Sziasztok! Üdvözlök mindenkit a vámok

bolygóján. Hát újra ettől hangos minden.

És amikor ezt a videót felveszem, akkor

a vámok okozta bizonytalanságok miatt

esnek a piacok. Pontosabban hétfőn

estek. Ugye már megszoktuk Trump

vámjait, és erre tessék. A legfelsőbb

bíróság visszadobta lényegében az egész

2025 áprilisi vámcsomagot. Azt beszéljük

meg, hogy mi lesz, lesz vám, nem lesz

vám, hogyan, hogyan lesz, ki lesz ennek

a nyertese és vesztese? Ugye Trump egy

1977-es nemzeti vészhelyzeti törvény

alapján vetette ki a tavaly áprilisi

vámjait. Ez a törvény lehetővé teszi,

hogy az elnök korlátozza a gazdasági

tranzakciókat, ha fenyegetés éri az

Egyesült Államokat. Ezt a törvényt

korábban szinte minden elnök használta a

szankciókra. Obama például észak-koreai

tisségviselők ellen vetette be. George

W. Bush ezzel fagyasztotta be

terroristagyanú szervezetek számláit.

Hát vámokra még senki nem használta

őket. Itt trám volt az innovátor. Dél a

törvényben sajnos semmilyen utalás

nincsen vámokra, és ez is benne volt

abban, hogy a legfelsőbb bíróság

törvénytelenek minősítette, és szerintük

Trump visszaélt a hatalmával. A kilenc

alkotmánybíróból hatot republikánus

elnök nevezett ki, hármat maga Trump és

hárman szavaztak Trump mellett, de ebből

csak egy olyan volt, akit őt nevezett

ki, ami azt jelzi, hogy ezek az

alkotmánybírák inkább az elveik mentén

szavaznak. Semmint az alapján, hogy

kirakta őket oda, ami különben jó hír.

Aki ezt a pereskedést a legfelsőbb

bíróságig vitte és az ítélettel

történelmet írt, és mellékesen két várra

fektettetett rámpot, az nem más, mint

egy Chicago melletti játékgyár. Ez a

döntés olyan nagy meglepetés különben

azért nem lehetett. Hát korábban már

több olyan véleményt is olvastam, ami

arról értekezett, hogy a legfelsőbb

bíróság azért ezt így elkaszálhatja.

