Helló, sziasztok! Nagyon sok szeretettel

üdvözöllek benneteket. Ebben a videóban

a profi befektetők teljesítményét fogjuk

megvizsgálni, és arra a kérdésre

keressük igazából a választ, hogy milyen

hozamok érhetőek el, hogyha valaki

nagyon profi befektető, és meg fogjuk

nézni, hogy ehhez képest a kis

befektetők, az átlagemberek milyen

hozamokat érnek el, és egyáltalán milyen

esélyük van arra, hogy a profi

befektetőkhöz hasonló hozamokat érjenek

el. Tartsatok velem!

A profi befektetők hozamára vagyunk

kíváncsiak, akkor először is valamilyen

módszertan szerint meg kellene

határozni, hogy kik azok a profi

befektetők és az ő hozamukat hogyan is

tudjuk mérni. Így elsőre lehet, hogy

könnyűnek tűnik ez a kérdés, és

valószínűleg a legtöbben azzal

indulnának, hogy hát nézzük meg akkor a

legmagasabb hozamú befektetőknek a

teljesítményét. Valójában ezzel viszont

van egy kis probléma, ugyanis hogyha

egyszerűen csak leszűrjük múltbeli hozam

alapján a legjobb befektetőket, akkor

ugye pusztán a szerencse a véletlen

miatt is lesz köztük olyan, aki nagyon

magas hozamokat ér el, óriási hozamokat

fogunk látni, de ez nem jelenti azt,

hogy az átlagos profi az ilyen hozamokat

érne el. Ugye a befektetésben

más szakmákkal ellentétben nagyon nagy a

szórásnak, a véletlennek, a szerencsének

a szerepe. Ugye, hogyha a sportolókra

leszűrünk, a sportolókat nézzük mondjuk

egy olimpián, akkor ha megnézzük a futás

teljesítmény szerint őket sorba

rendezzük, akkor azt ki fogja adni

megközelítőleg, hogy ki a legjobb futó.

De ugyanezt nem tudjuk megcsinálni a

befektetéseknél, mert egyszerűen a magas

véletlen szerepe miatt a szerencsének

sokkal nagyobb szerepe lehet. főleg

ilyen három öt akár 10 éves időtávon is.

