Sziasztok! A mostani videóban újra

iránozni meg olajozni fogunk, és

megbeszéljük, hogy kik kapják a

legnagyobb pofont az emelkedő

energiaárak miatt. És hát ezen a listán

Magyarország is az előkelő helyen van.

Mindenki olajról meg gázról beszél,

közben a háború sorsát lehet, hogy a víz

dönti el, illetve a műtrágyapiacot is

megrengeti az elhúzódó háború, vagy

megrengetheti, és az meg ugye

élelmiszeráremelkedést okozhat

világszerte. Irán kapcsán továbbra. És

ugye az borzolja a kedélyeket, hogy a

hormozi szoroson keresztül jut piacra a

világ olajtermelésének és csefolyós

gáztermelésének kábé a 20%-a, és

gyakorlatilag leállt a forgalom, a

szokásos mennyiség káb 10%-a, mert

áthajózni rajta. Ényiti a feszültséget,

hogy a szaúdiaknak meg az emirátusoknak

van csővezetéke, amivel ki lehet kerülni

ezt a hormozi szorost. ezzel napi 7

millió hordót tudnak a piacra juttatni,

de akkor is marad 13 millió hordó, amiát

nem tud a piacra eljutni. Ez a globális

napi felhasználásnak a 13%-a.

A Bloomberg elemzői szerint minden egyes

száz visszaesés a kínálatban 4%

áremelkedést okoz. Amikor ezt a videót

felveszem, akkor éppen 100 dollár fölött

van az olaj. Bár itt a tartalékok piacra

dobása és az esetleges orosz szankciók

azítása, az így segítheti a kínálati

oldalt, hogy kicsit helyre rázódjon. A

kérdés, hogy meddig lesz lezárva a

szoros. Itt ugye elsőre meglepetés

lehet, hogy a világ szuperk katonai

hatalma az USA és az arab világ

szuperhatalma Izrael ellen egyszerre

harcol iránt. Aztán mégis elérték, hogy

ez a szoros le van zárva. Hát hogyan

lehetséges ez? Hát úgy, hogy ez a szoros

így a legkecskönyebb pontján álltak.

Mindösszesen 40 km széles, és ugyan az

iráni ballisztikus rakétatámadások, azok

így nagyon visszaestek 90%-kal a háború

elejéhez képest, mert az indítókat

szétlőtték rövid hatótávú, 100-120 km-es

rakétából, drónból, robbanóanyaggal

ellátott csónakból rengeteg van még

nekik raktáron. És ezek pont elégségesek

ahhoz, hogy a szorosakba tartsák. Ez a

Shah 1364 futó drón, ami inkább egy

lassú rakéta, 150-nel repeszt a német

tervezésű propelleres motorjával.

Állítólag olyan a hangja, mint egy

fűnyírónak is akár 1500 km is lehet a

hatótáv. Alacsonyan repül, javarész,

kompozit anyagokból van, a radarok

nehezen veszik észre. bárhonnan

indítható, könnyű nagy példányszámba

gyártani, olcsó is előá előállítani,

ilyen 20-500 dollárból kijön egy

felszereltségtől függően. Különben az

oroszok is gyártják és használják az

ukránok ellen. Ott Gerán 2 néven fut.

Szóval amióta az izraeliek kiiktatták a

ballisztikus rakétaindítókat, ezekkel

támad iránt. Mit csinálnak erre az

amerikaiak meg az öbölszágok, akik az

amerikai fegyverek vásárlói? Hát

alapvetően ilyen szofisztikáltabb

támadások kivédésére tervezett

fejlettebb fegyverkel fegyverekkel

válaszolnak és Patriot pak három

rakétákat lövöldöznek az iráni drónokra.

Ennék kábé 4 millió dollár a darabja.

Igen ám, de az irániaknak hát marha sok

drónja van, csak az emirátusokra vagy

ezret küldtek eddig. És az amerikaiak

meg a szövetségeseik meg több mint 1000

ilyen 4 millió dolláros rakétát

lövöldöztek ki. Ez több, mint amit

Ukrajna eddig felhasznált a háború négy

évében. Valószínűleg Ukrajnának is több

jutott volna, hogyha ott is van olaj,

tehát pekükre nincs. De ez az 1000

Petriot rakéta, ez annál is több, mint

amit a gyártó, a Luckid Martin évente le

tud gyártani. Hát 2030-ra ígérik, hogy

felpörgetik a gyártást. Tehát hogyha így

folytatódnak a dolgok, az USÁnak más

országokba tárolt rakétákat is az öbölbe

kell vinnie, hát ennek Ukrajna lesz a

kárvalótja ezt megint csak, miközben az

emelkedő olajárak miatt, meg a szankciók

részleges feloldásáról szóló

beszélgetések miatt, hát Putyinek meg

minden bizonnyal örülnek. Gondolhatnád,

hogy az amerikai hadipari cégek ugye a

nyertesei ennek az egész háborúnak, és

jól gondolod, csak hát az árfolyam azért

már ugrott mindenhol egy nagyot. Vannak

azonban feltörekvő fegyvergyártók, akik

drónokban, é által irányított olcsóbb

ketyerékben gondolkoznak, és hát

szerintem ezek így jelentős biznist

fognak elvinni így a Pentagon

költségvetéséből a klasszik nagy

fegyvergyártóktól. Ilyen az aerovement,

drónos cég, vagy a Kratos Defense, de

van még több feltörekvő hasonló cég.

