amikor befektetési terméket választasz,

mert végül is az is egyfajta választás,

csak kevésbé izgalmas, mint a most

vasárnapig, akkor a legtöbb kisbefektető

számára a legjobb megoldás a passzív

index követő alapvásárlása. Erről már

1000 videóban beszéltünk. Én ezekből

globális Amerikát, Európát, Ázsiát

lefedő portfóliót alakítanék ki. Azt is

megbeszéltük rengetegszer, hogy az aktív

alapkezelő menedzserek döntő többsége

semmilyen értéket nem teremt a

kisbefektetők számára. magas költség,

hosszútávon mask, középszerű hozam, amit

produkálnak. A jó hír, hogy az EU-

2025-ben már ETF-ekbe, részvény LTF-ekbe

áramlott 260 milliárd euró, még az

aktívan kezelt részvényapokban meg 20

milliárd euró kiáramlott, tehát egyre

okosabbak az emberek. Azonban most úgy

tűnik, Ilon Mask és a mesterséges

intelligencia kicsit beleköp ebbe az

idilbe, és keresztbe tesznek az indexbe

való befektetésnek. azért persze nem

annyira, hogy az aktívan kezelt alapok

jobbak legyenek, főleg, hogy azok

többsége is lényegében valami indexet

követ. Szóval ezt a tőzsde indexet hát

végül is azért találták ki, hogy

reprezentálja magát a tőzsdei piacot, a

befektetőket érdeklő gazdaság

szempontjából fontos cégeket

tartalmazza. A tőzsdeindexbe kerülést,

hát eddig ki kellett érdemelni a sok

ezer cég közül a krém tudott

odaférkőzni, mármint ugye a legnagyobb

tőzsdékkel. Lényegében a tőzsdére lépés

után előbb bizonyítani kellett, hogy te

egy jó cég vagy, és aztán tudtál

bekerülni a tőzsde indexbe. Az Amazont

például 97-ben vezették be a tőzsdére,

nyolc évre rá, 2005-ben került be az SNP

500 indexbe, akkor 17 milliárd dollárt

ért a cég mára. 2600 milliárd dollárra

hízott. Még a Teslának is 10 évet

kellett várni az indexbe kerülésre.

2010-ben ment tősdére, 2020-ba került be

az indexbe. Igen ám, de mostanában nem

nagyon akarnak tőzdére menni a cégek. A

magántőke alapó kockázati tőketársaságok

átlagosan hét évig csütyülnek a

befektetéseigben ez duplája annak, mint

amit korábban láttunk. Enem több oka

van. Egyrész ebben a kockázati

tőkebizniszben irtózatosan sok tőke

áramlott, meg hát áramlik most is. Saúdi

tőkealap, meg egyéb országbeli

befektetők, erre szakosodott giga

kockázati befektetők, mint például a

szoftbank, ugye eddig, ha egy befektető

ki akart szállni a befektetéséből, a

cégből, pénzre akarta azt váltani, akkor

tőzsdére kellett azt vinni. De most

annyi rengeteg pénz van ezen a piacon,

hogy simán el tudja adni tőzsdén kívül

egy másik kockázati befektetőnek. Tehát

nincs az a kényszer, ami korábban.

Ráadásul a cégek azok is szeretik

elkerülni a tőzsdei jelenléttel

kapcsolatos jogászkodást, meg a kötelező

negyedéves beszámolókat és az egyéb jogi

nyalánságokat Trump részéről. Különben

jó ötlet, hogy a tőzsdire menetelt

megkönnyítse a cégek életét is,

megkönnyítse a tőzsdei cégeket, hogy a

negyedéves jelentési kötelezettséget fél

évesre változtatnák. Amúgy számos

európai országban ez így működik. A

technológiai szektornak, ha már ugye

beszéltünk a szúdi befektetőkről, azért

is fontos az iráni béke, hogy az

olajpénzből ne mondjuk szétbombázott

műtrágyaagyárakat kelljen újjáépíteni,

hanem inkább fektessék azt az amerikai

technológiai szektorba, meg építsenek

szerverparkokat az olcsó energiaára

támaszkodva. Visszatérve a tőzsdei

bevezetéshez, azért a tőzsdei

jelenlétnek előnye is van. Például

könnyebb a tőkéhez jutás, ugye vállalati

kötvénykibocsátás, egyszerűbb a tőzsdei

cég vagy, valamint hogyha jól mennek a

dolgok, akkor határozott marketing

értéke is van a tőzsdei jelenlétnek.