Ha pusztán hozam szerint rendeznénk

sorba a profi befektőket, akkor egy

valaki, aki vett egy lottó szelvényt, és

megnyerte az ötös lottót, az simán

évtizedekig, lehet, hogy a top listán

lenne, mint profi befektető, mert csak,

nem tudom, 600 Ft-ot tett bele a

szelvénybe, és nyert belőle 1 milliárd

Ftot, óriási hozamot ért el, még 10 éves

távra levetítve is. Ettől függetlenül

nem biztos, hogy rá szeretnéd bízni a

pénzedet, hiszen nem megismételhető a

stratégiája. Jó, tehát óriási határok

között szóródnak a profi befektetőknek

az eredményei, és nagyon nagy a

szerencsének a szerepe, és azáltal, hogy

kiválasztod a legjobbakat, igazából egy

visszatekintési torzítás nevű hibát

követsz el, ami miatt igazából fals

eredményeket fogsz kapni. Ugyanez igaz

akkor is egyébként, hogyha a híres

befektetőket nézzük meg, azokat, akik

nagyon nagy nevek a befektetési

szakmában, hiszen ők is azért lettek

híresek, mert valamikor nagyon jó

hozamokat értek el. Itt láthattok néhány

híres befektetőjik és az ő hozz nevükhöz

tartozó hozamokat. azért láthatjuk, hogy

brutális éves hozamokról van szó 30%

feletti hoen Buffet 19,8%,

Rayio 9,9%

viszonylag hosszú időtávokon vizsgálva,

de ez ez megint csak olyan, hogy ugye

azért vált hírsé, mert magas hozamot

hozott. Egyébként maga a híresség szűrő

feltételezi azt, hogy volt egy kiugróan

jó időszaka legalább. Ez kicsit olyan,

mintogyha sorba rendezném a befektetési

alapokat hozam szerint. Most itt

láthatunk egy kimutatást a White Charts

oldalról, ahol a legjobb befektetési

alapokat sorolják föl és hozzájuk

található hozamokat. Láthatjuk, hogy 10

éven keresztül képesek voltak bizonyos

befektetési alapok 17-19%-os

éves dollárhozamot elérni. De ez még

mindig csak a szerencse szerepe. Mindig

lesznek ilyen alapok, amik ekkora

hozamokat hoztak, de a skála másik végén

pedig ugyanúgy vannak alapok, amik

nagyon rosszul hoztak. Hiába ugyanúgy

azt is profit kezelik. Tehát pusztán

hozom alapján sorber rendezni, az

igazából mindig mindig a szórás miatt

egy véletlen lesz, és nem ad valós képet

arról, hogy egy átlagos profinak

egyébként milyen lehetősége van. Waren

Buffet eredményein keresztül szeretnék

még egy dolgot bemutatni, ez pedig nem

mást, mint az, hogy a az adott híres

befektetőknek vagy befektetési

alapkezelőknek is általában van egy

nagyon jó szakasza, amikor egyébként

felül tudja teljesíteni a piacot. És

lehet, hogy ez annyira jól sikerül egy

időszakban, hogy az egészen hosszú távon

egy kimutatható előnyt ad. A másik

pedig, hogy régebben, azért az ilyen nem

tudom, 50-es években meg a 2000-es évek

előtt könnyebb volt, és nem mondom, hogy

könnyű volt, de más volt a piac.

Könnyebb volt olyan információra szert

tenni, ami nem volt teljesen publikus,

nem volt mindenkinek hozzáférése a

részvényárfolyamokhoz, az elemzésekhez,

az különböző mutatókhoz. mindent

papíralapon kellett kikeresni és

kiszámolni. Emiatt aztán azok a

befektetők, akik erre tényleg ráálltak,

egy viszonylag nagy előnnyel tudtak

indulni. És hogyha megnézed a Buffett

Partnership eredményén, látszik

Buffettnek a az aranykora, ha úgy

tetszik, hogy milyen brutális

felülteljesítést ért el. Majd a

jobboldali ábrán pedig látva volt, hogy

2016 és 2025 között valójában már

nincsen felülteljesítése még Warren

Buffettnek sem, aki ugye a világ egyik

legjobb befektetője. És most szándékosan

olyan híres befektetőket fogok hozni

első körben példaként, akik az akiknek

meg tudjuk nézni a teljesítményét azt

követően, hogy híresek lettek. Hogy aki

most lett híres, az biztos azért most

híres, mert nagy hozamot hozott. De

hogyha meg tudjuk nézni mondjuk egy 10

éves távot azután, hogy híres lett,

akkor az egy sokkal izgalmasabb képet

fog mutatni. A bal alsó ábrán pedig

láthatjátok azt, hogy a Berkshire

Headway, Boren Buffeknek ugye ez a a

befektető cége, ez mikén miként

viszonyul az S&P 500-hoz

felülteljesítésben. És itt is azt

láthatjuk, hogy körülbelül a 2000-es

évektől kezdve ez az előny, ez igazából

egyre inkább eltűnt. És a jobboldali

ábrához pedig található egy táblázat is,

ugye a 2016-tól 2025-ig láthatjuk a

Bshireek az eredményét, meg a az S&P 500

indexnek, ugye, ami az amerikai

részvénypiac általánosságban egy

viszonylag passzív stratégiával, hogyha

valaki csak tartotta a legnagyobb 500

céget, akkor milyen eredményt érhetett

el? És hát azt látjuk, hogy ez a kettő,

ez szinte ugyanolyan számokat produkált.