azért arra mindenképpen megoldást kéne

találni a hadíiparnak, hogy a nagy

tömegben olcsón gyártott fegyverekkel

szemben valami szintén olcsóbb nagy

tömegben rendelkezésre álló fegyverrel

lehessen válaszolni. A német R metalnak

van különben ilyen ágyúja, ami 600

dollárnyi lövedékkel lesz egy

dróntállítónak. Na, ennyit a

fegyverekről. De visszatérve az olajról,

hát itt nem csak gáz meg olaj van. Az

öböl országok feldolgozott termékeket,

gázolajat, kerozint is exportálnak.

pontosabban exportáltak a szingapúri

repülő üzemanyagár az két hét alatt

93-ról 230 dollárra ugrott. Ez azért is

van, mert számos ázsiai finomító

visszatekerte a termelést. Hát egy

finomító az egy olyan biznisz, ami

folyamatos üzletmenetre van tervezve,

nem lehet csak úgy leállítani, és már

készülnek a nehezebb napokra, amikor

kevesebb olaj lesz a tározókba. Ennek a

mostani incidensnek van egy másik

izgalmas vetülete is, amit szintén

globálisan érezhetünk majd, hogyha

elhúzódik a válság. Ez pedig a műtrágya

gyártás, azon belül is a nitrogén

tartalmú karban, mint műtrágya, aminek

felhasználása az északi féltekén most

fog majd eljönni, és amit javazt

földgázból állítanak elő. Ezt a karb,

ami típusú nitrogén műtrágyát 15%-ban az

öböl országok állítják elő. Hát ugye

egyszerűbb ott előállítani, ahol a gáz

van, mintogy a gáz szállítani. A

tengeren szállított műtrágyáknak a 45%-a

holmozis szoroson át hajózik ki,

hajózott ki pontosabban, és főleg Ázsia

volt a célállomás. A termelés ezekbe a

gyárakba folyamatos, de hát a műtrágyát

az első negyed évben január, főleg

márciusban szokták kiszállítani. A

legtöbbet ugye a második negyedében

használunk belőle, és hát pont most

jönne az, amikor kiszállításra kerül a

műtrágya, tehát a gépezetbe homokszem

került. Ha a műtrágyár emelkedik, akkor

az élelmiszerárak is emelkednek, és hát

akkor általában nem boldog a lakosság

sehol sem. Ugye műtrágya is ilyen

globális árutőzsdei termék. Ha emelkedik

az ára, akkor hát kontinensenként eltérő

mértékbe, de azért mindenhol emelkedik.

Így például az amerikai gyártók, akiket

nem érint az energiaválság, ha a mostani

folyamat eszkalálódik, akkor sokat

kereshetnek, jó eséllyel növekednek majd

a marzsaik. Ilyen a CF Industries vagy a

Nutrien, bár ez már másnak is ezébe

jutott, mert ezeknek a cégeknek

emelkedik az árfolyama. Az európai gázár

az jó eséllyel tovább emelkedik, hogyha

a feszültség fennmarad. Tehát, hogy az

európai gyártók azok így nem fognak túl

jól járni. Ez megint így van, hogyha

valami gevasz van a világban, akkor

azért általában Európán is csata egyet

az ostor. A leginkább érintett országok,

akiket ez a mostani olajkrízis meg annak

a továbbgöítő hatásai érintenek, az

Pakisztán, Tajföld, Korea meg India.

India már kérte is Kínát, hogy

engedélyezzék a műtrágya exportot,

arrafelé szénből csinálják, mert hogy

úgy is lehet. És hát Kína néha engedi az

exportot, néha meg nem így befolyásolni

tudja a műtrágyák árát. Ez a Kína ez

ilyen minden árú tőzsdei terméknek

befolyásolja az árát, ami minket

Magyarországot illeti. Hát a válság

kapcsán az SNP hitelminősítő a héten

szólalt meg, miszerint az iráni háború

kapcsán megugró energiaárak veszélybe

sodorhatják Magyarország befektetésre

ajánlott besorolását. Az SNP esetében,

ha leminősítenek minket, kiesünk a

befektetési kategóriából. A másik kettő

hitelminősítő esetében még ben maradunk,

egy mi leminősítést kibírunk. Ugye amúgy

is van egy lassú növekedésünk, a

választási költségvetés miatt bazi nagy

költségvetési hiányunk, a magas

energiaárat meg a folyófizetési

mérlegünket is gajra tennék, miként az a

22-es23-as ukrán háború miatt is volt.