Idén jó eséllyel, több ismert cég is a

tőzsdére lép, de ezek már nem mint kis

facsemeték, hanem inkább mint bazi nagy

mamutfenyők érkeznek. Igazából egy rakás

olyan kockázati tőke által támogatott,

ismert cég van, ami a legutóbbi

tőkeemelés értékeltsége alapján már most

is ugye bőven nagybenő tőzsdei cég

lenne, és a nagyok között lenne, de nem

olyan sürgős nekik a bevezetés. Ez egy

pár hónapos ábra. Hát azóta az

értékeltségek még feljebb kúztak több

esetben. Az biztosnak tűnik, hogy a

következő hónapokban, akár már júniusban

érkezik az 1750 milliárd dolláros

értékeltségre tervezett SpaceX. És

lehetséges, hogy még idén érkezik a

legutóbbi tőkeemelés kapcsán 852

milliárd dollárra értékelt Open AI és a

380 milliárd dollárra értékelt Entropic.

Mindkettő ugye az AI nyelvi modellek

nagymestere. Az entropicnak álmos

jelenleg a zászló, de azért ebbe a

szektorba gyorsan tudnak változni a

dolgok. Ha így menetel tovább az

Entropic, akkor simán lehet, hogy

leelőzi értékbe az Open AI-t. A

másodlagos piacon látott tranzakciók

alapján már bőven 400 milliárd dollár

felett jár ez az Entropic, míg az Open

AI állítólag lejjebb jött így

értékeltében, mint ahol a februári

tőkebbevanás idejé járt. Az Entropic

eredetileg kódulásra kitalált Mosz néven

futó modelljérül ugye napokba derült ki,

hogy hát olyan irtózatosan jó, hogy a

régi kódokba megtalálja a hibákat

könnyen. Így igazi hackkel segédeszköz

lehet rosszabb kezekbe. Most éppen az

amerikai nagybankok és a gigacégek

tesztelik, mint Apple, Amazon, esetleges

rendszerhibákat megtalálják és

befoltozzák. Ugye Bent pénzügyminiszter,

Power Fedelnök együtt hívták oda a

nagybankok vezetőit raportra, hogy ezt a

helyzetet megbeszéljék. Persze kérdés,

hogy ugye 100 nap alatt mit tudnak

csinálni, mert 100 nap múlva piacra

kerül a termék, és mindenki eléri. Meg

ha tényleg olyan fegyver lehet, akkor

mondjuk a légiközlekedés miért nem kapta

meg tesztelésre. Szóval ez az Entropic

ilyen félelemre alapozott marketingben

nagyon jó. Hát ekkora reklámot azért így

pénzér nehéz lett volna venni, mármint

ezt a MTOS modellt illeti. Februárban az

Entropic éves árbevétele különben már 14

milliárd dollár volt, így a elmúlt 12

hónapot nézzük, ami több mint 10szeres

ugrás egy év alatt. Hát AI fronton

minden marha gyorsan változik. Ugye fél

éve még az Open AI-nak állt a zászló,

most éppen az Entropicnak is. Hát az

Entropic az még a palantinnál is

gyorsabban nő. Ez a növekedési dinamika

különben tényleg őrületes. Új termék

hírére, mármint az Entropic új termék

hírére zuhantak a kibervédelmi cégek.