Hogy itt van Ray Dio eredménye, aki a

Pure Alfa befektetési alappal lett

igazán híres, mikor a 2008-29-es

válság után nagyon jó eredményeket ért

el, és amíg a piac lefele ment, addig

Rayionnak az alapja az felfele ment,

vagy oldalazott, és utána egy óriási

kilövéssel igazából nagyon megelőzte a

piacot. És hát láthatjuk, hogy ha

megnézzük az egész teljesítményt

1991-től 2019-ig, akkor óriási

felülteljesítést látunk, de igazából azt

is láthatjuk, hogy nagyon sokáig nem

teljesített felül. majd volt egy jó

időszaka, és tényleg ez a 2008-20-ig

tartó időszakban hatalmas menetelést sem

volt keresztül ment keresztül az alap,

és utána akár alul is teljesítette

megint az S&P 500-at, de ez a

felülteljesítés ez elég volt ahhoz, hogy

a összességében az egész időtávon nagyon

szép eredményeket érjen el. De ha csak a

2014-től 2023-as időszakot vizsgáljuk,

akkor azt látjuk, hogy igen, jelentősen

alulmúlta egyébként az S&P 500 indexet.

Miután híres lett már a Peure Alfa és

Raidalio, már igazából nem hozta azt a

felülteljesítést, amit egyébként sokan

valószínűleg vártak tőlet. A következő

David F. Svensnek az eredménye. Ő a Y

egyetemnek a portfólióját kezeli. Most

talán valami 43 milliárd dolláros

vagyonról van szó. Itt láthatjátok, hogy

mi a portfólió megoszlása, és láthatjuk

azt is, hogy milyen eredményt élt el

hosszú távon. ugye ő is egy viszonylag

hosszú időszakon keresztül megverte az

S&P 500-at, vagy nagyon jó eredményt ért

el, de igazából, hogyha 30 éves távon

vizsgáljuk, akkor ez a 9,52%-os

évesített dollárhozam, ez nem egy kiugró

eredmény, nem olyan, amivel nagyon

messzemenőleg megverte volna a piacot.

Most pedig nézzünk meg három olyan

befektetési szakembert, akik nem

híresek, de a szakmai tapasztalatuk az

kiemelkedő, akik nagy nevű cégeknél

vannak, rengeteg pénzt kezelnek, mégsem

lettek különösebben híresek. Itt van

Maria Negret Granson, aki 34 éves

tapasztalattal rendelkezik, portfólió

menedzser. Kolumbia Egyetemen szerezte

az NBA diplomáját, ugye kezdetektől

fogva befektetési piacon dolgozott az és

most az Ardizen Partner alapkezelőnél

portfólió menedzser. És itt láthatjuk az

ő befektetési alapjának a

teljesítményét, amit össze tudunk vetni

ugye az ahhoz tartozó indexszel. ő

fejlődő, feltörekvő piacokon fektett be.

És hát azt látjuk, hogy az elmúlt

években nagyon szép felülteljesítést ért

el. ugye majdnem 22%-ot ért el 15%-kal

szemben, 14,3%-ot

ért el 9,7%-kal

szemben, de hogyha az alap indulásától

nézzük, ugye az Inception 1,95%-os

hozamot látunk 2,53%-os

hozammal szemben, tehát igazából amit

itt érdemes látni az az, hogy még egy

fejlődő piacon van, ahol ami nagyon

kockázatos, nagyon magas hozzamvárható

tőle, 10 éves távon, ott is 6,5%-ot

tudott elérni a profi, amivel egyébként

már megverte a saját indexét, tehát ez

összességében egy nagyon jó eredmény, de

a piaccal szemben, árral szemben úszni

nagyon nehéz, és simán lehet, hogy egy

profi magas kockázattal igenis ugye

ilyen 6,5%-os dollárhozamot fog elérni.

