spotify-on, lájkoljatok, kommenteljetek

és szuper mód köszönöm a szuperköszönöm.

És kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel

a hírlevelemre. A linket megtaláljátok a

leírásban, és köszönöm, hogyha

beállítjátok a támogatást. Ez a műsor

ugyanis kizárólag a ti támogatásaitokból

készül. És akkor köszöntöm a stúdióban

Zsidai Viktort, a Holdalapkezelő és a

Citadella Befektetési Alapportfólió

kezelőjét. Köszönöm szépen, hogy

elfogadtad a meghívást.

>> Köszönöm a meghívást.

>> A műsorban legalább öt témát biztosan

érinteni fogunk. Kíváncsi vagyok, hogy

hogy látod a jelenlegi gazdasági

helyzetet, és hogy a választás után

milyen lehetőségek előtt állunk. Mit

okozhat egy potenciális kormányváltás a

gazdaságban? Szerinted megvalósítható-ek

Orbán Viktor, illetve Magyar Péter

ígéretei? És hát arra is kíváncsi

leszek, beszélgetünk arról, hogyha

tényleg béke lesz Ukrajnában meg a

Közelkeleten, akkor automatikusan jön-e

a fellendülés.

Mindenek előtti ilyen nulladik

kérdésként egy különös aktualitásra

azért rákérdezek, merthogy amikor

beszélgettünk pár nappal ezelőtt,

hirtelen a neved megjelent Kocsis Máté

Fidesz frakció vezető oldalán egy ilyen

durva politikai kontextusban,

szánalomgyárnak nevezett egy ruandai

történettel kapcsolatban. Ez az egész

ügy érint? Hová teszed magadban?

Kívánod-e kommentálni?

>> Én nem szeretnék ebbe nagyon belemenni,

mert elmondtam mindent, amit akartam.

Tehát tényleg egy történet volt, ami ami

megesett velem. Nem színeztem ki, nem

hazudtam, tehát hogy nincs igazándiból

nekem ezzel kapcsolata semmilyen további

kommentárom. Szerintem én egyetlen

dolgot szeretnék ehhez hozzátenni, az,

hogy amikor egy

zervezet vagy egy állampárt

olyan módon lép fel az állampolgáraival

szemben, ami tényleg a rákosi időket

idézi, azt szerintem nagyon-nagyon

szomorú. Tehát, hogy azért közbeszédben

nem szabad ide lesüllyedni. Nyilván a

politikai ellenfeleikkel

sem szabad ezt. Egyébként meg olyan

állampolgárokkal, akik nem politikusok,

azt gondolom, hogy ez ez azokat az

embereket minősíti, akik

akik ezeket a rágalomhadjáratokat meg

lejárató kampányokat csinálják. Tehát

szerintem nem szabad. És és és én nagyon

remélem, hogy hogy a a magyar közbeszéd

az az nem ebbe az irányba fog menni,

mert ez ez egy nagyon nagyon rossz

időszakot idéző

hang, nem?

>> Hát most ugye egy olyan kampányban

vagyunk, vagy kampány előtt állunk, ahol

valószínűleg inkább egyre inkább

gyakoribbak lesznek az ilyen politikai

támadások. De még egy kérdés, és akkor

lezárjuk, hogy ezen kívül a Facebook

poszton kívül másfajta üzenetet vagy

vagy másfajta reakciót kaptál-e

fideszesektől?

>> Nem, nem, nem, nem, nem. Jó, akkor rá is

térnék a mai fő témánkra, méghozzá azért

is örülök, hogy elfogadtad a

meghívásunkat, mert én amikor

elindítottam egy ilyen politikai

jellemzős országjárást, akkor

folyamatosan akárhova megyek, gazdasági

kérdések, a jövővel kapcsolatos kérdések

visszatérőek. Általában a a fideszes

szavazók amiatt aggódnak, hogy jaj, mi

veszhet el, hogyha kormányváltás lenne.

Tiszás szavazók pedig azon gondolkodnak,

hogy úristen, milyen most a gazdaság

állapota és a kormányváltása az egy

fellélegzés lesz. Kezdjük szerintem

azzal, hogy te most hogy látod? Jogos-e

az, hogyha valaki a magyar gazdaság meg

a magyar költségvetés állapota miatt

aggódik?

>> Hát nagyon messziről kellene nekimenni.

a magyar gazdaság. Tehát hogyha

megnézzük mondjuk egy kicsit nagyobb

kitekintésben, mondjuk 2010-től, amióta

jelenlegi kormányzat van, a ugye amikor

bejött a Fidesz, akkor kétféle narratíva

volt. Voltak azok a közgazdászok, akik

azt mondták, hogy hát ez a gazdasághoz

való hozzáállás, ez a gazdaságpolitika,

amit ők csinálnak, ez egy katasztrófához

fog vezetni, össze fogom omlani az

ország. És ugye voltak a hát a saját

rajongótáborúk, vagy a vagy az őket

pártoló közgazászok, akik azt mondták,

hogy hát itt Magyarországon óriás

növekedés lesz, mindenkit le fogunk

előzni, mi leszünk a legjobbak.

>> Ők az unortodoxok.

>> Ja, voltak igen, az ortodoxok meg az

unortodoxok. És akkor mindenkinek volt

egy véleménye erről, és egyik sem lett

igaz. Tehát valójában ami ami történt

2010 óta körülbelül, hogyha megnézzük a

gazdasági növekedéseket, két csoportba

oszthatóak ezek a kelet-közép-európai

országok. nagyon hasonló pályát jártak

be, tehát hasonló problémák vannak,

hasonló erők mozgatták a ezeknek az

országoknak a gazdaságát. Voltak

nagyjából a baltiak, a lengyelek, a

románok kábé ez a csapat, akik elég jól

nőttek, nagyon komoly növekedést

hoztak ebben az időszakban. És akkor

volt egy másik csapat, aminek egy kisebb

növekedése volt. Ebbe sorolható

Magyarország is, de a csehek

a szlovákok, a szlovénok, a horvátok,

tehát két ilyen csoport van. Mi a

gyengébb csoportban voltunk, de nem lett

tragédia, tehát hogy a magyar gazdasági

növekedés nem tűnt el, ö nem lógtunk ki

ebből a kettes csoportból, tehát nyilván

jobb lett volna az egyes csoportba

tartozni, ahol nagyobb volt a növekedés,

de nem lett egy elképesztő katasztrófa.

Egy lassú lecsorgás, lecsúszás van. Ugye

a 90-es években még Magyarország azért

ilyen gazdaságilag régiós vezető volt. A

top háromban voltunk, most már nem

vagyunk ott egyértelműen. Tehát hogy

most már a a középmezőny aljára vagy a

inkább már az alsó fertályra csúsztunk

le. Ez egy lassú és sokéves folyamat

volt. Ugye a a gazdasági növekedésnél

mindig mindig nehéz megmondani, hogy

pontosan mi az, ami okozza, de ez

ezekben az országokban, csak azt akartam

még elmondani, nem akarom nagyon bőlére

ereszteni, de hogy ezekben az

országokban a a akikről szó van, ezek a

volt szocialista országok, ez teljesen

hasonló gazdasági dinamizmus volt, és

nagyon leegyszerűsítően, ezt sokszor már

elmondtam, tényleg az volt, hogy a

amikor beléptünk az Európai Unióba,

beléptünk egy szorosabb integrációba,

akkor végül is olyan bekerültünk egy

olyan humántőke fej fejlettséggel, olyan

intézményi fejlettséggel, mint mondjuk a

periféria országok, Görögország,

Portugália, Dél-Olaszország,

Spanyolország gyengébb részei, miközben

itt a bérek, ezekben a régióban fele

harmada, negyede, ötöde volt, mint ott.

És egyszerűen az történt, hogy a tőke

inkább idejött, amikor új gyárakat, új

szolgáltatóhelyeket kellett létrehozni,

és ez okozta a növekedést. Volt egy

nagyon nagy fejlődés szinte minden

országban a a dolgozók számában, tehát

egy csomó új munkaerő állt be. ezeket a

nagy globális vagy Európa egész európai

folyamatokat nem tudta felülírni az

Orbánkormányzatnak a gazdaságpolitikája.

Tehát beleilleszkedtünk ebbe.

>> A a politikai nyilvánosságban nagyjából

két ilyen fő narratíva van a gazdaságot

illetően. Van ugye az a fideszes

narratíva, hogy itt repülő rajt indul,

és most már tényleg az a repülő mindjárt

felszáll, csak egy picit nehezebb

felszállnia tette hozzá Orbán Viktor.

Tehát, hogy itt minden rendben van

alapvetően, sőt hát a a nyugati

országokhoz képest sokkal jobb kondíciók

között vagyunk. És van a másik

narratíva, ez ugye főleg az ellenzéki

narratíva, ami sorra mutatja be azokat a

grafikonokat, hogy az európai gazdaság

hogy húz előttünk, hogy éppen Romániával

egy szinten vagyunk, vagy legalábbis

elképzelhetetlen módon Románial meg

Bulgáriával versenyzünk. Tehát egy ilyen

fekete-fehér kép alakult ki, ahit

mindenki nyilván a saját pártpre

preferenciája alapján megítél. Mi az

igazság? Tehát, hogy te hogy látod, hogy

hogy melyik narratívához állunk

közelebb?