Hát szerintem ez furcsa, mert abb ebben

az AI világban nagyon úgy tűnik, hogy

hát tízszer annyi kibervédelmi

szolgáltatásra lesz szükségük a cégnek,

nem kevesebbre, hanem többre. De ugye az

egész mesterség és intelligencia

kapcsán, hát egy dolog az biztosan ott

van, a bizonytalanság, senki nem tudja,

hogy mi lesz, hogy lesz, ezért inkább

először lőnek, aztán kérdeznek a

befektetők. Ha te esetleg előbb akarsz

kérdezni, akkor az április 15-én

startoló online sikeres befektető

tőzsdeanfolyam az neked szól.

Irányabceval.hu

oldal. Mármint online tartjuk, de élő

előadás. Az újonnon érkező gigacégekért.

Hát persze egyből vad harc tört ki a

tőzsdék között. a Nazdakál egyelőre

nyerésre, aki a tőzsdexbe kerülési

szabályokat úgy pújította a cél

érdekébe. Lényegében hát a SpaceXre

szabták, ugye május 1-től már hatályba

is lép, hogy a SpaceX az úgy egyből

bekerülhet a Nazlag 100 indexbe, aminek

egy darabig 101 tagja lesz. A többi

index szerkesztő társaság, S&P, Dow,

Jones, Fluci, Russell is erősen

gondolkodnak, hogy ezeket az indexbe

kerülési szabályokat átalakítják, kicsit

felpújtják, hogy ugye könnyebben be

lehessen tenni az új érkezőket az

indexbe szembe az eddigi gyakorlattal.

Ugye hát ennek egyrészről van értelme,

mert ezek a piac egésze szempontjából

fontos cégek lesznek. Ugye a SpaceX a

mérete alapján a hetedik legnagyobb cég

lenne, hogyha most ezen az árazáson ott

lenne a tőzsdén. És mivel a tőzsdex a

piacot reprezentálja, hát elvileg az

indexbe a helye, de eddig jellemzően hát

alacsonyabb árazáson, kevésbé gigász

állapotba kerültek be a részvények az

indexbe. A SpaceX a mostani árazáson káb

90szeres árfolyam árbevétel szózon

forog. Az S&P 500 index legmagasabban

árazott komponens jelenleg a Palantír

ott ez a szám csak 73. Ugye elvileg

minél magasabb értékeltségen veszel meg

egy részvényt, annál kisebb lesz a

hosszútávú hozamod, ha csak így nem nő

exponenciálisan a cég. Az új szabályok

alapján a space-ek súlya a Nazl 100

indexben 0,3%

körül lenne. Itt figyelembe veszik, hogy

kicsi lesz a közkézhányad, vagyis a

szabadon kereskedhető részvények

mennyisége. Ez egy 5% lesz mindösszesen

a tervek szerint. Korábban a legtöbb

nagy tőzsdex esetében így 10%-os küszöb

volt az indexbe kerüléshez. A Naznak ez

most lejjebb vitte a kérdés, hogy kinek

jó, hogyha egy cég a kibocsátás után

egyből bekerülhet az indexbe. A

tapasztalat azt mutatja, hogy a

kibocsátáson azt keres, aki korábban,

mint kockázati befektető beszállt, és a

kibocsátás során elad. Nem az a kis

befektető keres, aki a kibocsátás után a

tőzsdén megveszi a pénzt. Az esetek

döntő többségében a kibocsátás követő

három hónapon belül a kibocsátási ár alá

kerül az árfolyam. Nyilván ETF is van,

ami ezt a területet célozza. Ez a sárga

vonal alul, ahol a frissen kibocsátott

cégekből álló portfólió, ugye ezeket

követő indexet másoló ETF alumújal

felette hullámzó klasszik indexek

teljesítményét. Hát ezzel a lépéssel jó

eséllyel. Az index követő ETF

befektetők, kis befektetők, akik

globálisan máán a többséget alkotják, ők

fognak rosszul járni. Bár Isten igazából

az aktívan kezelt alapok is valamilyen

indexet követnek legtöbbször, csak

drágábban és rosszabbul teszik ezt.