Minden bizonnyal az adminisztráció is

foglalkozott ezzel a kérdéssel. Bár

bízhattak a konzervatív bírókba, Trump

fámjaiból eddig 271 milliárd dollárt

folyt be a költségvetésbe, és ebből 133

milliárd dollár volt olyan, ami a

legfelsőbb bíróság szerint most ugye

illegálisan lett beszedve, és vissza

kell adni. Ennek módjáról majd a helyi

bíróságok döntenek. Szóval ez a

visszafizetés azért nem holnap lesz, de

lesz. A cégek végül tehát visszakapják a

vámokat, amelyeknek ugye hát nagy részét

minden bizonnyal tovább hárították már

rég a lakosságra. A nagy pénzkiáramlás,

bár ez a 133 milliárd azért nem olyan

borzasztóan nagy, de egy kicsit

keresztbe tehet az új jegybankelnök,

Kevin Hesszet alacsony infláció nagy

növekedés tervének. Bár ugye a cégek jó

szokásokhoz hív inkább a saját

részvényvásárlásra költik a pénz nagy

részét sem, mint ilyen beruházásokra,

ami még a végén inflációt gerjeszt. De

az amerikai költségveti, és közben hát

hosszú ideje bajban van. Ezek a

vámételek hiányoznának a bevételi

oldalról nagyon. Hogyha holnap egy

csapásra egy demokrata elnökünk lenne,

hát szerintem akkor is léteznének a

vámok valamilyen formában. Az amerikai

10 éves kötvényhozam különben a bírósági

döntés hatására ugrott is egy kicsit, de

csak azért kicsit, mert a most elkaszált

törvényen kívül még öt lehetősége van

Trumpnak vámat kivetni. Bár ezek kevésbé

rugalmasak, vagy csak átmeneti időre

működnek, vagy valamelyik

minisztériumnak mindenféle vizsgálattal

kell alátámasztani őket. Nem olyan

Johnny Joker vágok, amit akkor vetnek

ki, amikor akarnak, úgy változtatom,

ahogy akarom, hanem ezeket többségében

ugye vizsgálattal, meghallgatásokkal

kell alátámasztani. Tehát így a

bevezetésük az hosszú hónapokat vesz

igénybe. Szóval vámok lesznek, de Trám

kicsit fogatlan oroszlán lesz, mert nem

tud majd olyanokat csinálni, hogy

vámokat geopolitikai játszmába használja

föl, és azt mondja, hogy megemelem a

vámokat gyerekek, ha nem adjátok oda

Grönlandot, vagy extra vámokat kapsz,

hogyha iráni orosz olajat használsz meg

hasonló. Azért, hogyha azzal fenyegetnek

téged, hogy ennyebbe enye minisztériumi

vizsgálatot kezdeményezek ellened,

hogyha nem veszel mondjuk amerikai

szóját, azér ez nem lesz egy ilyen

odacsapós szallagcím. Ennek a

gyengülésnek például a kínai szíjelnők

biztosan örül. Áprilisban találkozik

Trumppal, és hát Trump kezében nem lesz

ott a kedvenc fegyverre. A kínaiak

többet tudnak most kérni, például

nagyobb hozzáférést a csúcstechnológiás

csippekhez. Alapvetően vámok adók

kivetése az a kongresszus feladata, hát

itt az lenne a legjobb, legtisztább,

hogyha ezekről születne egy törvény. Hát

ilyen okoskodó politológusok szerint a

novemberi félidős választásokig biztosan

nem lesz ilyen. A demokraták most

elutasítják, és a republikánusok

többsége se akar semmi olyat

megszavazni, ami fájhat a választóknak.

Hát a vámokat meg a végén azért csak ők

fizetik meg. De aggódnod nem kell, nem

leszünk vám nélkül. Ezért az első piaci

reakciók is eléggé lagymatagok voltak.

még emelkedett is a piac pénteken. Oké,

hétfő már estünk, de ez kutyafüle a

2025-ös áprilisi mozgásokhoz. A

legfelsőbb bíróság nem minden vámot

kaszált el, és még öt törvény alapján

tudtám vámot kivetni, és ez elég is

lehet neki. Eddig ugye egyszerű volt,

mert így lepedőt ráhozott egy országra,

aztán annyi. Most meg így foltokból kell

összevarni azt a lepedőt. Hát ott van

például az új kedvenc, az 1974 évi

kereskedelmi törvény 122-es passzussa,

ami alapján 180 naprax 15% vámot

vethetnek ki. Ez lényegében már meg is

történt. Ugye 10%-ot jelentett be Trump,

aztán fenyegetett 15%-kal. Most amikor a

videót felveszem, a 10%- az már érvénybe

is lépett. Ugye ez a 15%-os fenyegetés,

ez a szokásos külsőbelső ellenség

megtévesztésére szolgál. Elvileg amit

ezen törvény alapján behozhatnak

vámbevétellel, az még több is lehet,

mint amit most kiesett. Van még egy

232-es törvénycikke, amit nem általános

vámokra, hanem speciális szektorokat

célzó vámokra találtak ki. És Trump

előszeretettel használja ezt. Ez alapján

vetett ki 50%-os vámot acra,

alumíniumra, rézere, 25%-ot autókra, meg

még bútorokra is. Ott van nekünk még a

2011-es cikkel. Itt ugye bevezetés előtt

180 napig vizsgálódni kell,

meghallgatásokat kell tartani. Szóval

tényleg itt egy megalapozott vágnak

várnak kell lennie, hogy csak ugyan

sérül az USA a kereskedelembe. A kínai

napelemekre ezek alapján vetettek ki

vámot. Itt ugye 50%-a tető van még egy

301-es cikkelyünk is, ami alapján azokat

lehet büntetni, ahol diszkriminálják az

amerikai árukat, vagy a jogaik sérülnek.

Hát a kínai vámok jelentős része ez

alapján lett kivetve. A szellemi

tulajdont elég lazán kezelték arrafelé.