>> Ugye most már nem kell találgatnunk,

mert 10 1112-ben azt találgattuk, hogy

mi lesz. Úgy most már meg tudjuk nézni,

hogy hogy mi volt. Európához képest az

összes kelet-közép-európai ország

felzárkózott, tehát mindenki

felzárkózóban volt, aki sokkal jobban,

volt, aki kevésbé Magyarország is

zárkózott föl az európai magországokhoz.

Tehát mondjuk ehhez a francia-olasz,

spanyol német átlaghoz. Tehát hogyha

mondjuk ezt nézzük, vagy az Európai

Unió, vagy az eurozóna átlagához

mindegyik ország közelített, tehát ez

biztos, ezek ezek tényszámok. Ezen belül

Magyarország nem a legjobban teljesítők

között volt. Lehetett volna sokkal jobb

eredményeket elérni.

Ez az igazság, hogy nem nem maradunk le

Európa egészétől. A regionális

versenytársainktól lassan egy kicsit

lemaradunk. Tehát én azt a hasonlatot

szoktam hozni, és elnézést, aki már

hallotta, hogy vannak itt ilyen hajók,

egy óriás hátszél fújja őket, van 10

hajó, mondjuk ezek a volt

kelet-közép-európai országok, és mi ott

a a elején voltunk, tényleg nagyon nagy

hátszelünk volt ez az Európai Uniós

csatlakozás. Ö ez egy ez egy olyan olyan

egyszeri ö gazdasági lehetőség ezeknek

az országoknak, ami nagyon-nagyon ritkán

van a történelemben. És elsősorban nem

is a Európai Uniós támogatások, tehát

hogy ide utalnak sok milliárd eurót, az

is nagyon fontos volt, hanem a

beintegrálódás az európai gazdaságnak a

szövetébe ez volt a fontos, és ez húzza

ezeket az országokat. Tehát ott volt 10

hajó, ott voltunk mit tudom én, a

harmadik helyen, most meg ott vagyunk.

Hát attól függ, honnan nézzük, kicsit

jobbról vagy kicsit balról. Hatodik,

hetedik, nyolcadik, kilencedik helyen

vagyunk. különböző mutatók alapján.

Tehát miközben mindenkit fújt a hátszél,

nekünk nem sikerült annyit kihasználni

belőle, mint a a legtöbbeknek, de de

egyébként mentünk előre, tehát ez ez az

igazság.

>> Ugye Orbán Viktor,

>> bocsánat. És még egy dolog, ami

nagyon-nagyon fontos, a az Orbán

rendszernek a legitimációja

pontosan ebből adódik, mint nagyon sok

ilyen félautoriter vagy autoriter

rendszernek a legitimációja, hogy

gazdasági jólétet tud növelni. És

valójában, ha megnézzük 2010 és 2025

között, egy nagyon jelentős

jólétnövekedés volt Magyarországon.

Egyrészt azért 2010-ben egy válságból

jöttünk ki, de azon felül is, tehát

hogyha megnézzük a a

külföldre utazó magyarok számát, a

béreket

Európához képest, vagy a reál

bérnövekedést, az a a a gépjárművek

számá, tehát hogy egy csomó mindenben

látszik, hogy volt egy jól létnövekedés,

és ez legitimálja, legitimálta ezt a

rendszert, és ez volt a ugye a a

mondása, a narratívája az

ormánrendszernek, hogy figyeljetek,

lehet, hogy vannak dolgok, amik nem

tetszenek nektek, de mindenki jobban él

és szavazzatok ránk. Ugyeis az elmúlt

két-három évben és azt azt ugye nem

mutattuk ki, hogy de más országokban

jobban nőtt egy kicsit a jólét, mint

nálunk, mert azzal mi nem tudunk

törődni. És az elmúlt két-három évben ez

dől meg sok magyar embernek a fejében,

hogy azt látják, hogy húha, hát nem élek

jobban, akkor a kormánya hibás.

>> Igen. Tehát, hogy a te hasonlatodnál

maradva most egyre többen úgy gondolják,

hogy mehetne jobban és előrébb ez a

hajó. És akkor pont itt adódik ez a

kérdés, hogy fél év van a választásokig.

Lehet-e valami nagy szél, ami meglódítja

ezt a hajót? Azaz jöhet-e tényleg az

áttörésébe? Meg jöhet-e ez a híres

repülő rajta magyar gazdaságban?

>> Igen, én azért szeretem ezt a

hasonlatot, minden hasonlat rossz,

persze egy kicsit, mert ezt az összes

országot egy nagy hátszél vitte előre.

Tehát tényleg kellett ez a ez a nagy

hátszél, és az elmúlt két-három évben

azért ez a szél leállt. És akkor most

derült ki, hogy hát áll a hajó, akkor

most most ki a hibás? az, hogy nincs

szél vagy rossz a kapitány.

És beindítani egy gazdaságot pár hónap

alatt, úgy, hogy abba abból jelentős,

érezhető változások legyenek, az nem

nagyon lehetséges. Természetesen

arra van lehetőség, tehát az azt azt nem

lehet egyáltalán kizárni, hogy hogyha

mind mondjuk minden nagyon jól alakul,

és az európai gazdaság egy kicsit

fölfele megy, és akkor nő egy kicsit a

magyar export. Egyébként azt tudjuk,

hogy a lakossági fogyasztás az lassan

nő, mert a reál bérek az elmúlt egy

évben nőttek. Akkor ebből ki tud

alakulni valamekkora növekedés a

következő két-három negyed évben, de ez

annyira rövid idő, hogy ez nem fog

érezhető változást hozni a az embereknek

az életszínvonalában.

Na

>> hát és mit tud tenni a kapitány? Tehát

Orbán Viktornak mit kell tennie, hogy ez

a hajó előrébb jöjjön? Mert volt,

kiírtam magamnak, hogy a Kiszivárgott

beszédében volt egy olyan megjegyzése az

elmúlt évekről, hogyha az előző

választásokon nem győzött volna ilyen

arányban a a Fidesz, akkor pont olyan

gondjaink lennének, mint a nyugati

országoknak társadalmi, gazdasági minden

területen, amiből ugye az következik,

hogy szerinte Magyarország az felfelé

tartott rendben van, míg nyugat az egy

ilyen stagnáló, lefelé tartó spirálban.

Ez az értelmezés, ez igaz lehet, vagy

mondjuk így a a politikai narratívának a

része csak?

>> Hát én csináltam 2018-as választások

idején, meg a 22-es idején is egy

elemzést. Szerintem ez nagyon érdekes

ebből a szempontból.

Nem akarok nagyon politikába belemenni,

de végül is itt ez a gazdasággal való

összefüggését mutatta. Én megnéztem azt,

hogy

ez ez elérhető, tehát ezt meg lehet

nézni. Ö az egyik tengelyre fölraktam

azt, hogy az adott időszakban

kormányzópártok ugye voltak, amikor

koalíciók voltak, 1990-től néztem az

összes választást, a kormányzó pártok,

pártszövetségre leadott szavazatok

száma, hogy változott és hogy változott

az ő regnálásuk alatt fennálló reál bér,

tehát hogy amennyivel nőttek az infláció

fölött a bérek. És ez egy nagyon-nagyon

erős összefüggés Magyarországon. Máshol

is van összefüggés. Magyarországon az

biztos, hogy 1990 óta rendkívül erősen

együtt mozgott az, hogy az adott

időszakban mennyivel tudta növelni a

reál béreket a kormányzat, hogy hogy

változtak a rájuk adott szavazatok. De

egyébként ezt mindenki tudhatja, tehát a

2010-től 2014-ig azzem körülbelül fél

millió szavazatot vesztett a Fidesz,

amikor egy nagyon rossz gazdasági

időszak volt. Utána amikor nőtt az

embereknek a Relbére, akkor pedig nőtt a

Fideszre eladó szavazatok száma. Tehát

szerintem Orbán Viktor szempontjából, ha

én ő lennék, akkor nem lehet, hogy ezt

meg ki lehet hangsúlyozni, és ezt egy

politikai retorikában el lehet adni,

hogy a hanyatlik a nyugat, mi meg jók

vagyunk, de az emberek számára az

látszik, legalábbis az elmúlt most már

30 pár évben az látszott, hogy

Magyarországon az érdekli, nem az

érdekli őket, hogy a nyugathoz képest mi

van meg ott mi történik, hanem hogy

nekik nő-e a bérük. Tehát tényleg

gyakorlatilag le lehet nagyon

egyszerűsíteni. És vannak persze nyilván

ettől eltéríti a a mindenféle

kampányesemények meg a politikai

hangulat, de nem olyan nagyon. Tehát

nekem nekem az volt a meglepő, hogy

azért is akartam megcsinálni, hogy

megnézzem, hogy vajon a különböző

propaganda elemek a fontosabbak, vagy a

vagy az, hogy a gazdaság, hogy teljesít.

És úgy néz ki, hogy Magyarországon

tényleg a gazdaság nagyon jelentős

mértékben meghatározza. Tehát Orbán

Viktor számára az a kérdés, hogy ebben

az időszakban, az elmúlt négy évben hogy

érezték magukat az emberek?

