Sziasztok! A mostani videóban folytatjuk

a félelmeink kitárgyalását. Most

lényegében félünk az olajtól és félünk a

mesterséges intelligencia kapcsán a

Skynettől, csak nem tudjuk, hogy éppen

melyiktől félünk jobban. Az emberek ugye

inkább történetekben gondolkodnak, nem

számokba, hogy hány millió hordó

oollajat tudnak a hormozi szoros

kihagyásával az öbölországok az

exportpiacokra juttatni. Hát ezt senki

nem nézi szoftveres cégek esetében is a

végükről, az eltűnésükről szóló

narratíva erősebb a növekvő

árbevételszámoknál.

Hát a sajtó meg segít a jó félelmetes

történetek kialakításába, mert a negatív

hírek ilyen 30-50%-kal több klikket

kapnak. Az emberek ugye szeretik a

bizonyosságot, azt, hogyha

kontrollálhatják a dolgokat, vagy

legalábbis úgy érezzük, hogy megvan ez a

kontroll, mert a befektetések világában

igazából ezek sos nincsenek a

birtokodban. Ilyen az iráni háború és a

mesterség és intelligencia által okozott

kavarodás is. Haladjunk most az

utóbbival. Szerintem a kettő közül ez a

fontosabb. Február utolsó hetében a

Citrini Research, ami egy nagyobb

független elemzőház, kijött egy

futurisztikus riporttal, ami 2028-ban

játszódik. Jelen időben írták a

jelentést, hogy akkor mi lesz, és persze

hát csupa borzasztó dolog történik. 8000

pontról 36%-ot zuhan az SNP 500 index.

nélkül is ez bíztató, mert ez szerint

van még 1000 pont emelkedésünk, de az AI

miatt a következő két évben a mostani

4%-ról 10%-ra ugrik az amerikai

munkanélküliség, és az ingatlanpiac is

bajba kerül, mert az állástalan irodai

dolgozók nem tudják fizetni a

törlesztőt. Ez kén kényszerértékesítik

az ingatlanjaikat. A régi szép világban,

amikor még nem volt ez a mesterséges

intelligencia izé, ha túlpörgött a

gazdaság, akkor egy ilyen önszabályozó

mechanizmus működött. A vállalatok ugye

túltolták a beruházásokat, de a kereslet

egy idő után nem tudott ezzel lépést

tartani. A cégek erre visszafogták a

beruházásokat, elkezdtek leépíteni,

spórolni. Az emberek keveset

fogyasztottak, erre az alapanyag meg a

munkaerőköltsége lecsökkent, ami

megteremti az alapot a következő

felívelő szakaszhoz. De ebben az új

világban nem lesz ilyen. A cicini lisos

szerint örök kárhozatra vagyunk ítélve.

Az AI és a robotika miatt kevesebb

emberkell leépítenek a cégek. Az emberek

ebből kifolyólag kevesebbet

fogyasztanak. Erre a cégek még többet

költenek AI-ra, hogy spóroljanak és

fenntartsák a marasokat, a profitokat,

ami még több leépítést hoz, aztán jön az

Almagedon és összeomlik minden. Ez olyan

sztori, amit megeszik mindenki elsőre,

főleg, hogy Hollywood már a Terminátor

óta rossz képet fest erről a mesterséges

intelligenciáról. Volt is ugye nagy

techrészfény meg szoftvercég eladás.

Állítólag ez a túlzásoktól hemzsegő, új

információt nem tartalmazó, de amúgy jól

megírt anyag. 300 milliárd dollárt

radírozott ki a techvilág értékéből,

vagy legalábbis szerepe volt ebben. Ez

kábé olyan sztori, mint amikor Orzon

Welles. 1938-ban megcsinálta a világok

harca a rádiójátékot, és nem mondták be,

hogy ez rádiójáték, és sokan elbújtak a

pincébe az ufó invázió elől. Ez a

citrini Research is egy ilyen science

fiction mű volt, és rátegy egy lapáttal

erre az AI mindent átalakít, semmi sem

biztos érzésre. És egyben azt is

mutatja, hogy a bizonytalanságban az

érzelmek azok mennyire meghatározóak a

befektetési döntésekben. Hát lényegében

az egésznek ez a tanulsága. És sokszor

az ilyen agyament dolgok a piaci

mélypontokhoz kapcsolódnak. Ezt a

szoftveres cégek háza táján majd

meglátjuk. Azóta különben korrigál a

piac, vagyis emelkedik. A pletykák

szerint a riport azért is tudott ilyen

nagyot ütni, vagy nagyobbat ütni a

jelentőségénél, mert az alkotók azok

ügyesen megtolták a közösségi médiába,

és vettek is egy kevés eladási opciót.