Ezt Trump kezdte még az első kormányába,

de aztán Biden is ráhúzott még több

mindent erre a passzusra. Aztán van még

egy 1930-as törvény, ami szintén

lehetővé tesz vámokat, de ezt még itt

senki nem vetette be élesbe, ami a

piacokat illeti, tavaly áprilisban, a

vámok és aztán a bizonytalanság sokkolta

a piacokat. Most is a bizonytalanság a

gond. Ugye az oké, hogy 180 napig lesz

valami, valószínűleg 10%, lehet, hogy

15, de hát mi lesz utána? Milyen szektor

kap extraám? Tehát így nehéz tervezni,

beruházni, akármit csinálni. Nem annyira

a nagy tőzsdei gigászok szívják ezt meg,

mert ők amúgy is ott vannak sok

országban, sok országgal üzletelnek, meg

van aparat aparátusuk, meg szakértőjük a

vámok intézéséhez, vagy pedig egy

entropic agent csinálja már nekik, de az

amerikai kis és középvállalatok azok úgy

nehezább helyzetbe kerülnek. Ezt meg a

félidős választások előtt, hogy Trám se

akarja. Én arra tippelnék, hogy az első

zavarok után előállnak valami olyan

tervvel, ami segíti a tervezhetőséget,

és megnyugtatja a piacokat. miként ez

áprilisban is történt. Akik pedig

örülhetnek, azok az ázsiai országok a

Morgan Stanley szerint, nekik 20-ról

17-re csökkent le az átlagos vámpételük,

Kína esetében 32-ről 24-re. Ez lehet

ugye átmeneti megkönnyebbül is, mert a

sokat emlegetett ötös fogattal

megpróbálhatja az amerikai

adminisztráció ugyanoda kanyarítani a

dolgokat, ahol voltak. A Nike például

jól járhat a változásokkal. Eddig 20%

volt a vietnámi válmeye ez most elvileg

elcsökkent 10-re. Ugye a Nike a legtöbb

beszállítói partnere az vietnámi cég.

Eddig ugye az EU is akár a vesztesek

székére ülhet. Ugye a legtöbb EU-s

termékre 10% vám volt. Ugye hogyha ez

fölmegy 15-re esetleg ugye volt ilyen

bejelentés, akkor az rosszul jöhet

nekünk. Az EU le is állította ugye a

mostani vámcsomag elfogadását. Ugye

amikor Trump bejelent mindenféle

megállapodásokat, azok ilyen elvi

egyetértések, aztán még a részletekről

hónapokig vitatkoznak, kiszolgatják a

dolgokat. Igazából szerintem a

bizonytalansággal együtt a piac ezeket a

vámdokat, hogy ezek vannak, lesznek

megette. Kicsit most csökkennek a

globális vámételek, ami különben még így

jó is a globális gazdaságnak.

Megjegyzem, még Trump is örülhet egy

kicsit ugye a legfelsőbb bíróság

döntésének, mert amúgy is csökkenteni

akart számos termék, kávé, bútorok,

alumínium vámjait, mert azért számos

terméknek az ára elkezdett emelkedni

ezek hatására is. Hát most minden a

félidős választásokról szól. A nagy

kérdés az, hogy az AI most mit emel az

égbe és mi az, amit elpusztít, nem

annyira a vámok. Ez is sokkal

izgalmasabb meg fontosabb kérdés a

piacok számára. Most éppen az IBM zuhan

13%-ot, mert ugye az entropic clód

kijött egy olyan alkalmazással, ami

főleg az IBM által használt

programjelvet modernizálja. Ha meg lesz

egy korrekció az amerikai indexbe, az

így normál árfolyammozgás, ilyen

hosszútávú emelkedő trendet nem érinti.

És milyen szép keretes történet lenne,

hogy ez a nagy emelkedő hullám ugye ami

áprilisban indult, a vámokból született,

és a vámok nyírják ki. Hát mintogyha egy

költő írta volna. Szóval ennyit a

vámokról. Lesz, marad és kész. Március

11-én tartunk egy ingyenes előadást

néhány okos portfóliós elemzővel. Link a

videó alatti leírásba. És ne

felejtsétek, március 18-án megtartoló a

tőzsdetanfolyam. Az nem ingyenes, de még

az ingyenes előadásnál is sokkal

szórakoztatóbb lesz. Köszönöm szépen,

hogy itt voltál. Sziasztok. Ja,

feliratkozás, lák, megosztás, meg persze

kommentek. Na, már tényleg sziasztok.