Hogy változott a reálbérük? És nem csak

a hogyan változott a reál bérük,

valószínűleg az is számít, hogy hogyan

érzékelik, hogy hogy változott. ugyanis

igen, ez nagyon-nagyon fontos, hogy

amikor megnézzük, hogy az inflációnál

jobban nőnek a bérek, de a lakosság egy

jelentős része számára ugye a nem ez az

infláció a releváns, mert ők elmennek a

boltba, és az élelmiszerek ára jóval

jobban nőtt, mint a sima infláció, és

valószínűleg az érzékelt infláció, a

lakosság által érzékelt infláció

magasabb. Tehát ő a lakosság nagy része

úgy érzi, mégha nőtt is a Realbre, hogy

nem nőtt, mert elmegyek a boltba,

20000et fizettem három éve, most meg

40000et fizetek. Éppen ezt akartam

közbzúrni, hogy ezt ilyen politikai

elemzős nyelven úgy szoktuk

megfogalmazni, hogy a gazdaság

érzékelése hogyan befolyásolja a

szavazást. És ugye, hogyha jól értem,

akkor most ugye azt látjuk, hogy a reál

bérek azok továbbra is nőnek, azaz az

infláció fölött növekszik. Az elmúlt

ugye volt egy nagy esés, amikor volt a a

22-es inflációs sok, akkor beestek a

realérek és most nőnek vissza. Tehát,

hogy van egy ilyen ilyen ualak benne.

Igen.

>> És viszont a boltban meg úgy érzékelik

az emberek, hogy ide többet fizetünk,

most már jön ugye a karácsony, és akkor

mindenki megnézi, hogy többet hát vagy

kevesebbet fizet. Na de hogy pont erre

születnek olyan válaszok, mint például a

híres ár és TOP, amellyel ugye hát

teljesen belenyúl a ebbe az egész

kereskedelmi

>> árazásba a kormány. Ennek politikai

haszna meglehet. És szerinted ez az ár

és top ez a választásokig tart akkor ki,

vagy akkor ez most velünk marad egy

ideig?

>> Hát a választásokig mindenképp ki kell,

hogy tartsák. Tehát, hogy ez szerintem

ez nem volt már a bevezetésekor se

kérdés.

Nyilván ugye e erre ad választ ezzel az

árés stoppal, tehát hogy hogy ne legyen

olyan nagy az inflációja a termékeknek,

nagyobb legyen a vásárló ereje a

lakosságnak. Mit csinál? nagyon

leegyszerűsítve a kiskereskedő boltok

vagyonából

csoportosít át a magyar lakosság

valószínűleg szegényebb része számára.

Pont emiatt ez egy ez ez a

szavazatoptimalizálásnak a a része.

>> Igen, de ugye a ez a választások

másnapján akkor kivezeti-e a kormány,

akármelyik kormány, vagy ez velünk fog

most már maradni? Mert például mi

történik, ha egyik pillanatról a másikra

az ár és top megszűnik?

>> Ugye a Magyar Nemzeti Banké%-os

más5% pontos inflációs különbséget

számolt. Azt hiszem, ha jól emlékszem,

nem akarok butaságot mondani. Tehát

annyi van elnyomva, annyi van elfedve

ezek által. Sajnos én azt mondanám, hogy

ki kell, tehát azt mondanám, hogy ki

kell vezetni. Sajnos azt tudjuk, hogy az

ilyen

árkorlátozó intézkedések, van erre

nagyon sok példa. Én egy időben sokat

olvasgattam a latinamerikai országoknak

a gazdaságpolitikájáról,

különösen az 50-es és 90-es évek között.

Ott gyakorlatilag az összes unortodox

intézkedést sok országba kipróbálták.

Tehát ilyen árstop, olyan árésstop,

tehát amit is még tehát nem akarok

ötleteket adni a kormányzatnak, de ott

ott nagyon-nagyon sok izgalmas dolog

van. És azért nagyjából lehet tudni,

hogy ugye a közgazdaságtan, bocsánat,

most egy kicsit csapongok, de a

közgazdaságtan az az nem egy nem egy

reál tudomány, tehát hogy nem tudjuk

megmondani, hogy a + b = c-vel és ez

mindig így van, mert ezek változnak ezek

a szabályok. De mondjuk, hogyha egy

intézkedés típust, csomagot kipróbáltak

10 országba, és mind a 10 országban

nagyjából ugyanaz lett a vége, akkor

azért feltételezhetjük, hogy a 11.

országban is valószínűleg az lesz a

vége. Nem biztos egyébként, de nagy a

valószínűsége, hogy ugyanaz lesz a vége.

Ezeket kipróbálták és sajnos

elég sokáig maradnak és egy ösítő

jellegük van, mert ugye nagyon nehéz

kivezetni, hiszen jön a következő

kormányzat, és borzasztó népszerűtlen

lesz, ha kivezeti és így egyre több és

egyre több ilyen korlátozó intézkedés

lesz. Hát ezekre a legeklatánsabb példa,

azt hiszem, Argentína, ugye mindig őket

lehet, hát tényleg ilyen állatorvosi

lova a közgazdászoknak. Ö, ott volt egy

időben, hogy 2000, nem tudom hány 100záz

termék volt be, árstop, árés stop, nem

is tudom, hogy milyen fajta stoppok

voltak. Ennek ellen ellenére 100% volt

az infláció. Tehát az a baj, hogy ezek

és a gazdaságot is közben szétzúzták.

Tehát hogy miközben Argentína 100 plusz

éve a világ egyik leggazdagabb országa

volt, most már Latin-Amerikában sem az

első helyen van egyáltalán. Tehát hogy

nagyon-nagyon jelentősen le lehet

csúszni. Sajnos ö sajnos nagyon nehéz

kivezetni ezeket az intézkedéseket, mert

megszokják az emberek és ez egy ilyen

önerősítő ördögi kör sajnos, hogy hogy

sokáig velünk maradnak. Úgyhogy én

nagyon reménykedem, hogy lesz valakinek

ereje ezeket elengedni.

>> Ugye Orbán Viktor általában hosszútávú

stratégiai tervekről beszél, a

gazdaságról is így beszél. Viszont pont

az ilyen árstopok, árésstopok, különböző

korlátozások meg intézkedések, ígéretek

miatt azért felmerül az a kérdés, hogy

hogy mennyire egy ilyen hosszútávú

gazdasági stratégia alapján működik a

kormány, vagy pedig mindig csak a éppen

hónapról hónapra a következő választási

érdekek szerint. Te ezt hogy látod? Azt

gondolom, hogy amikor 2010-ben bejött a

magyar kormányzat, óriá tudja egy

kétharmados felhatalmazás,

nagyon nagy lelkesedéssel érkeztek,

akkor volt egy olyan gazdaságpolitikai

hát egy ilyen

váz a fejükben, ami legalább két dologra

dologra, de valószínűleg több dologra is

alapultni, vagy inkább háromra. Az

egyik, hogy próbáljunk egy kicsit

szuverénebbek lenni, úgy értve, hogy

kevésbé simuljunk bele az európai

konszenzusba. Tehát merjünk másfajta

gazdaságpolitikai lépéseket

megtenni, merjünk mással barátkozni, ne

kövessük mindig az európai fősod

fősodratot. Nem biztos, hogy ez baj,

tehát hogy ez egy fontos része volt. A

másik nagyon fontos eleme volt a a

családoknak és a gyermekvállalásnak a

támogatása.

Az volt a fejében valószínűleg a

miniszterelnöknek és a körülötte levő

hát nem tudom, szakember gárdának, hogy

demográfiailag borzasztó Magyarország

helyzete, mint egész Európá is, és ezzel

valamit tenni kell. Sajnos az derült ki,

nem csak Magyarországban, hanem nagyon

sok országban, ahol nagyon sok pénzt

szórtak emberekre, hogy szüljenek

gyerekeket. neve legyenek nagyobbak a

családok. Ez nem nagyon van olyan

ország, ahol sikerült volna. Lehet, hogy

azért, mert túl kevés pénzt raktunk

bele, ez lehetséges, de egyelőre ez még

nem nagyon sikerült egy országba se. És

a harmadik, ami nagyon fontos, szerintem

a gazdaságpolitikának ez volt talán a

leglényegéib eleme, hogy azt gondolta,

vagy mondta a kormányzat, hogy

Magyarországnak nem volt 100-200-300

éve, mint nyugat-európai országoknak

kiépíteni egy rendes polgárságot. Nem

volt gyarmatbirodalmunk, mindenféle

forradalmaink voltak, minden ilyen. Ez

ez borzasztó volt.

Nincs polgárságunk,

valahogy föl kéne gyorsítani, hogy

legyen. Ehhez pedig az kell, hogy

a társadalom felső 5 10-15%-ának

gyorsított ütemben kell gyarapodnia.