Szép dolog okosakat írni, de még jobb,

hogyha keresetsz is rajta alapon. Ami a

változó befektetői széljárást illeti,

Microsoftot, Amazont, Metát, Google-t,

eddig azért szerették a befektetők, mert

nem állt a pénzük drága gépekben,

eszközökben, gyártósorokban. szoftverek

voltak az ő gyártósoraik lényegében.

Erre tessék a nyűves AI miatt árbevétel

arányosan már több eszköze van a

Microsoftnak, mint a Fordnak. Ez az

adatközpont építéseknek köszönhető. A

szoftvercéges cégekben edig azt imádták,

hogy kiszámítható az előfizetéses

biznisz, sőt a növekedést is jól elő

tudták jelezni. Erre tessék. Az AI

lenyomja a belépési küszöböket. Ez

csökkentően hat a marzsokra. A fix

deeper felhasználó modellt pedig sok

helyen felváltja majd a számítási

kapacitás felhasználás alapú számlázás.

Szóval a bizonyosság érzetét felváltotta

a totális bizonytalanság. Ezért amíg

régen 30 dollárt adtak egy ilyen

szoftveres cég által megtermelt dollár

profitért, ez most így leesett 10-re

15-re. Szóval nem hülye a piac. A

bizonytalanságot árazza a zuhanó

szoftver szektorba. Oké, hogy nem volt

túl sok szelekció, egy kalapba dobálnak

mindent. De közben az AI azért a

szoftver cégek hátán érkezik, meg az az

Armageddon is, amit a Cicini Research

jósol. De addig is, amíg összedől a

világ, hát sok meglévő szoftvercég ráül

erre a hullámra, és sok pénzt fognak

keresni rajta. Ami talán a legjobban

meglepett engem, hogy a kibervédelmi

cégek is zuhantak, pedig az AI miatt hát

mindenki a felhőbe turkál, meg az AI

maga is meg tudja támadni a

rendszereinket. Ezt láttuk már ugye a

Terminátorba, ami különben a Cityini

Research szerint a dokumentumfilm

kategória. Tehát ilyen a piaci félelem,

ha telehallgatja, akkor először lőnek,

aztán kérdeznek a befektetők. Ezek a

szoftveres cégek ugye nagyot estek, és

többségük már itt csökkenő trendben van.

Lehetséges, hogy amikor a félelem ilyen

magas fokú, akkor túltolják a piaci

szereplők a dolgot. Bár Soros Gyuri

bácsi is megmondta, hogy ez a

kontrariánus kereskedés, ez így túl van

hypolva. A piacnak 80%-ban igaza van.

Bár Soros inkább rövidebb távú kereskedő

volt. Én meg ezekbe a papírokba hosszú

években gondolkodok. Ha többet akarsz

tudni, részvénypiacról, befektetésről, a

sikeres befektető tanfolyam neked szól.