Következő a Morgan Stanleynek a US

Advantage fája. Itt láthatjátok a

csapatot, aki kezeli. Egyesével is meg

lehet nézni, hogy milyen önéletrajzuk

van ezeknek a szakembereknek. a világ

legjobb befektetési szakembereiről van

szó, több 10 éves befektetési

tapasztalattal. És akkor azt láthatjuk,

hogy mi van akkor, hogyha 100 dollárt

fektettünk magába az ő általuk kezelt

befektetési alapba, vagy hogyha ezt egy

ilyen benchmark indexbe fektettük volna

egy viszonylag passzív stratégiával. És

azt láthatjuk, hogy igen, az elmúlt egy

évben óriásit emelkedett az alap, 61%-ot

ment, ezért most valószínűleg egyébként

ők kapnak is elismerést. Három éves

távon is nagyon szépen verték a piacot,

de hogyha itt is a SCS Inception, azaz a

kibocsátás ótai teljesítményt nézzük,

ami ugye több mint 10 év, na akkor azt

látjuk, hogy azért nagyon közel vannak a

saját befektetési stratégiájukban

meghatározott eszköz allokációhoz. Ugye

ez a bandit benchmark igazából, tehát

valójában nem nagyon sikerült megverniük

azt az indexet, amit ők benchmarknak

tekintenek. És közben egy óriási

kilengés volt itt ugye 2020-as években,

egy nagy csúcs, nagy visszaesés, tehát

igazából nagyobb kockázat, nagyobb

szórás mellett tudták elérni ugyanazt a

hoamot, amit egyébként maga a piac.

Természetesen, amiket most bemutattam,

példákat teljesen önkényesen

kiválasztott példák, és nyilván lehetne

ennél magasabb hozamokat, meg

alacsonyabb hozamokat is bemutatni.

Igazából csak szerettem volna egy kicsit

rávilágítani arra, hogy sok

kisbefektetőnek irreális hozamelvárásai

vannak, amikor magával szemben 15 meg

20%-os éves hozamokat vár el, mondjuk

dollárban, miközben valaki 30 éves

szakmai tapasztalattal meg nem tudom öt

diplomával tud elérni 6%-os éves

hozamot. Na most nézzük meg azt az

önkényes kiválasztás mellett, hogy mi mi

van, hogyha a statisztikai alapon

vizsgáljuk a befektetési alapkezelőket

és az őket kezelő profikat. Ugye azért a

befektetési alapokat vizsgáljuk és az ő

adataikat vizsgáljuk, mert ezeket az

alapokat kezelik igazából a legjobb

szakemberek, a legjobb befektetési

szakemberek általában, illetve ezeknek

az alapoknak nyilvánosak és megbízhatóak

az adataik. Tehát az, hogy valaki, nem

tudom, az interneten mit írt ki magáról,

hogy mekkora hozama van, az nyilván

hamisítható, meg nehezen ellenőrizhető,

de ezeknek a befektetési alapoknak

konkrétan közülniük kell hivatalosan az

eredményeiket, ezért ezek könnyen

összehasonlíthatók. Azt láthatjuk

igazából a felső táblázatban, hogy

milyen eredményeket értek el az amerikai

részvényalapok. És én itt a 15 meg a 20

éves távot kereteztem be nektek. Ezek

évesített dollár hozzamok. Azt

láthatjuk, hogy ilyen 1013 14% között

szóródik valahol a 15 éves hozam. A 20

éves hozam nyilván valamennyivel

rosszabb, hiszen abban benne van ugye a

a 2008-2009-es válság. Ugyanakkor

valószínűleg egy kicsit reálisabb képet

ad. Inkább azt mondani, hogy hagyjuk

itt, hogy ilyen 8-10%

körüli dollárt hozzam, amit a profi

részvényalapok értek el. Tehát ezek nem

állampapíralapok, meg nem

ingatlanalapok. Tehát mondhatjuk, hogy a

profik teljesítményének úgymond a a

csúcsát nézzük most. Ez a 8-10%-os

dollárhozam. És hogyha megnézzük azokat

a befektetési alapokat, amik nem csak

Amerikába fektettek be, hanem nemzetközi

szinten is, tehát nemzetközi

befektetéseket valósítottak meg, ott

ennél alacsonyabb számokat látunk. Hol?