Tehát az ő terheiket csökkentsük le, ne

legyen nagy vállalati nyereségadó, ne

legyen nagy osztalékadó, és a

megtakarításaikat úgy tudják be úgy

tudják befektetni, hogy azon se legyen

nagyon sok adó. És ez megvalósult. Tehát

ha megnézzük most

jó módú embereknek az adókulcsa

viszonylag, tehát ha mindent egybe

rakunk, viszonylag alacsony, és cserébe

ugye valahol be kell szedni a pénzt, azt

mondja, hogy adóztassuk meg a

fogyasztást. Tehát a fogyasztást

adóztatjuk, a megtakarítást meg a

vagyonfelhalmozást nem adóztatjuk.

meg lehetett ezt csinálni, mert nem volt

olyan nagy vagyoni jövedelmi különbség

Magyarországon. Most már most már

viszonylag azért megnőtt, tehát hogy ez

már nem biztos, hogy annyira jó

politika, de ez volt szerintem volt egy

ilyen mögöttes váz. Én ezt látni véltem.

Viszont egy idő után kifuladt

intellektuálisan

szerintem a kormányzat. És az elmúlt

években én teljesen úgy látom, hogy

két-három hónapos optimalizálás van.

Tehát, hogy van egy lyuk a gumicsónakon,

és akkor betömjük az egyik ujunkkal, és

akkor egy újabb lyuk lesz, ugye, akkor a

másikkal. Csak

>> most már nem is hajó, hanem gumicsók.

>> Igen. Igen. Most gyors naszád, akkor

bocsánat, ha gyors naszádon lyuk van.

Tehát az a baj, hogy hogy annyira

annyira csak a adott helyzetre

reagálnak, függetlenül és nem gondolva

arra, hogy ennek milyen hosszabbtávú

következményei lesznek. Tehát ilyen

rövid rövidávú kármentés zajlik. Ez az

intellektuális kifulladás, amit

említesz, ez mennyire a személycsere

függő, mert most így egy nagy időszakot

néztünk, de azért tudjuk, hogy ugye

Matolcsi György után egy időben Varga

Mihály határozta meg a aztán jött az új,

nevezzük így kormányos, Nagy Márton és

ugye Nagy Márton az, aki most ezeket a

gazdaságpolitikai intézkedéseket

kitalálja, levezényli. Nagy Mártonnak

milyen most a megbecsültsége meg a

respektjei gazdasági körökben?

Azt gondolom, hogy amikor az elején

voltunk, és még volt ez a Matolcsi Orbán

és még voltak körülöttük nyilván más

szakemberek is, akkor akkor épült ki ez

a gondolati váz, amiről én az előbb

beszéltem. És miután Matolcsi György

elment a Nemzeti Bankba, ugye asszem

2013 tavaszán, hogyha jól emlékszem,

utána

nem volt ilyen,

hogy mondjam, valaki, aki aki nagyot

álmodjon, aki aki fantáziáljon, aki

végiggondolja ezeket a dolgokat. És

akkor így egy ilyen monotonabb üzemmódba

kapcsolt a kormányzat. Ugye ez

megváltozott Nagy Mártonnal. Nagymárton

hajlandó bármilyen olyan intézkedésre,

amik nem baj, hogyha visszaásak és

negatív visszhangot keltenek akár a

hazai üzleti vagy akár nemzetközi üzleti

körökbe, hogyha az rövid távon úgy

gondolja, hogy a a

akár a magyar gazdaságon segít, akár a

kormánypártnak a népszerűségén segít.

Tehát, hogy azt gondolom, hogy az elmúlt

mondjuk öt-h évben, tehát a covid óta

legalább én úgy látom, hogy hogy nincs

ilyen nagy mögöttes gondolati fonál,

mint ami korábban volt, hanem ez a ez a

rövidtávú optimalizáció zajlik.

>> Mit gondolsz Nagy Márton? Meddig marad

nemzetgazdasági miniszter? Tehát, hogyha

a választásokat mondjuk a Fideszt nyeri,

Orbán hosszútávon számol vele?

Sajnos, vagy nem tudom, hogy sajnos-e.

Semmilyen fogalmam és információm nincs

erre vonatkozóan. Azt gondolnám, hogy ha

2026-ban Orbán Viktor nyer, az egy

nagyon új

politikai helyzet lesz. Arra a jelenlegi

gárda egy csomó tekintetben nem

feltétlenül alkalmas, és nem csak Nagy

Mártonra gondolok, hanem másokra is.

Tehát valószínűleg egy új felállással

kell. Ugye ha Nyeris Orbán Viktor most

nagyon valószínűnnek tűnik, hogy egy

nagyon erős ellenzéke lesz. teljesen más

helyzetből fog politizálni,

mint most. Úgyhogy szerintem ott

jelentős változások lesznek a kormány

egészében. Utána ha azt kérdezném, hogy

akkor mennyi esélyt adsz arra, hogy

kormányváltás lesz vagy nem lesz?

>> Hát nyilván nem vagyok politikai

jellemző. A mostani politikai

>> mit a gazdasági körök mit várnak, mire

számítanak, hogy árazzák ezt be?

Azt gondolom, hogy a

forintpiacon

van egy arra vonatkozó spekuláció, vagy

egy arra vonatkozó várakozás, hogy

nagyobb az esélye annak, hogy

kormányváltás lesz minden. Ugye van egy

előképe ennek a magyar helyzetnek, amire

tehát a magyar a magyar devizát és a

magyar tőkepiacokat

főleg nem hazai szereplők mozgatják.

hazai szereplőknek is van szerepe, van

ahol jelentős szerepe van, de azért a a

jóval meghatározó tényező a külföldi

tőkének a szerepe, értve ez alatt a

működő tőkét, a portfólió tőket rö

rövidebb távú vagy hosszabb távú

portfólió tőkebbefektetőket, és az ő

várakozásaik számítanak. És őnekik van

egy olyan tapasztalatuk, hogy mi

történt. Lengyelországban volt egy

kormányváltás, ahol az euroszkeptikusabb

kormányt, egy eurobarátabb kormány

váltotta le, ami a lengyel Zlotyinak egy

jelentős felértékelődésével járt. Volt

egy jelentős beáramlás a lengyel kötvény

és részvénypiacra is. És azt gondolom,

hogy azt mondják, hogy hopp, ezt láttuk

ezt a forgatókönyvet már itt is

valószínűbb, hiszen ők is megnézik

ezeket a politikai

választási felméréseket. azt mondják,

hogy ennek van valószínűsége, tehát

érdemes lehet itt is ugyanolyan

kimenetre számítani. Tehát én azt

gondolom, hogy van egy várakozás a a

külföldi befektető körében, egy arra

vonatkozó spekuláció, hogy ez a

valószínű forgatókönyv.

>> A gazdasági körök inkább

bizonytalanságot vagy lehetőséget látnak

abban, ha Magyar Péter miniszterelnök

lesz? Hát én ugye nem reál gazdasággal

foglalkozom elsősorban, csak

érintőlegesen,

inkább pénz és tőkepiacokkal.

Szerintem a vélemény ugye van egy

kockázata Magyarországnak, és ez ez ez

egy csomó mindenben megnyilvánul.

És ezt a ez a kockázat ez

elsorban a jelenlegi kormányzathoz

kapcsolódik. azt gondolja a legtöbb

szerintem pénzt őkepiaci befektető, hogy

amennyiben egy eurobarátabb kormány

lesz, akkor az kedvezőbb lesz a magyar

eszközök számára. Tehát nyilván ők ezt

inkább egy lehetőségnek látják, mint

kockázatnak. Szerintem

akikkel én beszéltem, nem látják benne a

kockázatot, mert azt azért ne felejtsük

el, hogy még abban az esetben is, hogyha

egy ellenzék, jelenlegi ellenzék győzne,

még abban az esetben sem az van, hogy

onnantól fogva egy fáklyás menet és

minden nagyon jól alakul, tehát onnantól

fogva is vannak kockázatok, de mégis

inkább a lehetőséget látják benne, hogy

akkor belesimulunk inkább ebbe az

európai gondolati

tehát tehát követni fogjuk inkább ezt az

európai gondolatot, mint mint Nem,

>> mindjárt részletesebben is kérdeznének

így a választások utáni lehetőségekről

vagy helyzetről, de hát addig még ugye

el kell jutni. És pont azt láttuk itt a

az elmúlt hetekben is, hogy az

ígéretlicit az beindult, és a Fidesz is,

meg a Tisza is azért egyre több olyan

ígéretet vagy programot fogalmaz meg,

ami hát hát azért több 100 milliárdal

vagy több 1000er milliárdal is akár

megterhelni a költségvetést.

Kezdjük azzal, hogy mit éreztél akkor,

amikor Orbán Viktor belengedte a 14.

havi nyugdíjat?

>> Nem nagyon lepődtem meg. Tehát pont ugye

ezt erről beszél meg érintettük pár

perccel ezelőtt, hogy a magyar

lakosságnak a a szavazási hajlandósága

az erősen függ attól, hogy milyen a

gazdasági helyzete. Tehát nyilvánvalóan

meg kell vásárolni a szavazatokat

valamilyen módon.

ameddig van lehetősége a kormányzatnak,

én arra számítottam már egy-két éve is,

ezt sok helyen elmondtam, hogy újabb és

újabb intézkedéseket fog bejelenteni,

tehát annyira nem voltam meglepődve.

Nyilván egy reakció volt ez a a

Tiszapártnak a nyugdíjasokat megcélzó

ígéret halmazával. Tehát ugye az a baj,

hogy itt van egy egymásra ígérgetés, és

valamit azért mégis csak meg kell majd

akárki is nyer valósítani ezekből, és ez

mindenképpen meg fogja terhelni a

költségvetést. Tehát hogyha nem is

valósul meg minden, de hát azért ez

nagyon sok pénzbe fog kerülni nekünk.