Kezdés március 18-án. Irány a

bencevalas.hu oldal. Mindenesetre az 1

millió dolláros kérdés, hogy a sok 100

milliárd dollár, amit a nagy

felhőszolgáltatók elköltenek, az

megtérül-e. Ezeknek a cégeknek meg a

cipgyártóknak egy ilyen 30%-os csúlya

van az indexben. Ha a projekt balul üt

ki, akkor az évtized végéig Amerika az

alutteljesítő lehet, a feltörekvő

piacokhoz képest eljön az a magyar

világ, amire a magyar alapkezelők 15 éve

várnak. De ezek a beruházások

megtérülnek, akkor folytatódni fog az

amerikai kivételesség és az, hogy az USA

piacok jobban teljesítenek, mint a

többiek. Nyilván erre a kérdésre azt

kéne mondanom, hogy hát a fene se tudja,

hogy mi lesz, de hogyha ez a citrini

research mer ilyen nagyot mondani, akkor

nehogy már én legyek az, aki tiedős. Itt

van most egy pozitív teória. Összejön

nekik, megtérülnek az AI beruházások, az

amerikai gazdaság jobban fog nőni, mint

várjuk. 3% feletti számokat látunk majd

a GDP növekedés terén. És lesznek, akik

elhiszik, hogy te jó ég, ez az USA

tényleg ki tudja nőni az adósságot. Erre

erősödni fog a dollár, esni fog az

arany. Ugye pontos az időzítés is egy jó

jósláshoz. Úgyhogy megmondom, mindez

2026 második felébe kezdődik. Aztán ha

még előbbre megyünk az időben, már

2032-ben járunk, a vagyoni különbségek

tovább nőnek. A 10% top 10% is a

maradékemberek között. És ennek hatására

valami balos populista lesz az elnök,

aki ezt osztogatással akarja megoldani,

meg igyekszik belerúgni a nagyobb

cégekbe. Persze ezt átgondolatlanul

teszik. Ami visszafele sül el lassul a

gazdaság. Hát például hasonló lépések

miattal van az, hogy a magyar gazdaság

az úgy eléggé egyhelyben topog már évek

óta. De visszatérve Amerikára, 2035-re,

számos állami közszolgálati

nyugdíjalapból elfogy a pénz, élen a

kaliforniaival, a kisemberek védelmébe.

A szövetségi kormányzat ezeket a

kötelezettségeket átvállalja. Ez persze

sokba kerül. Cserébe jobban

megadóztatják majd a tőkejövedelmeket.

Mellette kiterjesztik a szociális

ellátásokat, jobb adni, mint kapni a

lapon. Ezzel teljesen fenntarthatatlan

pályára állítva az adósságot. 2036-ban

törvénybe szabályozzák, hogy minden

olyan állampapírhozam, ami 1% feletti

kuponnal forog, az mostantól 1%-ot

fizet. Tehát ami korábban 7%-os volt, az

is 1%-ot fog fizetni. A piac örül a

hírnek, mert 0,75% volt a várakozás. Az

SNP és a Móis hitelminősítők szerint,

pontosabban az AI algoritmusok szerint a

különleges körülményekre tekintettel az

eset nem minősül államcsődnek. Amúgy

erre már volt precedens. 1879-ben

csináltak hasonlót, akkor a polgárháború

miatt voltak eladósodva. És Radford

elnök a 6%-os kuponnal forgó kötvényeket

cserélte le sikerrel 4%-ra. Sokat spórol

ezzel a költségvetésnek. Igaz, akkor a

befektetők jobban bíztak az amerikai

gazdaságba, mert jobban nőttek, mint

India most. Visszakanyarodva 2036-ra

a kötvénykamatvágás hírére az arany

ugrik 10%-ot és átlépi a 3000 dolláros

szintet. 3000 dolláros szintet. Korábban

az arany árfolyam, az amerikai és az

európai befektetőkre vonatkozó

korlátozások és az extra

árfolyamnyeneségadó miatt 20000

dollárról 2000-re esett vissza. A

McDonald's árfolyama a jó negyed éves

jelentésre 4000 dollárra ugrott, és a 75

dolláros sajtburger akciót nagyon

tetszik a fogyasztóknak. Magyarországon

tömegközlekedési akció van. A 10000

Ft-os BKK vonalja egy nagy siker. Ha az

eurozóna nem omlik össze, a pénzügyi

kormányzat szerint már 2060-ra elég

érettek leszünk a csatlakozáshoz. Szóval

így készül egy jövővel foglalkozó komoly

pénzügyi riport. Fel a fejel, minden jó

lesz, minden szép lesz. Hát látjátok.

Ennyi fért a mostani videóban. Köszönöm

szépen a figyelmet. Ha tetszett,

segítségede volt lák, megosztás,

feliratkozás, valamint én meg a szép

jövő. Várjuk a kommenteket. szeretettel.

Köszönöm, hogy itt voltál. Sziasztok!