Elvileg a nemzetközi befektetések

kockázatosabbak, amíg nem Amerika, és

magasabb hozamot várnánk tőlük. Mégis

ezen időszak alatt Amerika egyszerűen

felülteljesítette a világnak a többi

részét. Így azok a befektetők, akik nem

csak Amerikába fektettek, akik nyilván

sokan vannak, ők alacsonyabb pozamokat

láthatnak. És itt a nemzetközi alapokat

is különböző kategóriánként tudjuk

megnézni, hogy mi az átlagos hozam, amit

el tudtak érni 15, illetve 20 éves

időtávon. Hát ilyen 4%-os hozamot,

3,7%-ot

is találunk ugye fejlődő piacokon. Aztán

hogyha valaki globálisan fektetett be,

hogy ilyen 8,9%-os

dollárhozamot értek el az elmúlt 15

évben. Aztán van benne egy nagyon

érdekes táblázat. Az viszont azt mutatja

meg, hogy ezek a profik, akik a

befektetési alapokat kezelik, különböző

kategóriákba sorolva hány százalé-a

ezeknek a profiknak teljesít rosszabból

a saját piacánál. Tehát hogyha megnézzük

a hoamot, amit elért, és megnézzük azt a

piacot, aminő tevékenykedik, mondjuk egy

amerikai részvény alapesetén, az

amerikai részvénypiacot, és

összehasonlítjuk az amerikai

részvénypiac passzív teljesítményét, ha

nem csináltunk semmit, csak megvettük

azt az összes amerikai részvényt, azzal

összehasonlítjuk, amit egyébként az

alapkezelő elért eredményt, akkor azt

látjuk, hogy körülbelül 20 éves távon az

alapoknak a 94%-a

az egyébként alulteljesíti a piacot. És

itt ha bármilyen kategóriát nézünk,

mindegyikben 85%

felett lesz azoknak az alapoknak,

azoknak a profiknak az aránya, akik

valójában nem ér a piaci hoat. Nyilván a

befektetési alapkezelők egy csomó

hátrányból indulnak. egyébként a

legnagyobb hátrány, amivel küzdeniük

kell, az az, hogy a befektetési alapjuk

az költséget fog felszámolni, tehát az

egész működésüknek költsége van, és

emiatt a költség miatt nehéz

túlteljesíteniük a piacot, vagy elérniük

a piaci eredményt, amire majd mindjárt

megmutatom, hogy egyébként

kisbefektetőként viszont jó esélyed van.

Még itt egy másik táblázatot hoztam.

Ugye nem csak a hoam számít, hanem

nagyon fontos a mellé tenni, hogy milyen

kockázat mellett érünk el adott hoamot.