>> És hát miből lehet ezt finanszírozni?

Mert ugye azt említetted is egy másik

ilyen beszélgetésben, hogy nem is a

25-ös költségvetés miatt kell aggódni,

hanem ugye 26-ban hát élesednek ugye

azok a a programok, amelyek most már

elindultak az otthonstartól kezdve. Az

anyákeszi, a mentesség ugye az is

lépcsőzetesen léplete. Most ugye a 14.

havi nyugdíj is valószínűleg

lépcsőzetesen életbe lép, de

fegyverpénz, fiatalok adómentessége és

így tovább, és így tovább. Tehát, hogy

ezt a következő kormány miből fogja

finanszírozni, vagy elindul egyfajta

kiátrálás ebből?

>> Szerintem ezek a bejelentett

intézkedések, vagy ha be fognak

jelenteni egy 14. havi nyugdíjat, nagyon

nehezen látom azt eltörölhetőnek, nagyon

nehezen látom eltörölhetőnek akármelyik

párt részéről az anyáknak az

adómentességét. Ugye mind a Tiszapárt,

mind a Fidesz

vagy a mi hazánk is egy erősen

családokra lövő, tehát a a mindenképpen

a az ő szellemiségükhöz közeláll az,

hogy a családokat

a gyerekeket, nevelőket támogatják.

Tehát ezeknek a visszavonását én

nehéznek tartom, ezért más

intézkedésekre lesz szükség, a a ahol

ahogy megszorítanak. Tehát szerintem a

bejelentett intézkedések megmaradnak.

helyette valami mást kell kitalálni,

hogy hogy vonunk el pénzt. Ugye 2022-es

győzelem után is a Fidesz azért

elkezdett egy elég komoly megszorítást.

Részben ennek köszönhető, hogy az elmúlt

három évben nem nagyon van

Magyarországon gazdasági növekedés. A

gazdasági növekedés hiányának az egyik

oka, hogy a rendkívül nagyra felfúvódott

állami beruházások, azok folyamatosan

vissza-vissza lettek faragra faragva év

évről évre. Tehát nem volt pénz ezekre a

beruházásokra. Ennek hián meg nem nagyon

van gazdasági növekedés Magyarországon.

Tehát, hogy volt egy nagyon komoly

megszorítás a 2022-es választás után.

Valószínűleg most is lesz. Ugye most már

a beruházásokból nincs olyan sok, tehát

hogy nehéz végiggondolni. Tehát most

megint nem akarok ötleteket adni.

De hát valamilyen módon akármelyik

kormány, akármelyik erő is kerül

kormányra, valamilyen módon

konszolidálni kell a költségvetést.

Nyilvánvalóan a Tiszapárt azzal

kampányol, hogy a

pazarláson, korrupción, propagandán

satöbbi támogatásokon annyit meg tud

fogni, hogy ne kelljen erre

egyéb megszorításokat csinálni. Csak

ezek sokszor egyszeri tételek a

költségvetésben.

>> Igen, egyrészt igen. Másrészt egyébként

nem elképzelhetetlen, hogy megtalálják

ezeket a pénzeket, csak ugye ez nem

olyan gyors. Szokták mondani azt is,

hogy hát majd olcsóbb lesz az

államadósság finanszírozása, ami

teljesen lehetséges. Tehát most

Magyarország viszonylag drágán

finanszírozza magát.

Egy hitelesebb európai kormányzat

valószínűleg olcsóbban kapna pénzeket,

de hát annak az átfutása is hosszú idő,

tehát azért valamit rövidt távon is ki

kell majd találni. Megmondom őszintén,

nem tudom, hogy hogy fogják csinálni.

>> Nem mondom, hogy milyen szántó vita

bontakozott ki az adórendszerről itt a

az elmúlt hetekben, de ugye mégis csak

itt a a Fidesznek a Tiszaadó kampánya

alapján elindult ez a fajta polémia,

hogy akkor egykulcsos adó vagy

progresszív adó legyen. Te ezt hogy

látod és ebben a kérdésben hogy állsz?

Tehát elkerülhető

lesz-e több kulcsot bevezetni akárkinek,

vagy sem?

>> Hát bármi elkerülhető. Tehát itt itt

tényleg döntésekről van szó. Tehát egy

egy társadalom, hogy hogyan

szedi be a pénzt a közteher viselésre,

az az abszolút egy döntés. Mondhatjuk

azt, hogy nagyon sokat akarunk a

gazdagokra terhelni, vagy kevesebbet.

Mondhatjuk azt, hogy inkább a

fogyasztást akarjuk adóztatni,

mondhatjuk azt, hogy inkább a vagyont.

Tehát, hogy mindenféle döntéseket lehet

csinálni. Általában itt csak az a

kérdés, hogy melyiknek mi a

következménye. Én elmondtam, hogy

2010-ben az a döntés, hogy építsünk fel

egy polgárságot

az valószínűleg egy valid döntés volt.

Nem volt Magyarországon tőkését. És most

nem a szupergazdagokról beszélek, tehát

nem a Fords 50-ről vagy a nem tudom 100

leggazdagabb magyar listáján levőkről

beszélek, hanem hogy egy egy szélesebb

értelembev polgárságot építsünk föl. Ez

egy valid lépés volt. Lehetséges, hogy

most egy most már ennek nincs annyira

tere és máshogy kellene adóztatni. Tehát

nagyon-nagyon sok megoldás van. Én

kritizáltam a Tiszapártnak a

vagyonadóját, ezt le is írtam. Szerintem

az a probléma, nem az a probléma, hogy a

vagyonosabbakat adóztatni akarják.

Szerintem ezzel teljesen egyet lehet

érteni. Mint mondtam, a az elmúlt

időszakban, azért a jó módúaknak a az

adózása az viszonylag európai mércével

egy elég enyhe adózás volt. Tehát

segítette a vagyonoknak a kiépülését.

Nem biztos, hogy erre szükség van.

Valószínűleg van szerepe, van lehetőség

arra, hogy nagyobb közteherviselés

legyen. A vagyonadó, ahogy a Tisza, azt

belenged, szerintem nehezen beszedhető.

nagyon sok jogi vitár ad alkalmat,

biztos, hogy egy csomó módon

megtámadható.

Nagyon nagy apparátust igényel és elég

kevés pénz jönne be belőle. Tehát az a

pénz, ami bejönne ebből, az nem oldana

meg semmilyen problémát. Tehát szerintem

én pár 100 milliárd, tehát 100, 200,

300, erről lehet vitatkozni, hogy mennyi

a tehát ez soknak hangzik, de nem

annyira nagyon nagy

tétel, tehát hogy ez nem fogja megoldani

a problémákat, az a baj. És én még a az

országjárásomon érzékelek egy olyan

félreértést is, hogy nagyon sokan,

amikor a vagyonadó vagy ez a fajta

vagyon visszaszerzés szóba kerül, akkor

hát főleg a a tiszások ellenzékiek

egyfajta elszámoltatást,

bosszút, a vagyonok visszavételét,

vagyonelkopzást szeretnének. Ugye a

vagyonadó az teljesen más filozófián

alapul, tehát hogy ott ott nyilván

törvényes vagyonoknak a megadóztatásáról

van szó. Az, hogy ez a két dolog

összefolyik, ez ez politikai értelemben

nyilván kezelhető, gazdasági értelemben

mit okoz?

>> Hát ez ez nyilván nagyon nem jó. Azért

is írtam meg ezt a a cikkemet a

vagyonadó kapcsán, és egyébként nagyon

örültem, hogy később Magyar Péter ezt

mondta, hogy nem akarják ők se

összemosni, mert ez két különböző dolog,

és csak nem szeretném, hogy összefolyna

a közbeszédbe. Tehát hogyha vannak

bűncselekmények, vagy bűncselekménnyel

szerzett vagyonok, hát annak nyilván van

egy igazságszolgáltatás.

Tehát a az egy büntetőjogi eljárás. Az,

hogy legyen nagyobb közteviselése a a

gazdagóknak, ez egy másik történet.

Tehát tényleg ne ossuk össze ezt a

kettőt, mert nyilvánvalóan, aki mondjuk

úgy szerezte a vagyonát, hogy

korrupcióval, törvénytelen eszközökkel,

azt nem adózással kell megoldani. Az az

adózás az másra való. Ne, nem jogi

állásfoglalásra kérlek, de hogy ezekből

a vagyonokból, amelyeket visszaszeretne

a a Tisza szerezni, ebből költségvetési

értelemben szemmel látható összegek

kijöhetnek, vagy ez csak egy politikai

program?

>> Hát tényleg nem vagyok

büntető jogász, az végképp nem vagyok.

És nem ismerem ezeknek az ügyeknek a

részleteit, amit én látok. Ö

a gazdaságban az alapján nagyon sok jog,

nagyon sok ügylet nehezen támadható,

tehát azt azokba szerintem nehéz lesz

belekötni. Amikbe bele lehet kötni,

azoknak a azoknak a kapcsán büntetőjogi

eljárásokat valószínűleg le lehet

folytatni. Valószínűleg egy

jogállami keretek között

ebből

ész észrevehető számú emberbörtönbe is

kerülhetne. Tehát hogyha ezeket

lefolytatnánk ilyen eljárásokat, az,

hogy ebből 1000 milliárd Ftok jönnének

be, ami már a költségvetés szintjén

számít, azt nagyon nehezen tudom

elképzelni. Tehát ebből is azt gondolom,

hogy még a legjobb esetben is maximum

pár szá milliárd Ftra számíthatunk.

