Ott tanul sokat az ember a pókerről, aki

amúgy egy nagy kockát várló, és

megtanulja azt, hogy [zene] hogy ennek

milyen hátütője.

>> Az egyetemi éveimben meglehetősen

aktívan online pókereztem, és akkoriban

szerintem sokkal többet tanultam az

online pókerből, mint a mint a

befektetésekről, mert nagyon rossz rossz

dolgokhoz gyúltam a befektetések terén.

És a pókerből viszont megtanultam

magamról rengeteg dolgot. Tehát például

megtanultam azt, hogy én alapvetően egy

kockázatkerülő alkat vagyok, ami furcsa.

Nyilván ha az ember online pókerezik,

akkor ugye a kockátkal embernek nem is

lenne semmi keresnivalója ott. A második

dolog, amit pedig akkor megtanultam, és

hogy az ember elkezdi egy idő után

szétválasztani a a helyes döntéseket a

jóketeli döntésektől, tehát ő attól,

hogy jól játszott meg egy lapot, még nem

biztos, hogy azzal nyerni is fog, mert

hogy van egy azért szerencsejáték, van

egy szerencse faktora, de ez a

szerencsefaktor csak egy része a

játéknak a pókerbe, és rengeteg olyan

dolgot meg lehet tanulni, ami logikus,

kézzel fogható, akár van ennek

valószínűség számítási alapja, de

sokszor csak inkább pszichológia vagy

stratégia, vagy az, hogy milyen

pozícióból, hogy érdemes játszani,

milyen informáltsággal érdemes a

döntéseket meghozni.

És nekem ez volt egy nagyon nagy

tanulság így utólag, hogy amikor

pókerztam, akkor így egy-két év után már

tök jól megtanultam azt, hogy hogy mik

azok, amikből ott tanulni lehet, és

hogyha valamibe nem úgy sül el, az még

nem jelenti azt, hogy az rossz döntés

volt. És ez fordítva is igaz, tehát ott

az ember valamilyen leosztásba nyerető

még lehet, hogy borzasztó döntéseket

hozott. Amúgy én megtaláltam a saját

helyemet is a póker univerzumon belül.

Tehát én a az akkoriban az úgynevez

headzuperbe

tudtam jól funkcionálni, tehát ahol egy

az egyben játszik az ember valakivel.

abból is azokat, ahol relatíve

a a tétekhez képest kis bankrollal indul

az ember, mert ott ott jobban dominál a

valószínűségszámítás,

és hogy az egy ilyen letisztíthatóbb

vagy ilyen keretek közé szoríthatóbb

logika volt. Az egyik az, hogy az

embernek tőkepiacon is, meg a pókerbe is

nagyon pici edge van, nagyon pici előnye

van, és emiatt ez hosszútávon jön csak

ki. Tehát ugyanazzal, hogy a nem érdemes

az embernek a havi heti satöbbi hozamait

nézegetnie, merthogy abban nagyrészt a

szerencse határozza meg, hogy ez hogy

alakul. a három meg az öt éves hozamát

már sokkal inkább a kompetenciá. Ez pont

ugyanígy igaz a pókerre is. Tehát hogyha

az ember leül egy egy leosztást

játszani, az gyakorlatilag majdnem

teljes egészébe szerencse. Nagyon

minimális az edse valakinek abba, de

hogyha egy éven keresztül konstansan

nagy merítésbe pókerezik, tehát itt

fontos az, hogy nagyon sok leosztást,

nagyon sok játékot játszik le, akkor ott

már nulla a szerencsének a szerepe,

tehát ott már azt fog dominálni, hogy az

embernek van-e edge vagy sem, az

világosan ki fog jönni ebbe a ebbe a

periódusba. Ez ez nekem így analógiának

egy jó tanulság volt, és tényleg azért

nehéz ezt szerintem megtanulni, mert

hogy ehhez kell az, hogy az ember

folyamatosan találkozzon azzal, hogy a

döntésekhez gyors visszacsatolásokat

kapjon, és az ember azért a való életben

sokkal lassabban kap visszacsatolásokat

a döntéseire. Lehet, hogy amit így

elhatároz, meg csinál, annak több év

múlva lesz csak eredménye. És olyankor

már sokkal jellemzőbb, hogy az ember

inkább narratívát gyárt, hogy azt én jól

csináltam, csak [horkantás]

szerencsétlen voltam, mert narratívát

gyártani néhány ilyen hangsúlyos

döntéshez lehet, de hogyha az ember

fontosan pókerezik és mindig van

narativája, de egyfajta bukja a pénzt, ő

se iszél egy idő után. Tehát ő ott egy

idő ez ez nem működik. És ez a

befektetések is igaz. Tehát, hogyha az

ember nek ez nagyon sok évig nem megy,

akkor már nehéz mindig kifogást találni,

hogy a a Fed volt-e hibás, vagy a vagy a

bárki más volt-e hibás. Ő volt a hibás,

tehát valójában ez így letisztítja.