De itt igazából azt láthatjuk, hogy 20

éves távon ha korrigáljuk a kockázattal,

amivel egyébként

jobban összehasonlíthatóvá

válik a két hozam, akkor mennyi mennyi

alap az, ami egyébként jobb

teljesítményt tudott hozni kockázathoz

hozzamarányban a saját piacánál? De hát

azért itt sincsen nagy csoda. Itt is 85%

feletti azoknak az alapoknak, azoknak a

befektetési szakértőknek az aránya, akik

egyébként rosszabb kockázathozam arányt

értek el, mint ami a piacon egyébként

úgymond bárki számára elérhető lenne. És

még egy érdekes dolog, hogyha azt

gondolnánk, hogy egyébként a vannak

olyan befektetési szakemberek, akik

hosszú távon meg fogják verni a piacot,

mert valamiért nagyon kiválóak, vagy

nagyon jó szakemberek, kifejezetten

ilyenek szoktak lenni, ugye, akik

híresek lesznek, akiket felkapnak, és

akkor nagyon sok befektető elkezd

hozzájuk befektetni pénzt, mert hogy

volt egy nagyon jó időszakuk. Na most ez

a ez a rész ebben a kutatásban azt

vizsgálta, hogy mennyi idén keresztül

maradnak benne ezek a legjobb alapok a

legjobbak között, tehát meddig marad a

legjobb a legjobb, és a legjobbat itt a

top 25%-ban

definiálták. Tehát ha megnézik,

megnézzük azokat az alapokat, amik a top

25%-ban teljesítettek, az az arra volt

ki vannak voltak kíváncsiak, hogy mennyi

ideig maradt benne a top 25%-ban. És hát

igazából azt láthatjuk, hogy bármilyen

földrajzi kitettség mellett befektető

alapot is vizsgálunk, 10% alatt marad az

azok az alapoknak az aránya, szinte

nullához közelé gyakorlatilag, akik négy

éves távon még mindig a legjobb alapok

között tudnak lenni. Ebből is igazából

azt láthatjuk, hogy attól, hogy egy alap

felülteljesített a múltban, az

egyáltalán nem jelenti azt, hogy a

jövőben ez a felülteljesítés ez fenn

maradna, és a múltbeli hozam valójában

nem jelent garanciát a jövőre, és a

múltbeli hozam alapján nem szabadná

egyébként befektetési döntést hozni. Na

most ezzel szemben megnézve a kis

befektetőket, valószínűleg nem lepődünk

meg rajta, hogy a profikat jelentősen

alulmúlják a kisbefektetők. Itt ugye az

average investor, a jobboldali oszlop, a

kisbefektető, aki gyakorlatilag 2,1%-os

pozamot ért el 1995-től 2016-ig. Minden

eszközosztályt alul teljesített, tehát

fektethetett volna kötvénybe, aranyba,

részvénybe, ingatlanba, bármibe, ha csak

belefektetett volna és ült volna benne,

akkor jobb eredményt ért volna el, mint

amit most elért. Illetve azt láthatjuk,

hogy maga az S&P 500 ilyen 8,2%-ot ért

el nagyjából. Tehát a profik is ezen a

szinten körül mozognak. Tehát az átlag

kisbefektető az jelentősen alulmúlta

egyébként a profikat. Pedig egyébként

kisbefektetőként

nagyon jó esélyeid lennének, hogy a

profikhoz hasonló eredményeket érje el,

vagy akár jobb eredményeket. Nem nagyon

tudok más olyan szakmát vagy

szakterületet, ahol egyébként a a

kezdőknek, vagy a, hogy mondjam, a zöld

füleknek lenne esélyük hasonló eredményt

elérni, mint a profiknak. Most gondolj

bele, hogy valaki el mondjuk fut 30 órán

keresztül, vagy 30 órányi futás edzésen

részt vesz, és akkor elindulna az

olimpián. Esélye sincs, ugye. De a

befektetésben az az érdekes, hogy kis

befektetőként ha néhány szabályt

betartasz, akkor egyébként a profikhoz

nagyon közeli, vagy annál akár jobb

hozamokat is el tudsz érni. Miért?

Azért, mert a befektetési piacon

láthattuk, hogy maga a piac, a

részvénypiac, az amerikai részvénypiac,

vagy a globális részvénypiac, vagy az

ingatlanpiac, a kötvénypiac, ezek amúgy

nagyon jó hozamot hoznak és jó kockázat

hozzamarányuk van. Olyannyira jó, hogy

még a profik sem tudják elérni, de ma

már különböző befektetési alapokon vagy

ETF-eken keresztül nagyon könnyű ezekbe

a piacokba egy kattintással befektetni.

Tehát ezek az eredmények, a piaci

eredmény az gyakorlatilag bárki számára

elérhető lenne. Ezt a bankok meg a

biztosítók nem fogják reklámozni, ehhez

kicsit tanulni kell róla, de

gyakorlatilag a piaci eredményt azt

úgymond tálcán kínálják neked, azt te is

el tudnád érni. Márpedig ha elérnéd a

piaci eredményt, akkor a profi

alapkezelők 85-90%-ánál

jobb teljesítményt tudnál elérni. Itt

látszhatsz egy globális

részvényportfólió teljesítményt 2015-től

2025-ig. Az elmúlt 10 évben azt látjuk,

hogy 10% körüli dollárhoz hozzamot

érhettél volna el. Ugye ez forintban

ilyen 12-13%-os

évesített hozamnak felel meg, amit

viszonylag egyszerűen el lehet érni. Te

a profikhoz képest egy csomó szempontból

előnyből indulsz. Ugye a profik nem

tudnak igazából hosszú távon

gondolkodni, mert a karrierjük miatt

folyamatos nyomás alatt vannak. ők

kénytelenek rövid távon gondolkodni,

mert a befektetési alap ami alkalmazza

őket, és a piac is rövid távon értékeli

a teljesítményüket. Nem fognak vele

maradni a befektetők, ha három éven

keresztül veszít az alap az értékéből.