Ettől függetlenül ez nem jelenti azt,

hogy nem kell ebbe belekezdeni, mert

nyilván a ha a társadalom igazságérzete

azt kívánja, akkor ezt ezt meg kell

csinálni. Csak hogy erre nem feltétlenül

számíthatunk, hogy ez meg fogja oldani a

költségvetésnek a problémáit. Lehet,

hogy egy kicsit segít, de ez ez nem ez

nem lesz egy ilyen átütőerejű megoldás.

Ugye a Tisza körül, akik feltűnnek

szakemberek, és például a gazdasági

kabinettjüket, az a Kármán András

vezeti, aki korábban ugye az Orbán

kormánynak volt államtitkára, de hát

többféle Fideszből érkező politikusok

van. Kíváncsi vagyok, hogy a gazdasági

szféra ezt hogy árazza be. Tehát úgy

tekinti, hogy hatalmas nagy

gazdaságfilozófiai váltásra éppen emiatt

nem számíthatunk, mert valójában egy egy

Fideszből érkező gazdasági elit fogja

átvenni a hatalmat akkor is, ha

kormányváltás lesz. Vagy vagy erről még

nincsen semmi fajta gondolkodás?

>> Szerintem szerintem nem ez a nem ez a

kérdés. És tehát én azt gondolom, hogy a

a gazdasági szereplők körében itt ez

egy döntés a a ak vagy a a nagyon

megkülönböztető a két politikai erő

között

az az, hogy az egyik

Európával akar együttműködni

a másik pedig azt mondja, hogy Európának

vége van, és mi inkább ki akarunk belőle

farolni. És szerintem itt ez ez a ez a

döntő tényező, hogy a Európának a

szerves részei maradunk, vagy nem

maradunk Európának a szerves részei. És

ebből a szempontból igazándiból teljesen

mindegy, hogy azok az emberek honnan

jönnek. Hogyha ezt a szellemiséget

képviselik, akkor akkor szerintem a

gazdasági életnek a a résztvevőit ez nem

fogja zavarni. Ugye említetted már a

lengyel példát, illetve most ezt a EU

pártiság, EU ellenesség törésvonalat, és

hát Magyar Péter nagyon sokszor

kampányol azzal, hogyha Tiszak kormányra

kerülne, akkor Brüsszelből rögtön az

egyik első dologként ezeket a bizonyos

EU-s pénzeket haza tudná hozni. Ez

mennyire túlmisztifikált, vagy mennyire

tényleg egy olyan kulcskérdés, hogy

26-os hát gazdasági túlélés

szempontjából már mindenki ki van

erhéhezve?

>> Én nagyon csodálkoznék, hogyha bárki

kerül kormányra

pár hónapon belül, tehát hogy még 26-ban

annak érzékelhető hatása legyen,

behozzon EU-s pénzeket. Még ha tegyük

föl, még megállapodnak, és mindent jól

csinálunk és mondjuk őszre hát van egy

megállapodás az EU-val, akkor se

kezdenek el jönni még. Tehát, hogy 26-ra

ennek nem lesz hatása. A másikét az EU-s

pénzek kapcsán szerintem a magyar

közbeszédben van egy kicsi félreértés.

Ezek ez nagyon-nagyon sok pénz, amit

kaptunk. Tehát mind, mind más országok

irgalmatlan mennyiségű pénzeket kaptunk,

és ez nagyon segítette a magyar

gazdaságnak a fejlődését.

De nem ez volt a nem ez volt a fő dolog,

ami miatt Magyarország fejlődött, hanem

az, hogy bele tudott integrálódni az

európai gazdaságba. Tehát sokkal nagyobb

a a az Európai Uniós tagság és a

gazdaságban való együttműködésnek a

szerepe, mint az Európai Uniós pénzek.

Ha bejönnek az Európai Uniós pénzek és

elkezdenek jönni, az adhat egyszeri nagy

lökést. Tehát lelassult a magyar

gazdaság, és az egy meglökheti,

belökheti, de nem ezt fogja előrevinni a

magyar gazdaságot tartósan. Tehát, hogy

nem

ez a fő mozgatórója a magyar

gazdaságnak. És az elmúlt 15 évben sem

ez volt

>> a Akkor beszéljünk egy picit arról, hogy

2026 áprilisában mindenféleképpen új

politikai időszámítás kezdődik, ha nyer

Orbán Viktor, ha nyer Péter, és ez

feltehetően magával von egy újfajta

gazdaságpolitikai időszámítást is.

Vizsgáljuk meg azt a forgatókönyvet, és

már erre utaltál, hogy ha Orbán Viktor

marad, akkor is valamifajta olyan

változtatásokat kell hát kitalálnia és

és embereket szereznie, amely teljesen

más gazdaság szintjén is. Hogy fog ez

kinézni? Tehát szerinted ha Orbán Viktor

kormányfő marad, akkor a gazdaság

területén mi az az első párlépés,

amelyet vár tőle mondjuk a a piac meg ez

az eg gazdasági szféra?

Magyarországnak a nagy rákfenéje a az

elmúlt pár évnek a növekedésének a

hiánya. Tehát szerintem egy erős

ellenzékkel a parlamentben

Orbán Viktornak valószínűleg és ebben

lehet, hogy tévedek, mert nem akarok

tényleg nagyon ilyen politikai

találgatásokba belemenni, valószínűleg

kicsit békülékenyebb hangnemet kell majd

megütnie az Európai Unióval, és nyilván

megpróbálják hazahozni a ezeket az EU-s

pénzeket. Én azt gondolom, hogy ezt

fogják az elsődleges feladatnak

tekinteni. Egyébként a Tisza is

valószínűleg erre fog ráoptimalizálni,

hogyha ők nyernek. Nyilván nekik ebbe

erre jó jóval nagyobb esélyük van, de az

se egy egyszerű

pár hét alatt lezongorázható történet

lenne.

>> Akkor nézzük meg, hogyha Tiszanyer,

akkor mi az a az az első három dolog,

amit szerinted Magyar Péternek tennie

kell a gazdaság területén?

Ugye ez nehéz, mert egyrészt vannak

ciklikus, másrészt strukturális

problémák a magyar gazdaságban. És az a

legjobb a amikor nyilván tudjuk a

politika tudományból, hogy egy friss

felhatalmazással bíró kormánynak az

elején kell annyi intézkedést

megvalósítani, amennyit csak tud a

strukturálisak közül is, hogy az sínre

kerüljön. Szerintem Magyarország

fejlődése szempontjából elengedhetetlen

az oktatás átalakítása. Tehát szerintem

ez ez mindenképpen hát talán az első

lépés. A másik lépés azért, hogy be

tudjuk indítani a magyar gazdaságot, ez

az EU-val való kibékülés és az Európai

Uniós pénzeknek a hazahozatala. És ugye

sokan szokták mondani az egészségügyet,

és tényleg az egészségügy egy nagyon

fontos dolog, de az nem olyan tényező,

ami meghatározza rövidebb távon, vagy

akár középtávon is egy országnak a

növekedését. Tehát szerintem a az

intézményrendszernek az átalakítása,

az oktatás és az EU-val való kibékülés,

hogyha így hármat kellene mondanom,

ezeket kellene minél gyorsabban

megcsinálni. Nyilván az oktatását egy

többé éves folyamat, de hogy bele kell

kezdeni, tehát hogy hogy azt

mindenképpen el kell kezdeni, mert annak

lesz 10-20 éves távon olyan hatása, hogy

Magyarország majd esetleg versenyezni

tud egy magasabb technológiai szinten

levő országokat. Tehát ezt ezt nem nem

tudjuk elkerülni. Igen, de politikai

szinten az szokott lenni erre a válasz,

és a Fidesz is a legtöbb esetben ezt

képviseli, hogy hát egy oktatási

változtatásnak, pláne egy egészségügyi

változtatásnak nagyon sok szinte csak

ellenérdekelt résztvevői vannak a

rendszerben, tehát nagyon nehéz

kivitelezni. Iszonyat fáradtságos, nehéz

munka, nagyon sokba kerül, irdatlan

1000er milliárdokba. És a politikai

hasznot azt hát nem is azok aratják le,

akik ezt véghez viszik. Sőt, lehet, hogy

az a politikai haszon majd csak tényleg

évtizedek múlva látszik. Tehát ehhez

képest hogyan lehet belekezdeni?

Miközben azt lehet látni, hogy hogy

Magyar Péternek a a szavazói, ez az

ellenzéki tábor, ez valójában most

presszionálja, hogy az oktatás az

egészségügyterületén legyen valami, de

azon kívül, hogy lesz egy-két látványos

intézkedés strukturálisan, mik az első

lépések, ahol látni fogjuk, hogy ez

tényleg elkezdődik-e?

>> Hát ez most ez egy nagyon nehéz kérdés.