Persze a gyors indexbe kerülés duplá jó

lesz Elon Massnak meg a többi SpaceX

tulajdonosnak, mert dollár milliárdok

fognak majd a részvénybe áronlani, ugye

a index követő alapok elkezdik

vásárolni, ami felhajtja az

árfolyamatot. Amennyiben több vezető

indexbe is bekerülne a SpaceX, Open AI,

Entropic 3-as fogat, kicsi 5%-os

közkézányadal, akkor is vagy 40 milliárd

dollár fog villámgyorsan ezekbe a

részvényekbe áramlani, csak az

indexkövető alapok miatt. És akkor még a

spekulánsokról nem is beszéltünk. Persze

aztán a SpaceX Optimus robotokkal ritka

fémeket bányászik a Holdon, amit aztán a

Földre csúzliznak, akkor így 20 év múlva

ez már senkit nem fog érdekelni. Ha

SpaceX, Open AI, Entropic együtt lépne

tőzsdére, és indexbe is kerülnének,

akkor együttes súlyjuk a fejlett nyugati

piacokat tömörítő S&P World indexbe

nagyobb lenne, mint mondjuk

Franciaország vagy Németország súlya.

Igen ám, de ha valami az indexbe kerül

valami új, akkor valami régi súlyának

meg csökkennie kell, mert hát 100% fölé

még Ilonmas kedvé se lehet menni. Miből

ez kevesebb az indexekbe? A Morning Star

egyik indexén jól látszik, hogy a

mostani nagy súlyú részvények Nvidia,

Apple, Google részesedése csökkenne a

legjobban az újak rovására. Hogyha az

MSCI világindexbe bekerülne az összes

elvileg tőzsdekész cég, ami úgy elvileg

két-három év alatt valósul meg, akkor

ilyen tőkebbe is kiáramlások

történnének. Látszik, hogy itt is a

legnagyobb súlyú amerikai techészvények

lennének a vesztesek. Szóval amikor

ilyen gigacég kerül az indexbe, akkor a

meglévő menő cégek súlya csökken. A

gigacéget meg jó eséllyel valami felfújt

áron veszi meg az indexet követő alap.

Ez a múlt tapasztalat alapján nem jó, de

hát most ezzel nem tudsz mit csinálni.

Hosszútávon nem teszi ez jobbá vagy

szebbé az aktívan kezelt alapokat. Meg

hát az indexeknek [torokköszörülés]

különben ad még egy olyat, hogyha

tényleg benne van minden, ami menő,

minden, ami jó. Még hogyha ezzel a gyors

indexbe kerüléssel nem is járnak olyan

jól a kis befektetők. Sokkal inkább a

mostani kockáitőketársaságos

emberek. De hogy valami olyat is

mondjak, ami jó kedvet delí, hogyha így

bejön és tőznyire megy a SpaceX, akkor

Papíron Ilonmas még gazdagabb lesz. És

ami izgalmas lesz majd a következő

években, hogy simán lehet, hogy a Tesla

és a SpaceX az összeolvad, lenne benne

logika, mert akkor robot, mesterséges

intelligencia, rakéta hármas által

kezelt kombó jönne, és simán lehet, hogy

10 év múlva már a kutya se fog emlékezni

arra, hogy te jó ég, ez a Tesla még

régen autókat is gyártott. Ez az a

SpaceXel majd közben foglalkozunk még

egy külön videóban. Ez egy izgalmas

terület, meg az egész űripar, meg a

holdbányászat. Na, ennyi félt a mostani

videóban, emberek. Köszönöm szépen a

figyelmet. Szóval lényeg az, hogy

gigacégek érkezhetnek a tőzsdeindexekbe,

amivel mi rövidt távon nem feltétlenül

járunk jól. De hát ez van, az élet megy

tovább. Köszönöm szépen a figyelmet. Ha

tetszett, segítségedre volt lák,

megosztás, feliratkozás és hát várom a

kommenteket én meg Ilon má szeretettel.

Köszönöm, itt voltál. Sziasztok! M.