Márpedig ez egy hosszútávú befektetési

stratégiánál, egy részvénystatégiánál

simán előfordulhat, amit te kis

befektetőként ki tudsz ülni. Az

alapkezelő meg hiába tudja, hogy ki kéne

ülnie, ő nem nem tud erre játszani, mert

egyszerűen az ügyfelei ezt nem nem

tudnak erre játszani, és egyszerűen a

munkáltatója nem ezt várja el, le fognak

le fogják őt cserélni, vagy legalábbis

ott van ez a félelem, hogy lecserélik

őt. Aztán ugye nekik költségeket kell

felszámolniuk. Viszonylag magast éves

másfél 2%-os költséget is felszámolnak

ezek az alapok, amit neki le kéne

dolgoznia. En neki ennyivel jobb

eredményt kellene elérnie, mint a piac,

ami láthattuk, hogy nagyon ne nagyon

nehéz. Ráadásul hiába ő próbálja tartani

a pozícióit, neki egyrészről liquiden

kell tartania pénzt arra, hogy az

ügyfelei lehet, hogy ki fogják venni a

pénzüket, bármikor ki kell tudni fizetni

az ügyfeleit. Másrészről hiába akarom

tartani a befektetéseimet, ha az

ügyfeleim veszik ki a pénzt az alapból,

akkor kénytelen vagyok eladni, hogy ki

tudjam őket fizetni. Tehát nem én döntök

teljes mértékben arról, hogy mikor

fektetek be többet és mikor keveset. Ez

teljes mértékben az ügyfeleimtől függ,

akik ugyanazokba a pszichológiai

csapdákba esnek bele, mint ugye a a

tipikus befektető. És ezáltal nekik

kiszámít. Te kis befektetőként mondhatod

azt, hogy most nagyon olcsó a

részvénypiac, most aztán tényleg betolok

mindent. Egy alapkezelő ezt nem tudja

megtenni. Emiatt aztán ők folyamatosan

kénytelenek reagálni a piaci

helyzetekre, méghozzá nem feltétlen úgy,

ahogy szeretnének. És éppen ezért

szeretnélek megtanítani okosan

befektetni, ugyanis szeretném

bebizonyítani neked azt, hogy nincs

szükséged évtizedes tapasztalatra ahhoz,

hogy a profikhoz nagyon hasonló vagy

akár annál jobb eredményt tudj elérni,

és csak némi józanparaszti észre egy kis

tanulásra és türelemre van szükség

ahhoz, hogy tényleg kiváló befektetőévé

válj, és hosszú távon megtöbbszörözd a

vagyont, amit amit össze tudsz gyűjteni.

Ha érdekel, hogy hogyan tudod a

gyakorlatban ezt megvalósítani, hogyan

tudsz ilyen eredményeket akár 10 és az

fölöti százalék-os hozamokat elérni,

akkor gyere el a pénzügyi szabadság

alapozó tréningre. Ezen be fogok mutatni

ugyanis hét tudományosan bizonyított

befektetési stratégiát. Meg fogjuk nézni

a befektetési lehetőségeket. Tehát nem

kell befektetés elemzői diploma meg 20

éves tapasztalat ahhoz, hogy jó

eredményeket érje el a befektetésből

vagy a profikat megközelítő eredményeket

érje el. Viszont ezt a 20-30 órányi

tanulást ezt igenis bele kell tenni. És

szükséges az, hogy képbe legyél azzal,

hogy hogyan is kell befektetni. Ha van

kedved eljönni, akkor nagyon sok

szeretettel várlak. Köszönöm szépen,

hogy itt voltál és megnézted ezt a

videót. Sok sikert kívánok neked. Hajrá!