Lehet, hogy ez ilyen nagyon magasztosan

hangzik, de hát azért van a politikus,

aki a saját hasznára optimalizál, és van

az államférfi, aki meg a a az ország

hosszútávú

sikerére. És azért azt láttuk a

történelemben, akár a körülöttünk levő

országokban is voltak olyan

kormányzatok, akik megcsinálták ezeket a

nagy átalakításokat,

annak ellenére, hogy tudták, hogy

valószínűleg bele fognak bukni, és

tényleg nem ők aratják le, és és ugye

ezért nem csinálták meg a a nagy

ellátórendszereknek a reformját se.

valószínűleg a az előző Orbán kormányok,

mert pontosan az van, amit mondasz, hogy

hát ez ezzel csak a baj van. Ez egy

darázsfészek, amibe belenyúlunk, és

akkor majd nekem miért jó, hogy majd 10

vagy 20 év múlva jobb lesz az országnak

a helyzete? Tehát ez a különbség az

államférfi meg a politikus köz, tehát

hogy én lehet, hogy ez egy nagyon

idealis idealisztikus dolog, de mégis

egyébként volt egy pár ilyen mondata

Magyar Péternek korábban, hogy hát nekik

meg kell csináljuk majd olyan

átalakításokat, amit lehet, hogy nem ők

aratják le a gyümölcsét. Tehát, hogy én

egy kicsit mindig az ember reménykedik,

hogy hogy jön valaki, aki aki hajlandó

annak tudatában is, hogy lehet, hogy ez

az ő vesztélyhez fog vezetni,

megcsinálni olyan olyan dolgokat, amik

évtizedeken át jók a gazdaságnak. Hát

nem tudom, reménykedjünk, de hát lehet,

hogy Orbán Viktor is meggondolja magát,

és 26 után ezt csinálja. Tehát most ez

nem személyspecifikus.

>> Ugye a

másik ilyen nagy vágya, hát főleg az

ellenzéki tábornak, hogyha kormányváltás

lesz, akkor legyen most ténylegesen

elszámoltatás és egy ilyen visszatérő

mantra, hogy tényleg nézzük meg, hogy a

Magyar Nemzeti Bankból akkor hány száz

milliárd és hova folyt el.

Ez mennyivel csak egy mondjuk egy

ellenzéki szavazót izgat, vagy mondjuk a

gazdasági körökben ez egy élénkbeszéd

téma-e, hogy a Magyar Nemzeti Bankból

hogyan folytak el a pénzek, vagy

egyáltalán hogyan viselkedett az MNB itt

az elmúlt években?

>> Szerintem ez egy borzasztó dolog. Ez az

átlagszavazót nyilván mél tehát, hogy

jogosan irritálja ami ott történt, de ez

már megvan. Tehát ez már be van égetve a

rendszerbe. Ebbe ezzel szerintem semmit

nem tudunk csinálni. Azt gondolom, hogy

a jelenlegi nemzeti banki vezetés ezt

kezeli. Tehát nekem mondjuk mint pénzt

tőkepiaci szereplőnek, megmondom

őszintén,

nagyon zavar, mert mert szerintem

szörnyű és és elfogadhatatlan mértékű

tudatlanság, butaság és valószínűleg

büntetőjogi kategóriáknak sora. Ebbe nem

mennék bele, mert ugye nyilván nem

születtek ebből ítéletek, de nem bef,

tehát ez már megvolt. Ez ez nem

befolyásolja azt, hogy én mit gondolok

mondjuk a a kötvénypiacról, a

forintpiacról, a részvénypiacról, a

működőtőkének a helyzetéről. Tehát

szerintem

tehát ennyi. Tehát hogy nem nem

gondolkozik szerintem egy átlagos

befektető ezen nap mint nap, hogy mennyi

pénz jön ebből vissza, vagy mennyi tűnt

el, vagy mennyit loptak el ebből.

>> Hát ez és akkor vagy megtudjuk, vagy

nem. Ugye nyilván ez lesz a szó. Igen,

igen, igen, igen. Én azért reménykedem,

hogy a jelenlegi magyar nemzeti bank

banki vezetés

megpróbálja legalább

amit lehet még ezeket a pénzeket, ami

amit ki lehet menteni, azt azt valahogy

vissza visszahozni. Ugye itt

részesedésekről, részvényekről van szó,

tehát hogy ezeknek a jövőbeli értéke

mennyi, azt szerintem borzasztó nehéz

megmondani. Ugye mindig itt repkednek

ezek a számok, hogy 400, 500, 600

milliárd Ft. Hogy ebből mennyi lesz meg

öt év múlva? Nem tudom, de de azért ez

ez nemzetközi mércével mérve is egy

komoly komoly történet, azért azt ne

feledjük el. Egy picit tekintsünk itt

Magyarországról, és itt szóba is hoznám

ezt a bizonyos lesz-e béke Ukrajnában,

meg hogy alakul, és milyen hatással

lehet ez mondjuk nem is a politikára,

hanem a gazdaságra, mert Orbán Viktor

most már visszatérően azt mondja, hogy a

ha béke lesz, akkor a magyar családoknak

az a a háborúra nem töltött, vagy nem

költött pénz az végre a zsebükbe megy,

és ezt most már a legutóbbi rádió

interjújában összekötte a nyugdíjal.

Tehát én ezt viccesen meg is jegyeztem,

hogy lesz itt majd 14. havi békenyugdíj,

meg Békees

adómentesség, és így tovább, és így

tovább. Valójában, hogyha sikerül

tényleg az Ukrajnai háborút lezárni és a

közelkeleten is, ahogy most

megállapodtak, stabilizálódik a helyzet,

az milyen hatással lesz mondjuk a magyar

gazdasággal, de úgy az európai

gazdaságba? Hát ha röviden kéne

válaszolnom, szerintem semmilyen. Tehát,

hogy ha ezt 2022-ben

kérdezed meg, amikor nagyon magasak

voltak az olajárak,

bizonyos mezőgazdasági termékeknek is

fölrobbant az árfolyama, a gázárak

tudjuk, hogy sokszorosukra mentek, és

Magyarország majdnem egy

árfolyamválságba került 2022 végén. Ö

akkor azt mondtam volna, hogy egy egy

béke az az nagyon komoly segítséget

jelentett a magyar gazdaságnak is és az

európainak is. Magyarország rendkívül

kitett

főleg a gázáraknak, de egyéb egyéb

alapanyagoknak is. Ezeknek az

alapanyagoknak az ára a nagyjából ott

van, mint ahol korábban volt a háború

előtt. a gazdasági kapcsolatok

változása, hogyha mondjuk lenne egy béke

Ukrajnában, nem lódítaná az egekbe a

magyar iparnak a teljesítményét. Tehát

szerintem nagyon jelentős változás nem

lenne Magyarországon ennek hatására.

Tehát én nem látom, hogy ettől el tudunk

kezdeni béke nyugdíjat osztogatni. Tehát

arra se számíthatunk, hogyha ráütik a

pecsétet a békére, akkor a a forint

erősödik, részvényárfolyamok kilőnek és

és jön egy ilyen nagy gazdasági

fellélegzés. Ugye van ilyen, szokott

ilyen lenni, hogy de azért a piacok

anticipálnak, ugye van ez a van ez a

mondás a piacokon, hogy buy the room or

sell the fact. Tehát amikor már kezd

kialakulni egy békefolyamat, és

valószínűsedik, hogy hogy béke lesz,

akkor azt már beárazzák, és a amikor már

megtörténik maga, ráütik a pecsétet,

amit mondasz, akkor annak már nem nagyon

szokott jelentősége lenni. De de ebben a

helyzetben, ami most van, még azt se

látom, hogy mondjuk ennek hatására

nagyon jelentősen

erősödne a forint, vagy vagy a keletköz

más kelet-közép-európai devizák.

Nincsen nincs olyan kitségünk, tehát nem

nagyon tudom mond megmondani azt a

csatornát, hogy ha béke van Ukrajnában,

akkor azért lesz Magyarországon nagy

növekedés, mert ugye miből adódik a

gazdasági növekedés? Van a lakossági

fogyasztás, ami főleg a bérektől függ.

Ez erre nem foghatni. Ö vannak a

beruházások

amik ugye a kormányzatnak a a

költőképességétől

függenek. Ez nem fog változni.

Vannak a magán ugye a a

magánberuházások, a kormányzati

költekezés, ez se fog változni. És ugye

még az export csatornán keresztül

tudnánk javulni, de hát nekünk nincs

olyan nagy exportkitettségünk Ukrajnába,

illetve az Európával kapcsolatban, ahol

viszont nagyon jelentős export

kitettségünk van, ott nem fog egy nagy

változást okozni Ukrajnának a a

megbékélése. Tehát ugye Magyarországnak

az ipara azért szenved, mert Európa

ipara szenved, és Európa ipara azért

szenved, mert egyrészt nincsenek

hightech cégeink, mert az úsában vannak.

A közepesen magas hozzáadott értékű

iparágakban meg belenőttek a kínaiak,

akik sokkal olcsóbbak. Tehát itt van

Európa, aki nem tudott kitermelni nagy,

vagy csak nagyon kevés olyan olyan magas

nagyon igazán magas hozzáadott értékű

technológiai céget ellentétbe az USÁval.