Ezért aggódik a hitelminősítő és hát a

forint árfelmot is megviseli a

konfliktus. Nagy az energiakitettségünk,

ráadásul az ukrán háború 2022-es

kitörése óta. Hát mi tettünk a

legkevesebbet azért, hogy leszakadjunk

az orosz energiáról. És hát a barátság

kőolajvezeték kapcsán most éppen áll a

bál. Mindezek szerepet játszottak a

forintunk gyengülésében.

Devizakereskedők szerint az elmúlt

hónapokban vagy hetekben kialakult a

Tisza trade, amikor a magas

forintkamatra és a szorosabb euroatlanti

integrációra alapozva, főleg utóbbira, a

forint ügye erősödésére spekuláltak

sokan. Itt a magas alapkamat amúgy is

ugye spekulánsokat vonzott a

forintpiacra. A választási esélyek erre

rátettek még egy-két lapáttal. Így egy

eurozóna csatlakozási szándék akarat már

ugye a kormányzat részéről, esetleges új

kormányzat részéről önmagában támogatja

a forintot. De a lényeg, hogy most ezek

a spekulánsok így jól megijedtek az

energiakitettségünk miatt, és ki

elkezdtek kiszállni a forintpoziból, és

hát ez fűtötte a szokatlanul erős

forintgyengülést. A lényeg, hogyha a

konfliktus elhúzódik és az irániak

tovább támadják a szorosan átkelő

hajókat, akkor a magas energiaárak

miatti leminősítés az egy nagyot üthet

rajtunk. A benzinástopnak is van persze

költségvetést érintő hatása a jövedéki

adócsökkenés kapcsán. Hát ez ugye

egyértelműen a választásokról szól, mint

ahogy a novemberi félidős választások

kapcsán Trám bácsi sem akar egy elhúzódó

válságot, és nem akar magas olajárat,

mert nem akar magas benzinárat. Hát a

magas benzin az nem tesz jót a választók

hangulatának sehol se. Szóval Trump

nagyon figyeli az olajárat. Alacsony

olajárat akar, nem ilyen 100 dollárosat.

És tudjuk, szereti nézni az SNP 500

tőzsde indexet is. Bár pont ez az a

piac, ez az index, amelyik a legkevésbé

kitett ennek az olajsoknak. Perszent

pénzügyminiszter meg nézi a 10 éves

kötvényhozamot, és hát mindegyik azt

mondja nekik, hogy gyerekek, ez a háború

nem tarthat tovább pár hétnél. Szóval

Amerika nem akar elhúzódó konfliktust.

Én ebbe személy szerint biztos vagyok. A

kérdés, hogy az irániak ebben mennyire

lesznek partnerek. Gondolhatod, hogy ez

elvileg java részt vallási alapon nyugvó

rezsimet racionalitás nem érdekli. Ez a

sehed drónjuk neve is azt jelenti, hogy

mártír. Hát egy normálban ilyen neveket

adnak, hogy győzelem, hazafi, diadal,

meg hasonló. De azért ez a 2026-os

vallási vezetés már nem olyan elvakult,

mint a 80-as évek idején voltak. Ez a

Mojtab ajatollak azért nem veti meg a

világi dolgokat. Van egy 400- 500 millió

dolláros európai ingatlan vagyona. Hát a

földi mennyország biztosítása érdekében

biztos ami biztos alapom. Szóval

szerintem kiegyeznek, de nem holnap,

hanem holnap utánam azért ez hetekig

húzódhat, és hogyha emiatt lesz egy

korrekció, akkor az jóvételi lehetőséget

ad. Ami megtörheti az iránt, az nem

feltétlenül a rakéták, vagyis nem

közvetlenül azok, hanem a víz,

pontosabban annak hiánya. Ugye ez a víz

az öböl országukban lassan nagyobb kincs

lesz, mint az olaj. A globális

felmelegedés őket jobban sújtja, és a

vízkészletek jelentős részét ugye a

tenger sómentesítésével hozzák létre.

Hát ezeket az üzemeket így kölcsönösen

támadják. És hát Iránban vízhiány van

már régóta. Ez most fokozódott, mert az

izraeliek szétlőttek sok ilyen

létesítményt. És ez előrevetíti azt is,

hogy a jövő háborúja azok már nem

annyira az olajért, hanem a vízér fognak

folyni. De addig is én arra fogadok,

hogy ez az egész nem fogja nagyon

elhúzódni, és a korrekciót ebben az

esetben nálam vételre kell kihasználni.

Ha meg mégis elhúzódik a dolog, hát

akkor nagyobb lesz a galiba, akkor

nagyobb lesz a korrekció. De mondjuk így

a hosszútávú hetes grafikon szerintem

még akkor se fog a trend megváltozni.

Tehát most mondhatod, hogy ökör vagy,

mindig túl optimista vagy, de ne

felejtsétek, hogy ugyan a világ végét

várók mindig okosabbnak tűnnek, de a

pénzt azért javrészt az optimisták

keresik. Na, ennyi fért a mostani

videóba. Köszönöm szépen a

figyelmeteket. Sziasztok. Feliratkozás,

lák, megosztás, ezt ne felejtsétek.

Köszönöm, hogy itt voltatok. Sziasztok.