Ami még egy nagy tanúság volt. Volt egy

fogalmam a pókerbe, tiltnek hívták.

Emlékem szerintem amikor az ember egy

olyan tudat állapotba kerül, ahol nem

ahzoptimális döntéseket kezd el hozni,

annak ellenére, hogy érti a szituációt,

annak ellenére

a mentális állapota olyan. Ez nyilván

akkor jött elő hangsúlyosan, amikor az

ember

folyamatosan mondjuk jó döntéseket

hozott, de folyamatosan szerencséje volt

az ellenfelek, és egy után felülírta a

fejébe azt, hogy ezt el tudja

különíteni. És hát ez a begőzölt

magyarul szerintem nagyjából ez lett

fordítása. És hogy szerintem az ember

érzi azt, hogy nekem ez ott jött át a

tőkepiacokra, hogy akkor vagyok

komfortos, hogyha olyan a az alapomnak a

pozicionáltsága, hogy ha történik valami

a tőkepiacon, mondjuk jön egy nagy esés,

akkor azt tudjam lehetőségként megélni.

Tehát legyen ehhez puskaporom, hogy

olyankor is az ember hideg fejjel tudjon

úgy tűlni. Ez nyilván jobban, könnyebben

hangzik, ha az ember csak beszél róla.

Azért ezt csinálni mindig egyedi, mindig

egyedi helyzetek vannak. Tehát mindig

egyedileg kell ott mérlegelni, hogy az

ember vesz-e vagy sem, meg hol vesz meg

satöbbi. De hogy azt éreztem, hogy azt

mindig nagyon fontos fenntartani, hogy a

a tudata az tiszta legyen, és hogy és

tiszta fejjel tudjon döntéseket hozni,

és ne kerülje el azt a Tehát nagyjából

nekem az analógiám inkább az lenne,

hogyha az ember túlpozicionálta magát,

túl kockázatos a a portfóliója, akkor

vezérelni fogja a kezét a piac. Tehát,

hogy

eladnia kell, vagy nagyon viszi a

narratíváját, nem lesz objektív a a

gondolkodása, hanem nagyon a a az

árfolyamok fogják azt meghatározni.

Hogyha meg egyébként megföntudatos volt

és előre gondolkodott, akkor meg meg

hidegfeljel tud ezekbe a szituációkba is

működni. Ott tanul sokat az ember a

pókerről, aki amúgy egy nagy

kockatválló, és megtanulja azt, hogy

hogy ennek milyen hátütője. Ugye a póker

azért könnyebb, mert ott sokkal jobban

kijön a a az emberegel, merthogy nagyon

tudja skálázni a a leosztásait. Ugye egy

szerintem ez így nem teljesen van meg. A

tőkepiacok plusot nagyon különbözik,

hogy ugye vannak olyan szereplők,

akiknek nagyon nagy a versenyelőnye,

nagyon jó Stockpickbe, és ezt nagyon

koncentrált pozíciókra is tudják

lekonvertálni. Szerintem igen, csak ugye

az a fontos, hogy mind a kettőt meg kell

tanulni. Tehát attól az ember jó

pókeres, attól még ha odaül a a

tőkepiacokon döntéseket hozni, akkor

eszköztelen lesz. Tehát, hogy ugyanúgy

azt ha ha elég tudatos ahhoz, hogy

megtanulja, hogy hogyan kell egyébként

vagy vállalatot értékelni, vagy azt a

metodikát, ahogy ő be akar fektetni,

annak a módszertani hátterét és mindent

megtanul, akkor ez így működik. És ez

fordítva is igaz. Tehát a póker is

tanulható játék. Egy csomó dolog

tanulható benne, hogy milyen pozícióból,

hogy érdemes játszani, milyen range a

milyen alapoknak milyen rangeével

érdemes pozícióba menni egyáltalán,

satöbbi, satöbbi, satöbbi. És hogy ha

ezt nem csinálja meg valaki, attól

ugyanúgy egy vesztő játékos lesz jó

befektetőként a pókerasztalnál, hogyha

egyébként nem rakja bele az energiát.

Itt jön be az, hogyha valaki azt

gondolja, hogy csak azért, mert a a

befektetések jól mentek. Szinte biztos,

hogyha nem kezd el érdemben először

felkészülni és tanulni a pókerről, akkor

szinte biztos, hogy ő ő egy balek lesz a

pókerasztalnál, annak ellenére, hogy

befektetésekben meg jól működik. [zene]

เฮ

[zene]