És az ilyen egyéb iparban meg

leversenyzi őket Kína az árakkal. Tehát

ez a probléma Magyarországon, nem

Ukrajna a probléma. Pont ezt akartam

szóba hozni, hogy ez az ukrán orosz

konfliktus, de még a közelkeleti

konfliktus is kitakarja talán némileg a

jó nagy világkonfliktust, ugye Kína és

Amerika közötti harcot. Hogy ez

szerinted mennyire fog eszkalálódni, és

Európának, illetve ezen belül

Magyarországnak lehet-e egyáltalán

lavírozni, vagy hogy érdemes lavírozni a

ebben a helyzetben?

>> Hát végképp nem akarok jóslásókba

belemenni. Szerintem a történelme azt

mutatja, hogy amikor van egy földtörekvő

szuperhatalom, akkor az előbb-utóbb

otott konfliktusok generálódnak.

Reméljük, hogy ez a konfliktus nem

katonai szinten fog megnyilvánulni,

hanem inkább gazdasági szinten. De azt

gondolom, hogy gazdasági szinten egyre

erősödni fog. Töredezetté válik a

világgazdaság, és szerintem nem lehet

két részhez tartozni. Tehát én nagyon

nehezen tudom azt elképzelni, hogy tud

tudnak olyan országok lenni, akik mind a

két blokkal jóban vannak. Ö és mind a

kettőnek a az előnyeit élvezni tudják.

Tehát szerintem Magyarország már csak

geográfiai helyzeténél fogva is képtelen

lenne erre. Hát ezzel most egy pillanat

alatt agyon ütötted az Orbán Balázsi

konnektivitás elméletet, merthogy ugye

pár évvel ezelőtt elindultunk abba az

irányba, hogy az a feltételezés, hogy mi

tudunk egy ilyen kis köz olyan olyan

ország lenni ebben a konfliktusban,

akinek mindenfelére van konnekciója,

kapcsolata, és akkor tulajdonképpen ez

segíteni fogja ezeket a nagy hatalmakat.

Tehát azt mondod, hogy ezt nem fogják

nekünk engedni? Én ezt tehát mondom,

tehát Magyarország itt van Európának a

küszöbén

ebből a helyzetből. Tehát ja, kicsik is

vagyunk, azt se felejtsük el. Tehát

hogyha azt mondjuk, hogy ki India tud-e

egyensúlyozni és jóban lenni egyszerre

az USÁval meg Kínával, azt azt el tudom

képzelni.

Az, hogy bizonyos latin-amerikai

országok mind a kettővel, mondjuk

Brazília jó kapcsolatot tart fenn, és

ezt ki tudja egyensúlyozni hosszú távon,

azt is el tudom képzelni. Azt, hogy az

európai, egy Európában levő, egy

Európában rendkívül szorosan integrált

gazdaság óriás exportimport

kitettséggel, a világ egyik legnagyobb

exportimport nyitottságával, ami főleg

Európában irányul jelenleg, tud úgy

lavírozni, hogy mind a kettővel jóban

van, és egyik se bünteti meg emiatt.

Számomra ez nagyon nehezen hihetető.

Tehát ugye nem tudjuk, tehát lehetséges,

hogy Orbán Balázsnak van ebben igaza. Én

ezt nem zárom ki. Számomra ez nem tűnik

egy valószerű feltételezésnek. Ugye én

amikor erről szoktam beszélgetni

fideszesekkel, akkor nagyjából az a

válasz, hogy pont amiatt, hogy a

miniszterelnök Orbán Viktor jóban van a

világ vezetőivel, ezért ebben a ebben a

mozgásban tud tulajdonképpen ilyen

lábjegyzeteket vagy kiskapukat

kiharcolni, mint ahogy amikor Donald

Trump megemlíti azt, hogy mindenkinek

Európában le kell csatlakoznia az orosz

olajról, akkor Orbán Viktorral egy

telefonbeszélgetésre

azt Ezt lebonyolítanak, és akkor Orbán

Viktor meggyőzi őt arról, hogy ez nem

olyan egyszerű.

>> Nagyon jó, de ebből semmi előnyünk nem

származott. Tehát az, hogy Orbán Viktor

lebeszélte Donald Trumpot az orosz olaj

szankcionálásáról, és Magyarországnak

nulla előnye származott. Ugye azt

nagyjából tudjuk, hogy világpiaci ár

környékén vesszük az orosz olajat.

Nincsen ebből előnyünk. Tehát az orosz

kapcsolatból semmiféle előnye nincsen

Magyarországnak, legalábbis én még nem

láttam. És azért ha már lábjegyzetet

említettél, sajnos Magyarország

gazdaságilag lábjegyzet, tehát hogy

annyira kicsi szereplők vagyunk, hogy

nem áll érdekébe tartósan minket

támogatnia

bárkinek. Tehát nagyon kicsi szereplők

vagyunk, valakihez szerintem tartozni

kell. Én nem hiszek ebben a

mindenkivel jóban vagyunk.

>> Na, még a beszélgetés végén lenne egy

olyan kérdésem, hogy ugyan nem tudjuk,

hogy áprilisban mi történik,

kormányváltás lesz-e vagy sem. Viszont,

hogyha egy év múlva itt ülünk és ebben a

podcastben beszélgetünk, akkor mi lenne

az az egy két-három dolog, amely alapján

azt mondanád, hogy Magyarország jó

irányba indult, az a bizonyos hajó ezen

az említett tengeren ez jó irányba megy.

Most a szelet is be tudjuk fogni a

vitorlába a kapitány, és megtalálta

azokat az eszközöket, hogy gyorsítsa

ennek a hajónak az iramát.

>> Hát ezt látni fogjuk. Ugye van itt egy

eredménykijelzőtáblánk.

A ez a magyar állampapírpiac meg a

magyar devizapiac. Ezeken mindenképpen

látszódik,

hogy a befektetői közösség, és ebben

benne vannak a külföldi befektetők,

benne vannak a magyar befektetők, benne

vannak a gazdaság mindenféle szereplői.

Hogyan értékelik Magyarországot? Tehát

hogyha hogyha azt látjuk, hogy

volt erőször, hogy rányomja a pecsét,

tehát a piac rá fogja nyomni a

pecsétjét, hogyha úgy gondolja, hogy ez

egy jó helyzet, hogyha Magyarországnak

az adósságfinanszírozása könnyen

megoldható és olcsóbb, mint a jelenlegi,

ha a magyar forint stabilan fog maradni

úgy, hogy ahhoz nem kell magas

kamatszintet biztosítania nagyon a

Magyar Nemzeti Banknak, akkor

valószínűleg azt gondolhatjuk, hogy a

gazdaságszereplői elégedettek a

helyzettel, és jó irányban megy a jó

irányba megy a magyar gazdaságnak a

hajója. De mondjuk, hogy ha azt, hogy

ezt milyen lépésektől tudom elképzelni

ezt a ugye Orbán Viktor nagyon békepárt,

akkor hadd legyek én is ilyen békepárti.

Tehát szerintem egyrészt meg kell

békülni az Európai Unióval elsősorban,

akárki is lesz kormányon. Másrészt kell

egy közös kiállás mindenképpen a a

jegybank és a kormányzat között, ami

megerősíti a jegybanknak a

függetlenségét, és lehetővé teszi neki,

hogy egy egy stabil makrogazdasági

környezetet hozzon létre. stabil

forinttal, alacsony inflációval, esetleg

az euró bevezetésének egy valamiféle

megcélzásával magyar Péternek is le kell

ülnie Varga Mihályal és és meg nagyon

fontos lenne. Tehát ugye azt szokta

mondani Magyar Péter, nem tudom, hogy

első útja talán Varsóba vezet, a második

Brüsszelbe és a harmadik nem tudom hova,

arra már nem emlékszem.

Szerintem nem lenne baj, hogyha az első

útja előtt közös sajtó tájékoztatón

kiállna Varga Mihállyal, megmondanák,

hogy és mind a kettőiknek ez áll az

érdekében, hogy közösen dolgoznak

Magyarország gazdasági fellendülésén

és a kormánytiszteletben tartja a

jegybank függetlenségét, és ugye az a

céljuk, hogy ő stabilitás legyen. Tehát

én azt gondolom, hogy egy ilyen nulladik

útnak ez mindenképpen fontos lenne, akár

ki kerül kormányra. Hát akkor ezt

meglátjuk majd egy év múlva megnézzük

nyilván ezeket a állampapír piaci

reakciókat is. Meg nyilván fogunk még

beszélgetni. Én Zsidai Viktornak nagyon

köszönöm, hogy hogy eljött és

megvilágította a gazdaságnak és a

politikának ezeket az összefüggéseit.

Az Öt pontban podcast adását

hallottátok, amely a Stúdió Edge-ben, a

Stúdió munkatársaival készült. Hogyha

tetszett az adás és a következőt is

meghallgatnátok, akkor iratkozzatok fel

az Öt pontban csatornájára a YouTube-on

és a Spotify-on, és köszönöm szépen,

hogyha beállítjátok a támogatást a

Healvelemben. Ez a műsor ugyanis

kizárólag a ti támogatásaitokból készül.

A szerkesztő Neen Anita nevében

búcsúzom. Viszontlátásra, viszont

hallásra. Sziasztok!